Magyarország a szabad sajtó ellehetetlenítésére készül – Az EU-nak muszáj cselekednie Török Máté2025. 05. 20., k – 15:52
A nemzetközi sajtó közös nyilatkozattal reagál a magyarországi „átláthatósági törvényre“. Az állásfoglalást teljes terjedelmében közöljük az aláírók névsorával együtt. Az ujszo.com támogatja a kezdeményezést.
A magyarországi Fidesz gyakorlatilag törvényen kívül helyezi a szabad sajtót – és tágabb értelemben ezzel a demokratikus közvitát is.
A május 13-án benyújtott „átláthatósági” törvényjavaslatával a Fidesz a Putyin-féle Oroszországban is látott autoriter taktikákat követi. Ha a javaslatot elfogadják – márpedig semmi nem utal arra, hogy ne fogadnák el –, az lehetőséget ad arra, hogy célba vegyék azokat a magyarországi médiumokat és civil szervezeteket, amelyek bármilyen külföldi forrásból – legyen az adomány vagy az EU által biztosított átlátható támogatás – fenntarthatóságukhoz szükséges forrásokhoz jutnak.
A törvénytervezet szövege olyan tág, hogy gyakorlatilag bármely, közéleti tevékenységet folytató vagy közvitában részt vevő szervezetre alkalmazható – beleértve a független médiát és a civil szervezeteket is.
A törvény végrehajtását a Szuverenitásvédelmi Hivatalra bíznák, amelyet egy olyan személy vezet, aki nemrég nyilvánosan buzdított arra, hogy az emberek ne támogassák a független médiát. Ez a hivatal fogja összeállítani a „problematikusnak” ítélt szervezetek listáját, amelyhez a felhatalmazást kormányrendeletben erősítik meg.
A listára kerülő szervezetek súlyos következményekre számíthatnak – például bankszámláik befagyasztására, vezetőik kötelező vagyonnyilatkozat-tételére, vagy akár jelentős pénzbírságokra is.
A szabad sajtó fennmaradása nem csupán helyi ügy – különösen egy olyan régióban, ahol egyre több populista vezető veszi át Orbán Viktor módszereit. Közös európai érdekünk, hogy a lehető leghangosabban kifejezzük: az információ szabadsága, a kritikus, szabad, tényalapú média és a nyilvános térben megjelenő kritikus hangok kulcsfontosságúak.
Felszólítjuk kormányainkat és az uniós intézményeket, hogy tegyenek meg mindent ennek a törvénynek a megakadályozására, amely élesen szembemegy az Európai Unióról szóló szerződéssel és az Alapjogi Chartával is.
1. Alessia Cerantola, szerkesztőségi igazgató, Investigate Europe (Olaszország)
2. Andrei Ciurcanu, elnök, RISE Project (Románia)
3. Anna Gielewska, főszerkesztő, VSquare (Lengyelország)
4. Anneleen Ophoff, igazgató, Apache (Belgium)
5. Anuška Delić, alapító és főszerkesztő, Oštro (Szlovénia)
6. Attila Biro, főszerkesztő, Context.ro (Románia)
7. Augustine Zenakos, főszerkesztő, The Manifold (Görögország)
8. Bartosz T. Wieliński, főszerkesztő-helyettes, Gazeta Wyborcza (Lengyelország)
9. Bastian Obermayer, igazgató és társalapító, paper trail media (Németország)
10. Beata Balogova, főszerkesztő, SME (Szlovákia)
11. Bettina Hamilton-Irvine, társ-főszerkesztő, Republik (Svájc)
12. Catalin Tolontan, szerkesztőségi koordinátor, Hotnews (Románia)
13. Catalina Albeanu, igazgató, Display Europe (Ausztria)
14. Catarina Carvalho, szerkesztő, Mensagem de Lisboa (Portugália)
15. Cecilia Anesi, igazgató, IRPI (Olaszország)
16. Christiane Schulzki-Haddouti, igazgatótanács, RiffReporter.de (Németország)
17. Cristian Delcea, főszerkesztő / társalapító, Recorder (Románia)
18. David Schraven, CEO & kiadó, CORRECTIV (Németország)
19. Dieter Bornemann, szerkesztőbizottsági elnök, ORF (Ausztria)
20. Dimitris Xenakis, kiadó, inside story (Görögország)
21. Dov Alfon, főszerkesztő, Libération (Franciaország)
22. Elena Sánchez Nicolás, főszerkesztő, EUobserver (Belgium)
23. Elisabetta Tola, alapító és főszerkesztő, Facta.eu (Olaszország)
24. Erik Tabery, főszerkesztő, Respekt (Csehország)
25. Eva Belmote, főszerkesztő, Civio (Spanyolország)
26. Filip Minich, főszerkesztő, Refresher (Szlovákia)
27. Florian Klenk, főszerkesztő, Falter (Ausztria)
28. Florian Skrabal, főszerkesztő, Dossier (Ausztria)
29. Francesca Festa, társalapító, Sphera Network (Franciaország)
30. Frederik Obermaier, igazgató és társalapító, paper trail media (Németország)
31. Gian-Paolo Accardo, főszerkesztő, Voxeurop (Franciaország)
32. Giulio Rubino, társ-főszerkesztő, IrpiMedia (Olaszország)
33. Harry Lensink, főszerkesztő, Follow the Money (Hollandia)
34. Ivaylo Stanchev, főszerkesztő, Capital (Bulgária)
35. Jakub Patočka, főszerkesztő, Deník Referendum (Csehország)
36. Ján Simkanič, CEO & kiadó, Deník N (Csehország)
37. Janusz Schwertner, főszerkesztő, Goniec.pl (Lengyelország)
38. Jaroslav Masek, főszerkesztő, Hospodarske noviny (Csehország)
39. Jelena Pavic Valentic, főszerkesztő, Telegram (Horvátország)
40. Jerzy Baczyński, főszerkesztőf, Polityka (Lengyelország)
41. Joanna Krawczyk, igazgató, CORRECTIV.Europe (Németország)
42. Josef Pazderka, főszerkesztő, Czech Radio Plus (Csehország)
43. Karl van den Broeck, alapító főszerkesztő, Apache (Belgium)
44. Katharine Viner, főszerkesztő, The Guardian (Egyesült Királyság)
45. Juhász László, főszerkesztő, Paraméter (Szlovákia)
46. Lise Witteman, főszerkesztő-helyettes, Follow the Money (Hollandia)
47. Lorenzo Bagnoli, társ-főszerkesztő, IrpiMedia (Olaszország)
48. Loucas Fesias, főszerkesztő, AlphaNewsLive (Ciprus)
49. Lukáš Diko, főszerkesztő, Investigative center of Jan Kuciak (Szlovákia)
50. Lukáš Fila, CEO, Denník N (Szlovákia); igazgatótanácsi elnök, Respekt, Deník N, Heroine (Csehország)
51. Magda Jethon, főszerkesztő, Radio Nowy Świat (Lengyelország)
52. Magdalena Chrzczonowicz, főszerkesztő, OKO.press (Lengyelország)
53. Mašenjka Bačić, főszerkesztő-helyettes, Oštro (Horvátország)
54. Mathias Destal, főszerkesztő, Disclose (Franciaország)
55. Matus Kostolny, főszerkesztő, Denník N (Szlovákia)
56. Matyáš Zrno, főszerkesztő, Aktuálně (Csehország)
57. Michał Danielewski, főszerkesztő, OKO.press (Lengyelország)
58. Michal Musil, főszerkesztő, Reportér magazín (Csehország)
59. Michał Szułdrzyński, főszerkesztő, Rzeczpospolita (Lengyelország)
60. Mihai Voinea, főszerkesztő / társalapító, Recorder (Románia)
61. Miroslava Kernová, főszerkesztő, Omediach.com (Szlovákia)
62. Mustafa Kuleli, főszerkesztő, Mediternews (Törökország)
63. Nikolas Leontopoulos, társalapító és szerkesztő, Reporters United (Görögország)
64. Molnár Norbert, digitális kiadásvezető, Új Szó (Szlovákia)
65. Pavel Tomášek, főszerkesztő, Deník N (Csehország)
66. Peter Bardy, főszerkesztő, Aktuality (Szlovákia)
67. Petr Kain, főszerkesztő, Ekonom (Csehország)
68. Petr Šabata, főszerkesztő, Právo daily (Csehország)
69. Robert Brestan, főszerkesztő, HlidaciPes.org (Csehország)
70. Robert Čásenský, főszerkesztő, Seznam Zprávy (Csehország); alapító, Reportér magazín (Csehország)
71. Roman Imielski, első főszerkesztő-helyettes, Gazeta Wyborcza (Lengyelország)
72. Rozina Breen, főszerkesztő és CEO, The Bureau of Investigative Journalism (Egyesült Királyság)
73. Sam Tranum, szerkesztő, Dublin Inquirer (Írország)
74. Sebastian Esser, kiadó, Krautreporter (Németország)
75. Slawek Blich, igazgató, Display Europe (Ausztria)
76. Sofia da Palma Rodrigues, társalapító és igazgató, DIVERGENTE.PT (Portugália)
77. Stefan Hrib, főszerkesztő, Tyzden (Szlovákia)
78. Stefan Johannesberg, igazgatótanács, RiffReporter.de (Németország)
79. Teresa O’Connell, igazgató, Are We Europe (Hollandia / Németország)
80. The Fumaça team (Portugália)
81. Virginia Pérez Alonso, főszerkesztő, infoLibre (Spanyolország)
82. Wojciech Przybylski, főszerkesztő, Visegrad Insight (Lengyelország)
83. Sipos Zoltán, főszerkesztő, Átlátszó Erdély (Románia)
84. Szalay Zoltán, főszerkesztő, Napunk (Szlovákia)
Kapcsolódó cikkünk Budapest |
Már akár a héten megszavazhatja az Országgyűlés az „ellehetetlenítési törvényről”, a parlament igazságügyi bizottsága tárgysorozatba vette Halász János fideszes képviselő javaslatát. Az ellenzék szerint ezzel a Fidesz kivezeti Magyarországot az Európai Unióból.
A hivatalos nevén a „közélet átláthatóságáról” címet viselő törvénytervezetet már a héten megazsvazhatja a magyar Országgyűlés. Az igazságügyi bizottság ma (hétfő) tárgysorozatba vette, a vita holnap kezdődhet róla, az előzetes terv szerint június 10-e környékén szavazna róla aparlament, de Pócs János fideszes képviselő szerint akár már a héten elfogadhatja a parlament. A Telex szerint az előterjesztő Halász János arról beszélt, hogy a Fidesz-frakció ma dönti el, hogy kezdeményezk-e a gyorsított eljárást.
Halász szerint a törvényre azért van szükség, mert „az elmúlt években Magyarország szuverenitását súlyosan sértő visszaélések kerültek nyilvánosságra”.
Nem nézhetjük tovább tétlenül, ahogy külföldről irányított álcivil szervezetek a szemünk láttára próbálják tönkre tenni Magyarországot
– indokolta a Telex szerint a tervezetet Halász.
Kapcsolódó cikkünk
Tizenegy hónap múlva tartják a soron következő magyarországi országgyűlési választást, a kedd éjszaka beterjesztett szuverenitásvédelmi törvény pedig alapjaiban írhatja át a versengés körülményeit és tétjét is. A külföldi támogatáshoz jutó sajtó és a civil szervezetek munkája teljesen ellehetetlenülhet, a törvény durvább, mint a szlovák verziója.
A magyar kormánypárt egyik képviselője, Halász János kedd éjszaka nyújtotta be az indítványt, a törvénycsomag hivatalosan a közélet átláthatósága elnevezést kapta. A rendelkezés több passzusa is homályos és nehezen alkalmazható. Ha a bemutatott formában szavazza meg a magyar parlament, akkor a gyakorlatban könnyen, hónapok alatt ellehetetleníthetik gyakorlatilag az összes kinézett kellemetlen szervezet és sajtótermék munkáját – mindezt a választási kampány idején. A bekeményítés összhangban van Orbán Viktor miniszterelnök kijelentéseivel, aki húsvétkor meghirdette a „dollárokból vásárolt álcivil szervezeteket és aktivistákat” érintő nagytakarítást.
Drákói szigor
A törvénycsomag-javaslat alapvetően alakítaná át a külföldi forrásokhoz is jutó szervezetek működési körülményeit. A korábban létrehozott Szuverenitásvédelmi Hivatalnak ugyanis jogában állna az – értelmezése szerint – magyar szuverenitást veszélyeztető szervezeteket listázni, az érintett szervezetek pedig sem az egy százalékos jövedelemadó támogatásait nem kaphatnák meg, sem pedig külföldi támogatásokat nem fogadhatnának el – kivéve, ha a magyar adóhatóság, a NAV ezt engedélyezi. A szervezetek tisztviselői és tagjai ugyanúgy nyilatkozni kötelesek a vagyonukról, ahogy az országgyűlési képviselők.
A törvényjavaslatban szerepel az is, hogy mivel lehet veszélyeztetni Magyarország szuverenitását, tehát felkerülni a listára: ha egy külföldi támogatásból gazdálkodó és a közéletet befolyásoló tevékenységet végző szervezet megsért néhány pontot.
Tilos Magyarország független, demokratikus, jogállami jellegének negatív színben feltüntetése, a magyar nemzeti egység, valamint a határon túl élő magyarok sorsáért való felelősség megkérdőjelezése, a házasság, a család és a biológiai nemek elsődlegességének, valamint a béke, a biztonság és a más országokkal való együttműködés negatív színben való feltüntetése. A demokratikus vita befolyásolására vonatkozó törekvések szintén tiltólistára kerültek.
Az elzárt külföldi támogatásokra vonatkozó rész szintén nagyon tág: a külföldi természetes személyek és szervezetek, a kettős állampolgárok támogatásai, adományai és kölcsönei, valamint a pályázati támogatások szintén engedélykötelessé válnak, a listázott szervezetek támogatóinak ráadásul nyilatkozniuk kellene a finanszírozásról. A törvénytervezet a bankokra bízza a számlák nyomkövetését, a NAV pedig ellenőrző szerepet végezne a szervezetek pénzmozgásaival kapcsolatban. Az engedély nélkül felvett külföldi támogatásokra huszonötszörös bírságot kellene befizetni, a második engedetlenséget követően az adott szervezetet betiltanák – ráadásul csak nagyon korlátozott jogorvoslati lehetőségekkel.
Amennyiben a törvény változatlan formában lépne hatályba, a külföldi forrásoktól gyakorlatilag azonnal elzárnák a szervezeteket, kivéve az egy százalékos adófelajánlásokat – annak a tilalma a következő adóévtől lépne érvénybe.
Gumikritériumok
A törvényjavasalt központi eleme az úgynevezett Szuverenitásvédelmi Hivatal. Ez az intézmény állítaná össze a „feketelistát” és a javaslataik alapján, kormányrendeletben állna össze a korlátozott szervezetek köre. Ez a szervezet 2024. februárjában kezdte meg a tevékenységét és a működése első évében nehezen látszott, hogy érdemi jogkörök híján pontosan mire is jó a működése. A Hivatal egy autonóm testület, ami saját hatáskörében végez elemzéseket a szuverenitást állítólagosan megsértő szervezetek tevékenységéről.
Az intézmény azóta több alkalommal is készített jelentéseket: értelmezése szerint már a 2022-es választást is egy külföldi hálózat befolyásolta – beleértve több médiaterméket. Külön jelentésekben is megnevezte a korrupcióellenes tevékenységet végző Transparency Internationalt, az Átlátszó oknyomozó portált, az állítólag politikai nyomásgyakorló hálózat koordinálásával foglalkozó Ökotárs alapítványt és állította, hogy csak amerikai forrásokból 23 milliárd forintot fordítottak a civil hálózatok a szuverenitásellenes tevékenységekre. A testület arca és elnöke Lánczi Tamás politológus.
Amennyiben a törvény változatlan formában érvénybe lépne, feltételezhető tehát, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal rövid időn belül több szervezetet is feltüntetne a listáján, a kormány pedig azonnal elvágná az ellenzéki média és a civil szektor több befolyásos szereplőjének hozzáférését a külföldi forrásokhoz.
Ez minden bizonnyal a szervezetek gyors gazdasági kivérzéséhez vagy inaktívvá válásához, esetleg a külföldre menekülésükhöz vezetne. Az Európai Unión belül nem volt még példa hasonló jellegű és keménységű fellépésére a civil szervezetek ellen. Mivel a jogorvoslati lehetőségek körülményesek, valószínű, hogy a választásokig hátralevő tizenegy hónap idejére ezek az intézmények nem is tudnának érdemi tevékenységet kifejteni, ha nincs meg az anyagi önerejük.
Reakciók és alternatívák
Az érintett, a kormánnyal egyébként sem barátságos viszonyban levő civil szervezetek és sajtótermékek felháborodottan reagáltak a törvényjavaslatra, több vélemény szerint is a Fidesz orosz mintára lehetetlenítené el a kormánykritikus szervezeteket. Az ügyben megszólaló Lánczi szerint egyébként az 1938-as amerikai ügynöktörvényből inspirálódtak a megalkotásánál.
Nagyobb tömegtüntetésekről egyelőre nem tudni, a kiugróan népszerű Tisza-párt vezetője, Magyar Péter a bejelentés napján kezdte meg a Nagyváradra tartó háromszáz kilométeres gyalogtúráját – Magyar szerint a választásokig hátralévő 11 hónapot „féllábon is kibírja az ország” és kilátásba helyezte a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését.
Az ügy kapcsán született petíció szerint a javaslat autoriter kísérlet a hatalom megőrzésére és célja a kritikus hangok elhallgattatása – ráadásul a tervezet a civil szervezetek és a média mellett a cégekre és magánszemélyekre is veszélyt jelent. A tiltakozást fél nap alatt hatvannál is több szervezet írta alá, az aláírók száma fokozatosan gyarapodik. A vezető magyar portálok szintén közösen emeltek szót a törvénytervezet ellen.
Brüsszel és Pozsony
A hivatalos ütemterv szerint a magyar Országgyűlés a jövő héten foglalkozik először a törvényjavaslattal, az általános vita kezdetét kedd estére hirdették meg és júniusban zajlik majd a szavazás. A folyamat gyorsítható, amennyiben a kétharmados többséggel rendelkező koalíció úgy dönt, akkor gyorsított eljárában, akár a jövő héten is megszavazhatják a törvényt. Várhatóan a megszavazását követően napokon belül aláírhatja azt az államfő is, Sulyok Tamásnak nem szokása vétózni a kormány intézkedéseit.
Kérdéses, hogy az utolsó pillanatban történnek-e esetleg kozmetikai, vagy más jellegű változások a törvényen. Szlovákiában a civil szervezetek átláthatóságára vonatkozó, a magyar verziónál a legszigorúbb formájában is enyhébb törvénycsomag még a szavazás előtti napokon is változott. Kikerült belőle például az önkényes megszüntetés lehetősége, de a külföldről érkező forrásoknál az eredeti verzióban is „csak” a dokumentációt várták volna el a szervezetektől.
A Fico-kormánynak ugyanakkor komoly oka volt arra, hogy egy, az eredetinél sokkal szelídebb csomagot fogadjon el: a Smer el akarta kerülni a forrásvesztéssel járó konfliktust az Európai Unió testületeivel. Magyarország esetében ez a fajta önkorlátozás valószínűleg nem érvényesül, az Európai Bizottság vitája és a jogállamisági eljárások miatt már így is zárolják a Budapestnek járó anyagi források egy részét, a kormány hidegháborút folytat a brüsszeli hatóságokkal.
További rejtély, hogy az elfogadása esetén pontosan mikor és milyen szereplőkkel szemben érvényesítik a törvényt. Kizárólag a Szuverenitásvédelmi Hivatal tempójától függ, hogy milyen gyorsan, milyen terjedelmes listát állít össze a kényelmetlen szervezetekből. Elképzelhető az is, hogy nem egyszerre, hanem fokozatosan, de szelektíven tűnnek fel a listán a szuverenitást sértő intézmények. Akármi is történik, szinte biztosnak tűnik, hogy az esetlegesen megszűnő, vagy inaktivitás szélére sodródó média és civil szervezetek ügye tovább fokozza a magyar társadalmon belüli feszültségeket a választási kampány idején, szélsőséges esetben pedig akár az állampolgárok információhoz való hozzáférésére is kihatással lesz. Mindezt egy olyan választáson, ahol a Fidesznek hosszú idő után akadt egy legalább annyira, ha nem népszerűbbnek tűnő kihívója a Tisza Párt személyében.
A Huxit előkészítése?
Az ellenzék szerint a Fidesz ezzel a javaslattal el akarja lehetetleníteni a kormánnyal szemben kritikus sajtót és a civil szervezeteket, és egyben kivezeti az országot az EU-ból. „Teljesen egyértelmű, hogy ez egy putyinista törvény” – mondta a javaslatról Szabó Szabolcs, a Momentum képviselője. Cseh Katalin (Momentum) nem tudja elképzelni, hogy az Európai Unió elfogadná ezt a felháborító törvényt, amely minden uniós jogot és kötelezettséget megsért.
Az önök kormányzata ki szeretné léptetni az országot az Európai Unióból?
– kérdezte Cseh Katalin a törvény előterjesztőjétől.
Napokon belül készülhet a lista
Ha a parlament a héten elfogadja, akkor Kövér László házelnök aláírása után még Sulyok Tamás köztársasági elnöknek is alá kell írnia a hatálybalépéshez. Sulyok azonban nem szokta felülbírálni a fideszes javaslatokat. A törvény a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatalra bízza annak megítélését, hogy mely egy külföldről támogatott szervezet tevékenysége veszélyezteti-e Magyarország szuverenitását. Ha javasolja a kormánynak hogy vegye jegyzékbe a szervezetet, akkor ez a szervezet a jövőben nem kérheti az adó 1 százalékát, minden támogatójától és minden támogatásról „teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot kérni” kell kérnie, ami igazolja, hogy a pénz nem külföldről érkezett.
A törvény szerint minden külföldről érkező pénz, a pályázaton elnyert uniós támogatások is veszélyesek a szuverenitásra.
A kormány listáján szereplő szervezetek vezető tisztségviselői, alapítói és felügyelő- vagy ellenőrző bizottságának tagjai kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni, és kiemelt közszereplőkké válnak.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
