Magyarország választ: Számok, erőviszonyok, nyugati nézőpontok (Összefoglaló)

Magyarország választ: Számok, erőviszonyok, nyugati nézőpontok (Összefoglaló)

Magyarország és a Kárpát-medence nagy része ma választ. Április 8-án több, mint 8 millióan járulhatnak az urnákhoz, hogy megválasszák Magyarország következő kormányát.

A közvélemény-kutatások és elemzések alapján nagy valószínűséggel a FIDESZ-KDNP győz vasárnap. Persze semmi sem borítékolható előre, a valódi kérdés mégis az, hogy Orbán Viktorék mennyi szavazatot szereznek.

Az FIDESZ-KDNP számára értelemszerűen a kétharmados többség megszerzése a cél, amelyre reális esély kínálkozik. Az eredmény nagyban függ a választási részvételtől.

A számok

Előrejelzések szerint 63-65 százalék között lehet a választási részvétel. Egyes elemzők szerint a valódi versenyhez 70 százalékos részvételre lenne szükség. Magyarul: az ellenzéki pártoknak jóval több szavazót kellene mobilizálniuk, mint amennyit a legutóbbi felmérések mutattak. A valódi verseny azonban erős túlzás. Ha lehet ezt mondani, a magyar ellenzék még a szlovákiainál is megosztottabb, ráadásul a politikai retorika a baloldalon elég sok kívánnivalót hagy maga után.

Arról nem is beszélve, hogy a bejutásra esélyesek egyike a Gyurcsány Ferenc féle Demokratikus Koalíció. Gyurcsánynál pedig aligha találni megosztóbb személyiséget Magyarországon, aki ráadásul a külhoni magyarságot gyalázó kampányával csak még hatékonyabban mobilizálja a határon túliakat. Valószínűleg nem véletlen, hogy csaknem kétszer annyi külhoni magyar regisztrálta magát a választási névjegyzékbe, mint négy évvel ezelőtt.

A FIDESZ-KDNP minden jel szerint bőven 40 százalék felett szerepel majd a szavazatok végleges összeszámlálása után. A második legerősebb pártként, 17-22 százalékos eredménnyel várhatóan a Jobbik kerülhet be a magyar országgyűlésbe. Az MSZP-nek 11-13 százalékot jósolnak, bár napvilágot látott olyan felmérés is, amely a szocialistáknak 19 százalékot adott a pártválasztók körében.

Gyurcsány Ferencék valamint az LMP 5-8 százalék körüli eredménnyel kerülhetnek a törvényhozásba. Szinte az esélytelenek nyugalmával vághat neki a választásoknak a magyarországi olimpiát meghiúsító Momentum a maga 3 százalékos várható eredményével. Az Emmanuel Macron francia elnök (La Manche!) pártjával (és a szlovák Progresszív Szlovákiával) is együttműködési szerződést kötő Momentum a pártstruktúra kialakításán csúszott el, így ad hoc mozgósításon kívül potenciális választóit nem sikerült komolyabban megszólítania.

A Kétfarkú Kutya Párt, valamint az Együtt 1-2 százalékot várhatnak a felmérések szerint.

Erőviszonyok

Hírdetés

Kevés olyan ország van Európában, ahol olyan szenvedélyes, sok esetben hisztérikus kampány volt, mint Magyarországon. Míg a FIDESZ-KDNP az elmúlt két év valóban eredményekben bővelkedő időszakán kívül a migránsválsággal kampányolt, addig a baloldal kétségbeesetten próbálta másnak beállítani ezeket, mint amik, csapongva a különböző álláspontok között.

Nem javított az ellenzék esélyein az sem, hogy képtelenek voltak együttműködésre. Gyakran érte őket az a vád, hogy valójában nem a győzelem, hanem a legerősebb ellenzéki párt címéért küzdenek – amellyel együtt jár a szponzorok magukhoz csábítása is.

A második legerősebb politikai csoportosulás, a Jobbik nyilván mindent megtett, hogy a szélsőjobbtól kissé balra pozicionálja magát, ám a esetleges szövetségük a baloldallal a jelek szerint több lenne, mint sima ellentmondás.

Minek örülne a Nyugat?

 

Némileg kritikusan szemlélve a Nyugat hozzáállását, ők egy gyenge Magyarországban érdekeltek, amelynek kormányát – még ha Orbán Viktor is vezeti – de sakkban lehet tartani.

Németország számára a Visegrádi Négyek gyengítése és a migránskvóták elfogadtatása a fő cél. Az előbbivel saját gazdasági alkupozícióját növelné, az utóbbival pedig egy számára igencsak égető problémát kezelne annak„ledelegálásával” a többi uniós tagállamra.

Az EU számára a magyar kormány állítólagos autoriter mivolta és oroszbarátsága csak retorika szintjén releváns. Aligha állják meg az ilyen kijelentések a helyüket, mikor Brüsszel tétlenül nézte a katalán népszavazáskor történteket. Nem beszélve arról, hogy Lengyelország is Brüsszel célkeresztjébe került, miközben az egyik legoroszellenesebb politikát folytatja.

Az uniós retorika hátterében sokkal inkább az EU támogatások és a Brexit után keletkező 15 milliárd eurós költségvetési lyuk áll. Nyugaton sem minden ország folytathatja azt a költekező gazdaságpolitikát, amit a válság előtt gyakorolt, ám visszavágni költségeiket nem akarják. Így a régi tagállamok az újak rovására tartanák fenn sokat kritizált „életvitelüket”.

Nyugaton egyre gyakoribb az olyan vélemény, hogy az új tagállamokban felelőtlenül használják fel az uniós forrásokat, hatalmas a korrupció, ráadásul a közép-európai országok „tisztességtelen” adókedvezményeikkel elcsábítják a nyugati cégeket (ez utóbbi tipikusan olasz érvelés).

Mindent egybevetve Orbán Viktor nem téved, amikor azt mondja, hogy a magyar választások egyik tétje a migráció elleni küzdelem. Nem szabad elfelejteni, hogy a közép-európai országok ellenállását a migránskvótákkal szemben egyelőre a kemény és következetes magyar kiállás táplálja.

Körkép.sk

Nyitókép: magyaridok.hu


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »