Október 10-én került sor az idei esztendő utolsó, negyedikként megszervezett magyar nyelvű szentmiséjére az ősi pozbai Mária-kegyhelyen, mely a történelmi Bars vármegyében az erdőség ligetében húzódik meg. A Pozba – Szentkút néven is ismert zarándokhely egy jelentős történelmi műemlék, aminek legendája a 18. századig nyúlik vissza.
Magyarok Nagyasszonya ünnepe alkalmából érkeztek a zarándokok az ősi kegyhelyre, ahol a szabadtéri ünnepi szentmisét Zsidó János pápai káplán, nyékvárkonyi esperes-plébános mutatta be.
A Mária-ünnep alkalmából, a Csallóközből érkező János atyát és a zarándokokat Wurczer Péter, a magyar nyelvű szentmisék szervezője és kántora, operaénekes, Barsbaracska polgármestere köszöntötte.
„Szent Fiadat Boldogasszony, kérd e népért!”
– hangzott a zsoltáros ének, majd Zsidó János atya a szentbeszédben kiemelte a Boldogságos Szűz Mária édesanyai gondoskodó, közbenjáró szeretetét.
Kiemelte az ünnep lényegét, mely a Szent István király halálakor bekövetkezett országfelajánlással vette kezdetét.
„Ettől kezdődően, mi, Mária népe és Mária országa vagyunk. Népünket végig kíséri a Szűzanyába vetett hit. Nagy Lajos királyunk templomot építtetett Mariazellben, Mátyás király kardjára rá volt csavarva a rózsafüzér és Máriás-pénzeket veretett. A török elleni harcban Jézus-Mária csatakiálltással indultak harcba és szorították ki Magyarország területéről a törököt”
– mondta János atya, majd kiemelte a zarándoklat jelentőségét, ami ezeréves múltra tekint vissza, amikor a magyar király Rómában és Jeruzsálemben megépítette az első zarándokkápolnákat.
Az évszázadok alatt megsemmisült magyar kápolnát 1980-ban újra építették a Szent Péter-bazilika altemplomában. Így a Magyarok Nagyasszonya-kápolnáját ezen az ünnepen szentelte fel Szent II. János pápa, mely azóta is várja a zarándokokat.
János atya beszélt Mária életének példamutatásáról, a rózsafüzér imádkozásának jelentőségéről és anyanyelvünk megőrzésének fontosságáról. Beszélt a magyar szentekről és azokról, akik dicsőséget szereztek nemzetünknek.
Hallgatóságát arra bíztatta, hogy talentumainkkal, jó példánkkal szolgáljunk Isten dicsőségére és embertársaink javára, ott, ahová Isten állított minket. Ebben segítő társunk Mária, aki minden nap imádkozik értünk szent Fiánál, hogy áldja meg földi életünket és adjon lelki erőt a gondok elviselésére.
A szentmisén a kántori szolgálatot Wurczer Péter és Lombár Emil nagykálnai kántor végezte, és a Lévai Szent László Kör szolgált és hozta el a Magyarok Nagyasszonya-festményt.
Zsidó János atyának Ivkovič Krisztina doktornő, a Szent László Kör tagja mondott köszönetet, majd Ján Gondek besei plébános, a zarándokhely lelki vezetője szólt az egybegyűltekhez. Örömét fejezte ki a magyar nyelvű szentmisékre érkező zarándokok jelenlétéért. Elmondta, hogy a jövő évben is több alkalommal szerveznek programokat a magyar nyelvű zarándokok részére.
A kegyhely története a magyar alapítású pálos rendi szerzetesekhez fűződik, akik a 18. században, a Mária-családon épült csodaszép templomába igyekezve a pozbai erdőben szerettek megpihenni.
A legenda szerint az egyik alkalommal nagyszerű forrásra bukkantak, amelynek csodatévő erejéről hamarosan megbizonyosodtak, és híre ment a környéken. A víz áhítatos használatától többnyire vakok nyerték vissza látásukat.
Amikor a Mária-család templomába villám csapott, nem építették újjá, így a figyelem a pozbai csodatévő forrás felé irányult. A följegyzések szerint Zlatnyanszky János újbarsi plébános édesanyja is itt gyógyult meg.
1841-ben egy nagyon kicsi kápolna épült a forrás közelében, ahol 1869-ben volt először szentmise a Nagysallóból származó Répás Jánosné kérésére, aki csodálatos módon szintén itt gyógyult meg súlyos szembetegségéből. 1885-ben ez az immár negyvennégy esztendős kápolnácska összedőlt, de Harris József esperesplébános buzgólkodására 1914-ben új kápolna épült a Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére. Ugyanez a plébános 1926-ban egy másik kápolnát is emeltetett Szűz Mária Szent Neve tiszteletére.
„Ahol az ég összeér a földdel, ott születik a lélek békéje”
– áll az üzenet a pozbai kegyhely világhálóján.
Az aranyló őszi napokon még bőven van lehetőség felkeresni az eleinkről ránk maradt ősi kegyhelyet, ahol csend és nyugalom, a gyógyító forrás vize, a domboldalon felépített keresztút, a Lourdes-i barlang, a hálafal és más imahelyek várja az érkezőket.
A kegyhelyen bemutatott szentmisét és más tudnivalókat a „Pozba – Szentkút, Zarándokhely, Vallási központ” című Facebook oldalon lehet megtekinteni.
Berényi Kornélia/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
