Egy nagyon jó írás Shepherd-től:
Kezdjük az alapoknál!
Kicsit hosszabb lesz a bejegyzés, de ez azért van, mert egyfelől szeretném azt hinni, hogy nem vagyok egyedül (ok, nem vagyok egyedül, rengetegen osztják az elképzeléseimet), másfelől rendelkezünk olyan képességgel, ami egy rövid blogban rá tud világítani arra, hogy egy egészen csekély tervezéssel, relatíve rövid idő alatt ki lehetne mászni a slamasztikából.
Persze ez nyilván nem egy játszótéri mászóka kategóriájú kihívás, de azt képzelem, a rendszer megborításához szükséges szellemi ébredés és szemléletváltás manapság pont annyit tesz, hogy felvállaljuk annak ódiumát, hogy merünk kicsit gondolkodni!
Pár fontos kitétel, melyeket a továbbiakhoz értened kell.
Egy egészen kicsit próbálj kimozdulni a megszokottból. Nem lesz nehéz, és mire végzel az olvasással, nem is nagyon tudsz majd másképp létezni (remélem).
Igyekezz értelmezni, és ha valamit nem értesz, írd fel. Elvileg minden felmerülő kérdésre adok választ, csak ez nem másfél oldalas cikk, így lehet, hogy a válaszok nem azonnal kerülnek eléd.
Magyarország nincs szarban! Kevés olyan ország van ma a világban, akinek vannak lehetőségei, csak azokat a lehetőségeket a politikai elit (lényegtelen, melyik oldal) saját anyagi érdekei miatt elhallgatja.
Gazdag vagy.
Ez egy fontos mondat, mert tényszerű valóság. Csak épp nem tudsz róla. Okkal, ok nélkül, de nem sejtelmed sincs róla, hogy jelentős vagyon a tiéd. Emiatt persze kissé kétségbe vagy esve, mert egyfelől azt látod, hogy az országban van közel négymillió nincstelen, közel négymillió lépésre képtelen, akit a minimálbér, a nyugdíj vagy közmunkabér fillérei tartanak hatalmukban, százezer gyerek éhezik, félmillióan lehet, hogy örökre leléceltek, és tetszik, nem teszik, a hivatalos adatok szerint az államadósság minden magyar embert fejenként közel hárommillió forint erejéig sújt!
A gazdagság persze viszonyfogalom, amit mindig valamihez mérten kell megtekinteni. Így természetesen és nyilvánvalóan gazdagabbak vagyunk, mint egy csomó szomáliai, de lényegesen rosszabbul élünk, mint teszem azt a sógorok Ausztriában.
És akkor Shepherd azt mondja, gazdag vagy?
Kérlek, vegyél elő papírt, ceruzát, esetleg számológépet. A realitás arcul fog csapni, és mire befejezed a mai blogot, úgy fogsz káromkodni, mint egy kocsis, ugyanakkor rá fogsz jönni valami nagyon fontos egyébre is.
Van jövő! Bebizonyítom, ha kicsit kitartasz. Vágjunk bele a nagy utazásba!
Három alapinformáció – Források!
Kérlek, írd le egy papírlapra, hogy 350.000.000.000. Igen, háromszázötvenmilliárd! Ez az éves magyar gázimport költségének mintegy harmada. Azért csak a harmadával számolok, mert a felvezetésre kerülő terv első lépésben ENNYI PÉNZT TUD MEGTAKARÍTANI! Azaz ez az összeg felszabadul. Ez 2020-ig mintegy ezerhétszázötven-milliárd forintot jelenthet.
Most írd le azt, hogy 400.000.000.000. Igen, négyszázmilliárd! Ez az összeg áll rendelkezésre a hazai bankok lakástakarék rendszerében, mint állami forrás. (Telefonálgass, de ez egy tényadat, én se hittem, de ez a valóság.) Azaz 30% állami támogatásként ekkora összeget lehet alanyi jogon igénybe venni! Bárkinek! Azaz minden millió forintból háromszázezer állami támogatásként elérhető, és mindezek felett 30-70% kamattámogatás is igénybe vehető, ha valaki hitelt vesz fel. Ez annyit tesz, hogy egy projekt esetében 1-1,2% a THM (THM: Teljes Hiteldíj Mutató, azaz kamat, kezelési és adminisztrációs költségek összesen).
Most írd le azt, hogy 1.000.000.000.000. Igen, ezermilliárd. Ez az összeg áll rendelkezésre, amit az Európai Unió célforrásai biztosítanak számunkra megújuló energia, fundamentális és infrastruktúra fejlesztésre a kohéziós alapból 2020-ig. Ez annyit tesz, hogy adott projektekre az EU ekkora összegű támogatást ad. A támogatás intenzitása, azaz a kapható összeg mértéke általában 30-50%, azaz a projekt nettó értékének 30-50%-a kapható meg vissza nem térítendő támogatás formájában. (Áfa-t nem finanszíroznak, az ugyanis visszaigényelhető.)
A forrástervezés a fenti három irányt, mint elsődleges alapot jelöli meg, így nyilvánvaló tény, hogy egy öt éves periódusban mekkora összeggel lehet számolni, mint gazdaságélénkítési alappal.
Mostantól lesz kicsit nehezebb az olvasás, mert a fenntartható szemléletű gazdaságtervezés olyan diverzitív (sok lábon álló) konstrukciókat hoz létre, melyek egymásra hatása teremti meg a költségtakarékos, pénzügyileg, tartalmilag megfelelő, fenntartható rendszert.
Az alapoktól előre
Ha energiáról és termelésről beszélünk, meg kell vizsgálni a piacot.
Most is fizetünk a hőért, a meleg vízért, az áramért, az élelmiszerért, csak ezen termékek előállítása vagy gazdaságtalan környezetben történik, vagy külföldön, vagy külföldi tulajdonú vállalatokban, melyeket összetett kiszolgáló (logisztikai) rendszerek látnak el, s amelyek a munkahelyteremtést sajátosan képzelik el.
A probléma az, hogy olyan gazdasági környezetben élünk, ahol:
– az alapvető fogyasztási cikkeket európai áron vásároljuk meg,
– az alapvető energiahordozók árképzése világszínvonalú,
– a bérek az európai bérszínvonal negyedét sem érik el,
– az alacsony béreket vezető európai béreknek megfelelő adók terhelik,
– a bér és a végzett munka ár/érték aránya a piaci árdinamizmust tekintve nem áll arányban.
A fenti öt problémacsoport alapvető oka az a gazdasági környezet, amely az ország lakóit – kényszerpályán mozgatva – döntés és változtatásra képtelen státuszba szorította, lévén nincsenek meg azok a gazdasági elemek, melyek a függőségeket fel tudnák számolni!
Emiatt kevés pénzért dolgozva állítunk elő nekünk drága, de másoknak megfizethető termékeket. Energetikai függésben vagyunk, mert energiaigényünk mintegy 70%-át importáljuk, ugyanakkor a politikai döntéshozók olyan környezetet teremtettek, ahol egy szűk elit minden vagyon és érték felett diszponál, mert politikai értelemben az ország vezetői nem a kisembereket, hanem a “pénzokrácia” tagjainak érdekeit szolgálják.
Egy fenntartható életkép, amely felszámolja a függőséget.
Amit most felvezetek, borzalmasan összetett. Kérlek, figyelj, mert a diverzitív gazdaságtervezés nem könnyű pálya, sok elemet kombinál egybe.
Ismertek a források és ismertek a problémák. Lépésenként a megoldás felé.
A hazai gazdaságot úgy kell felemelni, hogy hagyjuk, maga a gazdaság termelje ki azokat a tényezőket, melyeket a nemzetközi éra jel értékűnek tekint, és emiatt felértékeli a hazai lépéseket.
A diverzitív gazdaság modellje. Első lépés! Ésszerűsítéssel új gazdaság megnyitása!
Minden városnak vagy falunak van energiaellátása.
Ez az energia fűtésre, használati meleg vízre, főzésre, villamos gépek meghajtására fordítódik, és forrásait tekintve sokrétű lehet.
A városias környezetben általában központi erőműből szolgáltatnak fűtést és meleg vizet, az elektromos energiát pedig a hálózat adja.
Falusias környezetben gázból nyerik az emberek a fűtési és használati meleg víz előállításához szükséges energiát. Sokan használnak használati meleg vízhez árammal hajtott bojlert, illetve egyre többen állnak át fatüzelésre. A villamos energia igényt a hálózat, a gázigényt a közművek adják.
Egy fenntartható rendszerben elsődleges cél, hogy a fogyasztási igényeket felülvizsgáljuk, és egyfajta szemléletváltás miatt átszervezzük annak minőségét, mértékét, módját és irányát.
Ha a fogyasztók energiakorszerűsítésen esnek át, úgy fűtési energiaigényük radikálisan 40-60%-kal csökken! Ez annyit tesz, hogy éves szinten a felvett fűtési energia korábbi szintjének akár kevesebb, mint felére van csak szükség, ami azt jelenti, hogy a fűtési energiaigény és annak költségei ennyivel csökkennek! (Később beszélek a bekerülési költségről.)
Amennyiben a fogyasztói épületek energiakorszerűsítésen mennek át, az rengeteg másodlagos piaci szegmenst is beindít, hiszen az építőipar jelen állapot szerint nem üzemel. Ugyanakkor egyszerű tény, hogy a gazdaság egyik hajtómotorja a világon mindenhol az építőipar.
Egy átfogó hazai épület-felújítási program a forrásokban megfogalmazott mérték esetén négyszáz-milliárdnyi támogatási költséggel tud üzemelni, azaz összességében ezer-ezerkétszáz-milliárdnyi projektköltséggel tud működni, ez pedig jelen állapot szerint mintegy húszezer munkahelyet tud azonnal megteremteni!
Természetesen ilyenkor mindenkiben felmerül, hogy a finanszírozás azt jelenti, hogy én magam finanszírozok.
Ez így van.
A szabály annyi, hogy a fenntartható tervezés miatt a költségek nem változnak, csak azok felhasználása módosul.
Egy példa:
Ha valaki eddig elköltött havonta átlagosan húszezer forintot fűtésre (tizenkét hónapra bontva a fűtési költséget), akkor ezt a költséget Ő mindenféleképp fogja még fizetni a következő években is! Ez évi 240.000,- Ft. Tíz év alatt 2.400.000,-Ft olyan költség, amelyet mindenképpen ki kell fizetni!
Ha nem teszünk semmit, akkor is kifizetjük ezt az összeget!
Természetesen, ha beleszámítjuk az évi 2-5% energiaár-inflációt, akkor ez a költség tíz éves viszonylatban hárommillió forintot fog kitenni, miközben ugyanabban az épületben vagy lakásban élünk!
De mi van akkor, ha leszigeteljük az épületet, és új nyílászárókat szerelünk fel?
A megfelelően méretezett technológiai rendszerekkel ez a fent említett megtakarítást eredményezi, és a megtakarítás bőven fedezi a kiadásokat! Magyarán, a költségek a következő tíz évben nem nőnek, hiszen ugyanannyit fog fizetni, mint fizetne egyébként is, csak közben fel lett újítva az otthona! Ez azért radikális különbség.
Teljesen mindegy, mire fizet valaki havonta húszezret.
A lényeg az, hogy ha nem változtatunk, akkor is ugyanannyit kell fizetni, mintha építkezünk, felújítunk! Egyik esetben rezsit fizetünk, másik esetben a felújított otthonunk költségeit (a rezsi-megtakarítás a fedezet).
Ha építkezünk, elindul a gazdaság.
Ablakgyártás
Építőanyag-kereskedelem
Logisztika és szállítmányozás
Stb.
Ha az építőiparba most bekerül ezermilliárd forint, akkor az mintegy száz-háromszáz-milliárdos bérkörnyezetet is megteremt, ami minimálbér esetén is 20.000 munkahely tíz éves bérköltsége! Ez eszelős alternatíva!
A jelzett költséggel fel lehet újítani mintegy négyszázezer társasházi lakást és kétszázezer családi házat.
Ráadásul megteremtettük a diverzitív piac egyik lábát, hiszen ennyi panel és családi ház felújítása iszonyatos megtakarítást eredményez. Ez hatszázezer fogyasztói pont (nem ember) ötven százalékos energia-megtakarítása, ami durván kétmillió ember energiaigényét felezheti meg!
Lépjünk tovább a diverzitív rendszerben! Felszabaduló ezermilliárdok!
Ha a rendszer gázzal fűtött területeit megtekintjük, akkor látható, hogy jelentős megtakarítást értünk el azzal, hogy a fűtési energiaigényünket lecsökkentettük, hiszen épületkorszerűsítést hajtottunk végre, így az erőművekben vagy az otthoni cirkókban elégetett gáz mintegy felére nincs is szükség.
De mi van akkor, ha a maradék hőenergiát sem gázból állítjuk elő, hanem kihasználjuk hazánk egyik természeti adottságát, és a hőigényt geotermikus forrásokból teremtjük meg?
A Magyar Tudományos Akadémia kutatási anyagai szerint (mellékelve) alulról közelítően is legkevesebb 60 petajoule/év hőenergia érhető el, ami a hazai gázimport hőenergia szolgáltató képességének mintegy 30%-át tudná fedezni.
Ez iszonyatosan sok gáz!
Nagyságrendileg ez azt jelenti, hogy a jelenlegi gázimport majd harmada feleslegessé válik, így felszabadul évi háromszázötven-milliárd forint, amit ésszerű tervezéssel újabb fenntartható projektekbe kell és lehet befektetni, azaz a geotermikus kitermelés megtermelésére azt a költséget lehet felhasználni, amit egyfelől az épületfelújítás kapcsán már nem kell kifizetni, másfelől abból, amit a természeti adottságokból lehet kitermelni.
Évi három-négyszázmilliárd forinttal a gázfelhasználásunkat kiváltó geotermikus erőművek megépíthetővé válnak!
Magyarán abból építkezünk, amit egyébként csak elégetnénk!
Így a felújított épületekbe a szó legelemibb értelmében csak és kizárólag főzésre kell gázt használni, lévén a felújítás miatt kevesebb a fűtési energiaigényünk, ugyanakkor azt a kevesebbet a magyar geotermikus potenciál képes ellátni, és ennek fedezete nem más, mint az a megtakarítás, amit amúgy gázra költenénk.
Ez annyit tesz, mint az épületfelújítás tett.
A költségeink nem változnak, csak az épületfelújítás mellett környezettudatos, megújuló energiaforrásra állítjuk át a hazai felvevőpiac 30%-át, és ehhez azt a költséget használjuk fel, amit amúgy is kifizetnénk!
Mivel így újabb ezerötszáz-milliárd forint kerül be a gazdaság vérkeringésébe, ez nem egy szűk gazdasági elitnek, hanem az ország majd harmadának hajt hasznot, így kézzel foghatóvá válik a fenntarthatóság. És kézzel foghatóvá válik rengeteg egyéb haszon is! (Később kifejtem.)
De lépjünk tovább! A harmadik projekt, az önállósodás végső fokáig.
Bár kevesen tudják, de Európában – sőt szinte a világon mindenhol – jelentős élelmiszer- és energiahiány kezd kialakulni. A gazdaság energiaigénye exponenciálisan növekszik, miközben a fogyasztás is radikális mértékben nő. Ugyanakkor egyes stratégiai termékek, például az élelmiszer árdrágulása a piac lehetőségeinek korlátozása okán egyre kétségbeejtőbb.
Magyarország élelmiszert importál, miközben több, mint kétszázmilliárdot fizet ki közpénzből földalapú támogatásként olyan mezőgazdasági rendszerekre, melyek nem folytatnak produktív termelést.
Öt és félmillió hektárról beszélünk, melyeken föld- és erdőgazdálkodást lehetne folytatni, bár ezt a gazdák nem teszik, lévén a földtulajdon majdnem 70%-a nem gazdák, hanem politikus kapcsolatokban érintett személyek kezében van!
A harmadik projekt önmagában is látványos, hiszen önfenntartó, lokális rendszerként működik együtt a két korábbi rendszerrel.
Én magam leginkább a biogáz alapú mezőgazdasági rendszerekben hiszek, mert végtelen sokrétű adottságokkal bírnak, költségeik alacsonyak, hatásait tekintve pedig szinte elképzelhetetlenül hatékonyak.
Egy relatíve kisméretű biogáz üzem kész és képes egy falu teljes hő- és villamosáram-ellátását megoldani, mindezt sajátos módszerrel.
Kis bepillantás a lehetőségekbe.
A hazai biogáz üzemek elsődleges problémája a nyersanyag beszerzése, stabilan, előre látható költségek mentén, folyamatosan szállítva vagy letárolva, a termelési biztonság érdekében.
A hazai gyakorlat a szerződésszegési „kultúra” miatt a biogáz üzemek alapanyag ellátását kiszolgáltatottsági viszonyokra építi, melynek eredményeként a nyersanyag felett diszponáló mezőgazdaság vagy ipar – azt észlelve, hogy az általuk korábban hulladéknak tekintett és emiatt költségeket felemésztő maradványanyagok hasznot hajtanak – a szemétért is pénzt akar, ezzel felborítva az „ingyen” hulladékra telepített biogáz üzem stabil termelési lehetőségeit és megtérülési számait.
Az elképzelés a bizonytalanság kivédése érdekében a termelés biztonságát szavatoló nyersanyagbázis – mezőgazdasági termelés – felett diszponál tulajdonosként vagy tartós bérlőként, esetlegesen szerződés szerint, kölcsönösséggel.
Ennek költségei és hasznai elszámolásra kerülnek a beruházásban.
Ezzel a lépéssel
– egyfelől közel húszéves időszakra stabil és előre kalkulálható termelési környezet alakul ki, miközben a földterület tulajdonosai egyfelől évente jól kiszámítható bevételhez jutnak,
– másfelől dolgoznak a saját földjükön, amely munkahelyet jelent,
– harmadsorban a munkájukért cserébe a megtermelt javakból is részesülnek, ami bevétel jelent,
– negyedsorban a termékek értékesítése nem a feladatuk, azt egy hozzáértő szakmai csoport végzi, ezzel a gazdák kiszolgáltatottságát csökkentve,
– ötödsorban csökkennek a kiadásaik (nem kell pl. műtrágya),
– hatodsorban, ha saját maguk művelnek saját maguknak a megállapodások mentén, akkor kiszámítható bevételre tesznek szert.
Tíz éves időszakban a földalapú támogatás valódi befektetése a mezőgazdaságban kétezer-milliárdos potenciált jelent. Ezt a költséget most is fizetjük, csak ezt lenyelik a haszonlesők!
Földművelés
A használt földterületeken elsősorban kukoricatermelést folytatva (nem csak monokultúra, de elsősorban olyan termény kell, amely magas terméshozamot és zöld biomasszát is ad, például repce), a megfelelő mennyiségű erőművi nyersanyagon (biomassza) túl adott mennyiségű piaci termék is rendelkezésre áll, melyeket potensen lehet értékesíteni.
Öntözés
A vízmegtartás, vízhasznosítás olyan projektelem, amely több alternatíva mentén kész és képes hasznot generálni. A projektbe foglalt egyszerű tavak – melyeket földkitermeléssel és kútfúrással nyitunk meg – nyílt vízi tározóként egyszerű vízkivételi pontokat biztosítanak az öntözőműveknek. A beruházások a vonatkozó kavics avagy homokbánya kitermelés alapján sekély medrű, természetes vízbázisra támaszkodó kis vízfelületű tavakat eredményeznek.
A tavak központi felületről történő, gépesített vízutánpótlása fenntarthatóan biztosítható, ugyanakkor az elkészült víztározó ár- és belvízvédelmi haszna is jelentős.
Trágya
A mezőgazdasági területek trágyaellátása jelentős problémának számít, amit jelen koncepció fenntarthatóan kezel.
A területen képződő heterogén trágya (állati trágya, szennyvíziszap, szántóföldi biomassza stb.) a biogáz üzem fermentációs eljárásában homogenizálódik, és az éghető metán leválasztása után végeredményként igen értékes biotrágyát kapunk, ami visszajuttatható a nitrogén körforgásba a műtrágya költségek töredékéért (kvázi ingyen).
Üvegház
A projekt másodlagos fejlesztési irányában telepítésre kerülő üvegházi rendszerek beruházása önálló, a jelen projekttől független pénzügyi rendszereken nyugszik, ugyanakkor az üvegházi projekt CO2 elnyelése, biotrágya igénye, hő- és áramigénye, valamint munkaerőigénye lokálisan kielégíthető a projektprogram biogáz üzemének köszönhetően. Így az üvegházi beruházást végző, az üvegházi rendszert üzemeltető önálló szakmai és befektetői rendszerek számára piaci versenyelőnyt biztosítunk, miközben a projektprogram célkitűzései is megvalósulnak (pl. munkahelyteremtés). Ez a gazdasági, szakmai, ügyviteli szimbiózis a fenntarthatóság egyik alappillére.
Háztáji
A háztáji sertés- és baromfiállomány fejlesztése, azok alanyi jogon történő biztosítása növeli a fogyasztók létbiztonságát és pénzügyi lehetőségeit, ami biztonságossá teszi a projekt legfőbb elemének finanszírozását, a lakosság megélhetését, hiszen a fogyasztók képesek költségeiket sajátosan átcsoportosítani.
A kihelyezésre kerülő sertésállomány – alacsony költségek mellett – EU kompatibilis háztáji sertéstartást céloz meg, melynek célja a saját fogyasztás, valamint a „leadásra” hízlalás.
A projekt mobil vágóhidakat kíván üzemeltetni, így a projektben az állatállományt nem egyszerre, hanem folyamatos vágásra alkalmasan, egy év alatt neveli ki, folyamatosan pótolva a levágott állatokat. Az átvett vágott, kifejezetten gazdaságosan előállított, nem intenzíven tartott háztáji sertéshús a költségek alacsonyan tartása miatt – az állatállomány és az etetőanyag invesztícióján felül (ez utóbbi ráadásul saját termés) csak a rendszeres állatorvosi és ellátó felügyeleti rendszer, valamint a trágyakezelés és a vágás igényel költségeket – kifejezetten versenyképes áron értékesíthető.
A kihelyezett baromfiállomány jelentős tojás- és hústermelő egységként jelenik meg.
A célzottan tartani kívánt csirke állományának tartása nem okoz nagyobb problémát, mint a sertésé. A tartás és feldolgozás költségei, körülményei hasonlóak a sertéshez, így az ilyen módon tartott állatállomány versenyképessége biztosított.
Települési hulladékkezelés
A lakossági szelektív hulladékgyűjtési innováció egyszeri beruházás mellett több haszontényező irányába mutat.
A fogyasztók a program keretében kihelyezésre kerülő egyedi hulladékgyűjtő rendszer segítségével válogatva képesek a hasznosítható hulladékokat leadni. Mindezt változatlan költségek mellett, hiszen a leadott szerves hulladék nyersanyaggá válik a biogáz üzemben, illetve az egyéb hulladékok – műanyag, fém, üveg, papír – gyűjtése is ellenőrzötten valósulhat meg. Az „egyéb” hulladékok gazdasági haszna már jelenleg is releváns a piacon, de ebben az üzemmenetben a gyűjtés már szelektíven képes az újrahasznosítási rendszerek számára, illetve a biogáz üzemnek alkalmas hulladékok egységes, EU-konform és kényelmes kezelésére.
A szerves háztartási hulladékok részben a konyhai szerves maradványok – étel, ital, sütőolaj –, részben a háztáji tartásból származó – trágya, almos trágya – kerülnek ki.
Villamosenergia
A biogáz üzemben leválasztásra váró metánt az erre a célra épített gázmotorokban elégetve villamos energiát termelő turbinákat hajtunk meg, relatíve magas hatásfokkal. A képződő villamos áramot a hálózatba továbbítja a rendszer.
A felhasználás módja sokrétű lehet, hiszen egyfelől a lokális villamosenergia-igények így kisebb hálózati veszteséggel fedezhetők, ugyanakkor a termelt villamosáram megújuló energiaforrásból származik.
A gázmotorok hűtése jelentős másodlagos (hő) energiaforrás, amit a projekt szintén figyelembe vesz és hasznosít.
Hőenergia
Fontos kiemelten kezelni a hulladékhő kezelését, mely a jelenleg már üzemelő (biogáz) rendszerek egyik sarkalatos problémája, lévén a törvényi meghatározás hetven (70) százalékos hasznosítást ír elő, így projektnek szüksége van olyan output rendszerre, ami a keletkezett hőt komplexen kezeli.
A jelenleg üzemelő biogáz rendszerek a projekt üzemterületén építik meg az áramtermelést biztosító gázmotorokat, ezért a hő-hasznosítást is lokálisan kell és lehet rendezni (a gázmotorok hűtővize jelentős hőforrás).
A projektprogram keretében épülő biogáz üzemek és a biogázt felhasználó üzemek három projektrendszerre épülnek.
Egyfelől biogáz üzemre, másfelől a biogáz továbbítására alkalmas gázvezetékrendszerre, harmadsorban a biogáz által hajtott települési fűtőművekre.
Az elektromos áram termelése nem egy nagy, hanem több kisebb rendszerből áll össze. Települési szinten így egyszerűbben adható el a szolgáltatónak a termelt energia, mert nem megawattokról van szó, hanem esetenként csak pár száz kilowattról, aminek a szakmai és technikai kezelése egyszerűbb, és kevesebb hálózat-átalakítást igényel.
A termelt villamosenergiát a szolgáltató akár azonnal kész és képes hasznosítani, hiszen a településen felhasználásra kerülő elektromos áram igénynek ez mindig egy adott hányadát teszi ki, azaz nincs túltermelés vagy felesleg, a hálózatba indukált áram azonnal és ésszerűen hasznosítható, mindezt folyamatos üzemben (kivétel a mély időszaki pár órát, amikor a fogyasztás alacsony és az áram értékesítése nem éri meg).
A termelt hőenergia a termelt villamosenergia mintegy 1,2-1,5-szerese. Ez egy 200 kWh elektromos teljesítményt leadó fűtőmű esetében 240-300 kWh hőenergiát jelent.
Karbon kredit
A projekt a komplexen és áttekinthetően kezelt karbon-kibocsátás miatt jelentős kvótabevételt kész és képes könyvelni.
Jövőkép?
A lokális biogáz alapú mezőgazdasági és ipari központ kész és képes a két korábbi nagy projektet kiegészítve gazdasági értelemben hatékonyan dolgozni.
Az európai céltámogatásokból, mintegy nyolcszáz (800) biogáz erőművet lehetne hazánkban telepíteni, ezzel a hazai gázfogyasztást tovább csökkenteni, a megtakarításokat pedig a projektekhez önrészként felhasználni! Ez a földalapú támogatások ésszerű felhasználásával fel nem mérhető hasznot tud termelni, és képes a vidéket felzárkóztatni, hiszen nyolcszáz kistelepülést a szó legelemibb értelmében át lehet formálni!
A lokális, 250-500 kW teljesítményű üzemek gazdasági hatása és munkahelyteremtési potenciálja egyszerűen felmérhetetlen. Csak a villamos energiatermelés elérheti Paks 20%-át.
A három alapprojekt legdurvább haszna
Egyfelől a lakásfelújítások költségvonzata 10 év alatt mindenhogy eltűnik, azaz 10 év után a költségeink a felére csökkennek, de az épületek átalakulnak, megújulnak!
A gázmegtakarítás miatt a gazdaság energiafüggősége legkevesebb 30%-kal csökken, és ezt hazai energiatermelés fedezi! Ez felfoghatatlan méretű önállósodás.
A beruházások miatt az építőiparban legkevesebb húszezer embernek, a mezőgazdaságban újabb harmincezer embernek tíz éves időszakra biztosított a megélhetése. Ez nem felvetés vagy fantázia (és ezek a számok erősen alul vannak becsülve).
A gazdaságba integrált négy-ötezermilliárdnyi fejlesztés a nemzetközi piacon jelzés értékű. A forint erősödése ezen folyamat eredményeként elkerülhetetlen (devizaprobléma megszűnése).
Mivel a mezőgazdasági és ipari szegmensben természeti, környezeti adottságaink sajátos versenyelőnyt biztosítanak, mindezeken felül a beruházásokhoz nem kell extrém hitelezés – fenntartható pénzügyi rendszer –, lévén a jelenlegi költségeket gazdaságépítésre és -formálásra használjuk, így olyan potenciálokra tehetünk szert, melyek jelenleg egyszerűen nem felmérhetőek!
Magyarán! A gazdaság életre keltéséhez nem kell nemzetközi hitel, sem befektető. Csak összefogás, egységes akarat és szorgalommal párosuló hatékony projekttervezés, valamint annak észrevétele, hogy vagyonokon ülünk, azaz GAZDAGOK VAGYUNK, csak éppen vakok!
Na, most káromkodhatsz! Ez nem mese, ez a legdurvább valóság.
Köszönöm, hogy idáig kitartott a türelmed. Ha kérdésed van kérlek tedd fel a forrásnál: http://shepherdszerint.blog.hu/2015/01/02/ezt_a_cikket_a_gondolkodoknak_irtam_ha_bulvart_akarsz_lapozz_tovabb
Forrás:emberiseg.hu
Tovább a cikkre »
