Ha az Európai Bíróság érvényesnek ítéli a Magyarország által megtámadott kvótahatározatot, akkor augusztus végén az Európai Bizottság várhatóan beperli hazánkat – mondta Tóth Norbert nemzetközi jogász. Az elemző szerint Magyarországnak egy ilyen vitában lenne jól alátámasztható érve. Hosszabb távon pedig a migrációs, ügyekben az uniós alapítószerződések módosítása hozhat megoldást magyar szempontból – tette hozzá.
Az uniós alapítószerződésekben önálló ág a bevándorlás-politika és a menekültpolitika. Arról, hogy akar-e beengedni a területére bevándorlókat, és mennyit, minden tagállam maga dönthet, Magyarország azonban statisztikai adatokkal tudja bizonyítani, hogy jelenleg vegyes migráció zajlik, vagyis az érkezők nagy többsége bevándorlási, gazdasági céllal érkezik, és nem jogosult menekültstátuszra – kezdte elemzését Tóth Norbert nemzetközi jogász a kvótaügy kapcsán.
A szakember nem sokkal azután nyilatkozott, hogy szerdán az Európai Bíróság főtanácsnoka a magyar és a szlovák kereset elutasítását javasolta a menedékkérők tagállamok közötti elosztását célzó uniós mechanizmus ellen indított perben.
A szakember nem sokkal azután nyilatkozott, hogy szerdán az Európai Bíróság főtanácsnoka a magyar és a szlovák kereset elutasítását javasolta a menedékkérők tagállamok közötti elosztását célzó uniós mechanizmus ellen indított perben.
Jó eséllyel visszaköszön még az elutasító vélemény
Tóth Norbert azt mondta, a főtanácsnok elvileg pártatlan és független jogi szakvéleményt, illetve indítványt ad a bíróságnak, ami azonban semmilyen szempontból nem köti az ítélethozót. A főtanácsnoki indítványra mégis oda kell figyelni, mert kutatói statisztikák szerint a semmisségi keresetek esetén, mint amilyen kvótahatározatos ügy is, a főtanácsnoki indítványok kétharmada köszön vissza az ítéletekben. A kvótakeresetet véleményező veterán főtanácsnoknak, a francia Yves Botnak pedig valószínű, ennél is nagyobb arányban fogadják el a véleményét – tette hozzá.
Augusztus végén indulhat a Magyarország elleni per
A semmiségi eljárás kapcsán a bíróság arról fog dönteni, hogy az uniós kvótahatározat érvényes vagy érvénytelen. Ha utóbbi mellett foglal állás, akkor értelmetlenné válik az ügyben Magyarország és más V4 államok ellen indított kötelezettségszegési eljárás. Ha azonban érvényesnek ítélik a kvótahatározatot, akkor felértékelődik az eljárás, amelyben arról kell dönteni, hogy az érintett államok, így Magyarország is, elmulasztotta-e a kvótahatározatból fakadó valamely kötelezettségét.
Ha a semmiségi ügyben Magyarország számára kedvezőtlen döntés születik, akkor augusztus végén a kötelezettségszegési eljárás zárásaként az Európai Bizottság nagy valószínűséggel be fogja perelni hazánkat. A bíróság pedig nagy valószínűséggel elmarasztalja majd Magyarországot – magyarázta az elemző.
Mivel érvelhet a magyar fél?
Tóth Norbert szerint a magyar fél esetleg azzal érvelhet, hogy a nemzeti alkotmányos identitása miatt nem tud a nevezett kötelezettségeinek eleget tenni, illetve a társadalmi összetétel megváltozásának veszélyére, valamint a kvótanépszavazás eredményére is hivatkozhat.
A nemzetközi jogász szerint az Európai Unió a kvótahatározatot be akarja építeni a Dublin III. rendeletbe, vagyis állandó mechanizmussá tennék. Ez azt jelentené, hogy tömeges beáramlás esetén rendre előre meghatározott kulcs szerint fogják elosztani az érkezőket.
Ha pedig folyamatosan jönnek emberek Európába, és egy idő után állampolgárságra lesznek jogosultak, Magyarország joggal mondhatja, hogy az intézkedés középtávon megváltoztatja a társadalom összetételét, tehát bizonyítható a magyar álláspont helyessége – véli Tóth Norbert.
A szakember szerint a kérdés megoldásához Magyarországnak, illetve a V4 országoknak el kellene érniük, hogy ha egyszer az EU felülvizsgálja az alapítószerződéseket, akkor azokhoz külön jegyzőkönyvek kerüljenek, vagyis bizonyos kötelezettségek rájuk ne vonatkozzanak. Ha tehát éveken belül megnyitják az alapítószerződéseket, résen kell lenni – fogalmazott.
Feketén-fehéren
A szakember arról is beszélt, szerinte nem csak jog és politika van a világon, hanem a migráció megítélése körüli küzdelmek morális síkon, fekete-fehér mezőben is zajlanak.
A döntéshozó testület beállítódásáról Tóth Norbert azt mondta, szerinte az Európai Unió Bíróságán dolgozó huszonnyolc bíró nagy része filozófiai értelemben abban hisz, hogy egyre több integrációra van szükség. A nemzetközi jogász hozzátette, feltételezi, hogy ez azt is jelenti, hogy ha az Európai Unió hatásköröket vesz el a tagállamoktól, akkor ez az uniós bíráknak nem nagyon fáj.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
