Kedden és szerdán kétnapos találkozón vesznek részt a NATO-tagállamok külügyminiszterei. A fő téma az ukrajnai háború lesz, és az esemény különlegessége, hogy Magyarország tiltakozása ellenére Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a legalapvetőbb szabályokat felrúgva összehívta a NATO-Ukrajna Bizottság ülését a találkozó első napjára. Ez a bizottság 2017 óta nem ülésezett, mert Magyarország blokkolta a kárpátaljai magyarság jogainak folyamatos leépítése okán.
Az októberben leköszönő NATO-főtitkár azonban hat év után úgy döntött, hogy nem lesz tekintettel a magyar álláspontra, hogy összehívta a bizottsági ülést. Az egyetlen pozitívum, hogy azt vállalta Stoltenberg, hogy a találkozón a nemzeti kisebbségek ügye is téma lesz.
A találkozó fő témái azonban Ukrajna hosszútávú (évekig tartó) támogatása, jövőbeli esetleges NATO tagsága, és a számára nyújtott esetleges biztonsági garanciák lesznek.
Jens Stoltenberg hétfői sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy szükség van Ukrajna támogatásának hosszú távú fenntartására. Üdvözölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök béketervét (amely egyoldalúsága miatt az oroszok előtt tárgyalási alapnak sem kínálható fel – a szerk.).
A NATO-főtitkár szerint semmi jele annak, hogy az oroszok tárgyalni akarnának (ez a háború jelenlegi szakaszában valószínűleg igaz, amit Stoltenberg nem mond ki, hogy amikor lett volna bennük hajlandóság, az amerikaikban és a britekben nem volt – a szerk.).
Egyértelműen arra utalt, hogy Ukrajnának biztonsági garanciákat fog kelleni adni a háború vége után:
„Nem tudjuk, mikor ér véget ez a háború. De ha véget ér, muszáj lesz olyan intézkedéseket hoznunk, hogy Ukrajna képes legyen kivédeni az agresszor jövőbeli támadásait”
mondta.
„Semmi sem utal arra, hogy Putyin elnök békére készülne. Épp ellenkezőleg, háborúra készül. Ezért egységesek vagyunk a jelenlegi álláspontunk fenntartásában, és Ukrajna támogatásában, ameddig csak szükséges. (…) Támogatásunk hosszú távú. Azt várom, hogy a külügyminiszterek megállapodnak Ukrajna többéves támogatási programjának előkészítésében”
fogalmazott.
A NATO-találkozó másik kiemelt – de a sajtóban némileg túlhangsúlyozott – témája Finnország NATO-csatlakozása, amire hivatalosan is sor kerül április 4-én, azaz holnap. A finn külügyminiszter így már kedden teljes jogú tagként vehet részt a tárgyalásokon.
A finn csatlakozás valóban pofon az orosz stratégiai céloknak, de koránt sem akkora, mint ahogy azt a nyugati sajtóban igyekeznek beállítani. A finn-orosz határ ugyan 1300 kilométeres, de a terület viszonylag keskeny, stratégiai mélység nélkül. Ugyanakkor az igaz, hogy az oroszok így kénytelenek lesznek több helyre figyelni és erőt csoportosítani – ám ez a NATO-ra is igaz lesz, még akkor is, ha végül Svédország is csatlakozni tud majd a szövetséghez. Az pedig már egy még bonyolultabb kérdés, hogy sokan Európában a NATO-t sokan egy amerikai biztonsági védernyőnek tekintik, olyan lehetőségnek, amely miatt saját hadi kiadásaikra kevesebbet költhetnek. Nem mellesleg pedig, még nehezebb lesz a jövőben kialakítani egy USA-tól függetlenebb, autonóm európai haderőt, amelyről az elmúlt években sok szó esett.
Körkép.sk
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
