Magyarország apostoli nunciusa mutatott be szentmisét Bódi Mária Magdolna tisztasági fogadalma napjá

Ferenc pápa döntése értelmében 2025 áprilisában boldoggá avatják Bódi Mária Magdolnát. Az erre való lelki előkészületeket október 26-án, tisztasági fogadalmának napján nyitották meg. Udvardy György veszprémi érsek meghívására Michael W. Banach érsek, Magyarország apostoli nunciusa mutatott be szentmisét a Szent Mihály-főszékesegyházban.

Az apostoli látogatás különleges alkalom arra, hogy a hívek közössége még szorosabban kapcsolódjon Krisztushoz, az Egyházhoz, és imádkozva kérjük Isten áldását Bódi Mária Magdolna boldoggá avatásának folyamatára – olvasható a Veszprémi Főegyházmegye honlapján. – Bódi Mária Magdolna életének és tisztasági fogadalmának emlékezete kiemelkedő jelentőséggel bír. Mély szeretettel volt a gyermekek iránt, és a család intézményét is különös tisztelte; tudta, hogy Isten szent terve valósul meg a keresztény házasságban, és mélyen átélte az anyaság méltóságát és szerepét. Mégis 1941-ben, egy Szent Ignác-i lelkigyakorlaton felismerte, hogy Isten őt egy másik útra hívja: a tisztaság és az apostoli világi élet felé.

Tisztasági fogadalmát 1941. október 26-án – az 1969-ig még október utolsó vasárnapján ünnepelt –, Krisztus Király ünnepén tette le a balatonfűzfői Jézus Szíve-templomban. E döntésének mélysége és komolysága áthatotta egész életét. Magánfogadalmával elkötelezte magát Krisztus jegyessége mellett, még akkor is, ha a szerzetesi élet iránti vágyát nem tudta megvalósítani.

Október 26-án egyben megkezdődött a boldoggá avatásra való készületet is – alkalmat adva arra is, hogy még jobban megismerjük és megszeressük Bódi Mária Magdolnát, aki mindannyiunk számára példakép lehet a hitben, az önfeláldozásban és a szeretetben.

Udvardy György veszprémi érsek meghívására október 26-án, vasárnap Michael W. Banach érsek, Magyarország apostoli nunciusa mutatott be koncelebrált ünnepi szentmisét a Szent Mihály-főszékesegyházban.

Az apostoli nuncius homíliáját teljes terjedelmében adjuk közre.

Mint tudjátok, én vagyok az apostoli nuncius, a Szentatya személyes képviselője Magyarországon. Ferenc pápa nevében köszöntelek titeket, biztosítva benneteket közelségéről és imáiról. Ferenc pápa szívből adja atyai áldását mindnyájatokra. Köszöntöm püspökötöket, Excellenciás Udvardy György érsek urat, megköszönve a kedves meghívást, hogy veletek legyek ma délelőtt.

Október 26-án gyűlünk össze az oltár körül – azon a napon, amikor 1941-ben a leendő boldog, Bódi Mária Magdolna örök tisztasági fogadalmat tett Krisztus Királynak. Valószínűleg a jövendő boldog liturgikus emléknapja is ezen a napon lesz.

Mit mondhat Isten szolgájának élete nekünk, papoknak és híveknek? Arra hívlak benneteket, hogy gondolkodjunk el ezen közösen.

Az efezusiakhoz írt levélben Szent Pál úgy mutatja be Krisztusról szóló tanítását, mint a karizmák forrását az Egyházban. Megváltó halála, feltámadása és mennybemenetele által Krisztus lett az Egyház lelki ajándékainak forrása. Az Egyház élő szervezet, amelynek forrása és növekedésének célja Krisztus. Amellett, hogy mindannyian együtt alkotjuk Krisztus egyetlen Testét, különleges ajándékokat kaptunk. Összetett kölcsönhatás van közöttünk, és ha együtt dolgozunk, Jézus szolgálata kiterjedtebb és sokrétűbb módon folytatódik, mint ami valaha is emberileg lehetséges lett volna Galileában.

Van egy szép mondat a mai szentleckében: „…hogy szolgálatuk betöltésére neveljék a szenteket, és felépítsék Krisztus testét” (Ef 4,12). A vezetés ezen ajándékainak célja világos. Az, hogy a szentek, vagyis Isten népe felkészülhessen és felszerelkezhessen a szolgálat munkájára, hogy Krisztus Teste, az Egyház épüljön, növekedjen és megerősödjön. A görög szöveg még gazdagabb: „…πρὸς τὸν καταρτισμὸν τῶν ἁγίων εἰς ἔργον διακονίας, εἰς οἰκοδομὴν τοῦ σώματος τοῦ Χριστοῦ. Καταρτισμὸν”, vagyis felkészül, mely szóban a „helyére tenni” gondolata is benne van. Ezt az ókori görög szót használták a törött, elmozdult csontok rögzítésére vagy a hálók javítására.

Ezek a szolgálatok együttműködnek tehát annak érdekében, hogy erős, meggyógyult és alkalmas keresztényeket formáljanak. Isten népe végzi a szolgálat igazi munkáját. A vezetőknek az Egyházban elsődleges felelőssége, hogy felkészítsék vagy meggyógyítsák az embereket a szolgálatra, és Isten vezetése szerint irányítsák a szolgálatukat. És ezt Isten szolgája, Bódi Mária Magdolna is nagyon jól tudta.

Hírdetés

Bódi Mária Magdolna és a tisztaság

Mint már említettem, 1941. október 26-án Bódi Mária Magdolna örök tisztasági fogadalmat tett Krisztus Királynak. Közelgő boldoggá avatása nagy ajándék a Magyar Egyház számára, különösen a jelenlegi helyzetben.

Még mindig beszélünk a tisztaságról? Olyan értékről van szó, amelyet még mindig ajánlhatunk a fiatalok számára, akiknek az életét gyakran bizonytalanság jellemzi? Homérosz Odüsszeiájában, Penelope, Odüsszeusz felesége a 108 udvarló közeledése ellenére 20 évig hűséges maradt, várva férje visszatérését hazájába. A fiatal Bódi Magdi példája azt sugallja, hogy tinédzserként úgy lehet a tisztaságra törekedni, ha felfedezed, ki vagy. Ahelyett, hogy rossz helyen keressük a szeretetet, a válaszokat a szeretetről és arról, hogy kik vagyunk, az Atya fényében kell keresnünk. Ebből a szempontból a tisztaság nem elavult szabály, amely leginkább csak jámbor nagyanyáinkra vonatkozik, hanem valami sokkal pozitívabb. Ez egy mindig érvényes alapelv, amely segít megértenünk a szexualitás szentségét és értékét, és közelebb visz minket örök céljainkhoz, hogy Istenhez hasonlóan teremtőkké váljunk a szó minden értelmében. Ez a megközelítés egyszerre realista és optimista a jóságban, szentségben és boldogságban való növekedés lehetőségeit illetően.

Szolgálatunkban Bódi Magdi példája talán arra bátorít bennünket, hogy előmozdítsuk a fiatal felnőttek közötti párbeszédet a tisztaság témájáról. Ez segít nekik emlékezni arra, hogy méltósággal lettek teremtve, és hogy megtalálják a normális beszédmódot a témáról. Bátorítsuk a fiatalokat, hogy találjanak hűséges barátokat. Jó az árral szemben úszni. Ünnepeljük a tisztaságot! Támogassuk a fiatalokat abban, hogy megtalálják a megfelelő forrásokat, amelyek segítenek nekik megbirkózni az erkölcsi tisztasággal kapcsolatos múltbeli, jelenlegi és jövőbeli erőfeszítéseikkel.

Amikor a tisztaságot ünnepeljük, tiszteletben tartjuk egymás méltóságát. és támogatjuk egymást, miközben olyan közösséget építünk, amely túllép a kulturális különbségeken, hogy a szexualitást ismét szentnek és isteninek fogadjuk el, kultúrától és hitvallástól függetlenül. Bódi Mária Magdolna élete segít abban, hogy a tisztaság témáját kiszabadítsuk a túl szűk kategóriákba zárt börtönből, lehetővé téve számára, hogy nyújtózkodjon, kinyújtsa végtagjait, szabadon lélegezzen, talán még énekeljen is. Mindeközben soha ne feledkezzünk meg VI. Pál pápa prófétai szavairól: „…mert az Egyház számára, az evangelizáció első eszköze híveinek hiteles keresztény élete, elszakíthatatlan, szoros egységben Istennel, akire teljesen ráhagyatkoznak, de amelyben ugyanakkor határtalan buzgalommal adják át magukat a felebarát szolgálatának is. A mai ember szívesebben hallgat a tanúságtevőkre, mint a tanítóra, vagy ha hallgat a tanítókra, az azért van, mert tanúságtevők is.”[1]

Bódi Mária Magdolna és az apró részletek kegyelme

Bódi Mária Magdalona apostoli munkája főként a munkahelyén és otthon zajlott, és a hit megőrzéséből, a munkatársak és az ismerősök buzdításából állt, hogy teljesítsék a vallási parancsolatokat, és vállaljanak minden áldozatot ezekért. A tanúk azt mondták róla: „Magdi a leglelkiismeretesebb és leggyorsabb munkás (a gyárban) a Pirónál.”

Komolyan venni a hitet, még a családok és a munka szintjén felmerülő napi nehézségek közepette is. Ez a leendő Boldog lelki öröksége. Itt eszembe jut a „hét kenyér… [és] a néhány kis hal” (Mk 8,5b; 7) evangéliumi története. Hogyan lakassunk jól négy-ötezer embert? Mégis, amikor a tanítványok engedik, hogy Jézus cselekedjen, amikor engedik, hogy ezt a kis ételt Isten kegyelme és hatalma megérintse és átalakítsa, nagy dolgok történnek. Ezrek esznek belőle. Bódi Magdi példája arra tanít, hogy soha ne becsüljük alá Isten hatalmát. Lehetünk kicsik és gyengék; láthatjuk úgy, hogy nem vagyunk képesek a feladatra; gondolhatjuk azt, hogy méltatlanok vagyunk, de minden alkalommal, amikor átadjuk magunkat Istennek, még azt a keveset is, amink van, Ő csodákat tesz. Tehát ne féljünk mindent odaadni, amink van, majd figyeljük, mi történik.

Ezzel a témával kapcsolatban Ferenc pápa nagyon-nagyon gondolatébresztő és magával ragadó gondolatokat fogalmazott meg: „Emlékezzünk arra, hogyan figyelmeztette Jézus a tanítványait, hogy figyeljenek oda a részletekre. Az apró részlet, hogy egy ünnepen elfogyott a bor; az apró részlet, hogy egy juh hiányzik; az apró részlet, hogy az özvegyasszony két érmét dobott be; az apró részlet, hogy legyen tartalék olaj a lámpákhoz, ha a vőlegény késik; az az apró részlet, hogy megkéri a tanítványokat, hogy nézzék meg, hány kenyerük van; az apró részlet, hogy készen áll egy kis tűz, és halat süt, amikor hajnalban várja a tanítványokat. Az a közösség, amely megőrzi a szeretet apró részleteit, ahol a tagok gondoskodnak egymásról, nyitott és evangelizáló teret alkotnak, a Feltámadott jelenlétének helye, aki megszenteli azt az Atya terve szerint.”[2]

A karizmák felismerése az Egyházban; az erkölcsi tisztaság előmozdítása; magunkat annak szentelni, hogy tanúságot tegyünk a hitről a mindennapi életben

Kívánom, hogy Isten szolgája vértanúságának elismerése és a jövőbeli ünneplések lendületet adjanak a magyarországi Egyháznak, hogy megújítsa szolgálatát az ifjúság felé, új lelkesedést keltve Krisztus és Egyháza iránt a fiatalabb nemzedékekben.

Úgy tűnik továbbá, hogy Boldog Bódi Mária Magdolna élete mélyebb gondolkodásra hív minket a vértanúság értelméről az Egyház életében. A vértanú elkíséri Jézust az élet mély értelmének szüntelen keresésében, amely a szentháromságos szeretet dinamizmusában rejlik, és amely az önátadásban fejeződik ki mások felé. Ezért a sequela Christi (Krisztus követése) – mint a keresztény hit középpontja – magában foglalja a Krisztus életében való részesedést, és végső soron a Krisztus sorsában való részesedést. A vértanúk kulcsfontosságú elemnek tekinthetők a keresztény tapasztalat megértésére irányuló törekvésünkben. Bizonyos értelemben azt mondhatjuk, hogy az Egyháznak, mivel Krisztust követi, nemcsak vértanúi vannak, hanem valójában a vértanúk egyháza. Jézus Krisztus húsvéti misztériumának központi szerepe és a vértanúság egyházi jelentősége képviseli azt a két teológiai elvet, amelyek minden vértanú életének alapját adják. A mártírok által a történelem során hátrahagyott lábnyomok nagyobbak, mint a lábuk. Ez azért van, mert az ügy, amelyért életüket felajánlották, erényük kinyilatkoztatásának bizonyult az egész világ előtt, így nagy erőt adva tanúságtételüknek. A vértanúk bizonyára magukévá tennék Szent Péter szavait: „Aranyom, ezüstöm nincs, de amim van, neked adom: A názáreti Jézus Krisztus nevében kelj fel, és járj!” (ApCsel 3,6). Felkelni és járni: egy gyönyörű terv az Egyház számára!

A leendő Boldog imádkozzon a magyarországi Egyházért, a magyar nemzetért, a Veszprémi Érsekség lelkipásztoraiért és híveiért! Úgy legyen! Ámen!

Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »