Magyarország első kormányzója, Hunyadi János

Magyarország első kormányzója, Hunyadi János

Nevéhez fűződik az 1456-os nándorfehérvári diadal.

Nevéhez fűződik az 1456-os nándorfehérvári diadal.

Tekintettel arra, hogy ezen írás tárgya alapvetően a kormányzói méltóság ismertetése – most nem időznék tovább Hunyadi János születésénél és igazán vitézi életénél, de leszögezem: a kormányzói tisztet elsőként viselte a Magyar Királyság történetében. (Annyit még említsünk meg róla mindenképp, hogy a nándorfehérvári diadalt követően kitört pestisjárvány vitte el történelmünk dicső kormányzóját.)

Máris ideje tisztázni, hogy a kormányzó az ország egy részének vagy egészének politikai-katonai igazgatásával megbízott, az uralkodót képviselő helytartó – vagy ideiglenes államfő. (Esetünkben, mint fentebb már szó esett róla, a kiskorú V. Lászlót helyettesítették Hunyadi személyével.)

A magyar történelem, illetve jogtörténet 1446-ban hozta létre a kormányzói intézményt.
A tisztség így egyenértékű volt a régenssel – latin elnevezése gubernator.

Hírdetés

Magyarország további kormányzói időrendi sorrendben: Szilágyi Mihály (1458), Lodovico Gritti (1530-1534), Johann Caspar Ampringen (1673-1681), Kossuth Lajos (1849) kormányzó-elnök, Horthy Miklós (1920-1944).

A sorban két viszonylag ismeretlen név van, ejtsünk néhány szót róluk.

Lodovico Gritti, azaz Gritti Alajos 1480-ban született Konstantinápolyban és Medgyesen lefejezték 1534-ben. Titulusai szerint olasz kereskedő, bankár és politikus – a szultán egyik minisztere, valamint Magyarország (törvénytelen!) kormányzója 1530–34-ig. A valóságban egy kalandorról van szó: egyebek közt Habsburg birodalmi érdek volt az, hogy a törökkel a frontvonal a Magyar Királyság területén húzódjon, s ezzel biztosítsa uralmát Dalmácia fölött.
Mind a Habsburgok, mind Velence megtettek mindent azért, hogy a törököt mintegy „behúzzák” Magyarországra – így lehetett kormányzó Gritti.

Ugyancsak a Habsburgok által támogatott politikai kalandornak kell minősítenünk Báró Ampringen János Gáspárt (1619–1684), a Német Lovagrend 48. nagymesterét, a Magyar Királyság császári kormányzóját. Őt I. Lipót császár, minden magyar törvény lábbal tiprásával, 1673. február 27-én Magyarország kormányzójává nevezte ki teljhatalommal. Ampringen nyolc évig viselte hivatalát, s ezalatt Magyarországnak különösen tiszai részét dúlások, öldöklések, kegyetlenségek és égbekiáltó gonoszságok színterévé változtatta. Feljegyzések szerint a tatárjárás óta nem dúlták így fel ezt a vidéket, mint Lipót zsoldosai.

Ma különös kegyelettel hallgassuk a Hunyadi János emlékére, a nándorfehérvári diadalra utaló déli harangszót!

Mészáros Sunyó Sándor – Hunhír.info


Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »