Magyarország és Irán is érdekelt a gazdasági együttműködés fejlesztésében a szankciók által nem sújtott területeken, például a gyógyszer-, az egészség- és az élelmiszeriparban, a vízgazdálkodásban – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Teheránban a magyar–iráni üzleti fórumon.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető, akit tizenkét magyar vállalat vezetője kísért el a látogatására, emlékeztetett, hogy széles körű nemzetközi szankciók vannak érvényben Iránnal szemben, amelyek nem teszik éppen egyszerűvé a gazdasági és kereskedelmi együttműködést.
„Az, hogy úgy általában a szankciókról mit gondolunk, most mindegy is, az egy másik beszéd témaköre, a lényeg az, hogy nem könnyű a gazdasági együttműködés építése. De a nem könnyű még nem jelenti azt, hogy lehetetlen lenne” – közölte.
Rámutatott, hogy van számos olyan terület, amelyet nem érintenek a korlátozások, ilyen egyebek mellett a gyógyszer-, az egészség-, az élelmiszer- és a műanyagipar, a vízgazdálkodás. Szavai szerint az pedig szerencsés egybeesés, hogy ezek épp a legfejlettebb magyar gazdasági ágazatok közé tartoznak, amelyekben a hazai technológia a világ élvonalában van.
„Itt vannak velem a legmodernebb technológiát felvonultatni képes magyar mezőgazdasági vállalatok, amelyek a vetőmagok kifejlesztésében, az állat- és növényegészségügyi technológiák terjesztésében, a premixek gyártásában járnak a világ élvonalában” – mondta.
„Itt vannak velünk az élelmiszeripari cégek (…) A minőségi tejfeldolgozástól egészen az energiaitalokig képviseljük itt ma az élelmiszeripart” – tette hozzá.
Tájékoztatása szerint több, vízgazdálkodással foglalkozó vállalat is jelen van, amelyek Afrikától Délkelet-Ázsián keresztül a Nyugat-Balkánig exportálták már modern technológiáikat. A miniszter arra kérte a cégvezetőket, hogy használják ki, hogy a két kormány megteremtette a lehetőséget az együttműködés fejlesztésére a szankciók által nem érintett területeken.
„Azt kívánom önöknek, hogy a mai napon járjanak sikerrel, találják meg az együttműködő partnereiket, és növeljék a magyar–iráni kereskedelmi forgalmat a következő években!” – mondta.
A miniszter beszélt az utóbbi évek válságairól is, hangsúlyozva, hogy a világ most a veszélyek korát éli, a globális gazdaság pedig az elmúlt időszakban több alkalommal is teljesen a feje tetejére állt, aminek nyomán új rend van kialakulóban. Érintette a koronavírus-járvány negatív következményeit, illetve az ukrajnai háború és az arra válaszul elrendelt szankciók jelentette nehézségeket, például az eurázsiai együttműködés ellehetetlenülését és az egekbe szökő energiaárakat.
Kitért a közel-keleti fegyveres konfliktusra is, amelynek a mellékhatásaként bénító támadások érik a hajózást a világkereskedelem mintegy 15 százalékát adó vörös-tengeri útvonalon. Leszögezte, hogy Magyarország földrajzi helyzeténél és gazdasági struktúrájánál fogva a világgazdaság szabadságában és akadálymentességében érdekelt. „Abban vagyunk érdekeltek, hogy a világgazdaság nyitott, nyugodt, fair körülmények között működhessen” – fogalmazott.
Kiemelte, hogy a sok feszültség eredményeképpen ma a világ újra a blokkosodás irányába halad, ami hazánkat súlyos aggodalommal tölti el, hiszen a két tömb közé kerülésén egyszer már rajtavesztett, amikor negyven évig kellett szenvednie a keleti elnyomástól.
„Ezért mi sokkal inkább azt szeretnénk, ha a következő időszak a konnektivitás időszaka lehetne a világban (…), Magyarország Kelet és Nyugat együttműködésében nem veszélyt vagy kockázatot, hanem hatalmas lehetőséget lát” – jelentette ki.
(MTI/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
