Magyarnak lenni újra előny

Aktív évet tudhat maga mögött a magyar nemzetpolitika, amely a koronavírus-járvány mellett több politikai kihívással is szembesült. A Kárpát-medence országaiban lezajlott választásokról, a kárpátaljai helyzetről, valamint a nemzeti újrakezdés évéről kérdezte a Magyar Hírlap Potápi Árpád Jánost, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárát.

– Több szomszédos országban is tartottak idén parlamenti és önkormányzati választásokat. Hogyan értékeli a magyar pártok szereplését?

– A szomszédos országok választásain elért eredményeket tekintve az elmúlt év egy sikersorozat volt a magyarság számára. A legutóbbi, december 6-i romániai parlamenti választásokon született siker ennek a sorozatnak a megkoronázása, méltó lezárása a nemzeti összetartozás évének és méltó megalapozása a következő esztendőnek, a nemzeti újrakezdés évének. Június 21-én háromszintű választások zajlottak Szerbiában, helyi, tartományi, illetve országos szinten, ahol a Vajdasági Magyar Szövetség az eddigi sikereit is felülmúlta. Július 5-én parlamenti választások voltak Horvátországban, ahol a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének jelöltje, Jankovics Róbert ismét kiválóan szerepelt, így a jövőben is képviselheti a magyarság érdekeit a horvát parlamentben. Szeptember 27-én önkormányzati választásokat tartottak Romániában, így Erdélyben is, ahol a Romániai Magyar Demokrata Szövetség eddigi pozícióit megőrizte, és sikerült megszerezni Marosvásárhelyt, ahol húsz éve nem volt magyar polgármester. Ez óriási eredmény. Az október 25-i ukrajnai önkormányzati választások is ebbe a sorba illeszkednek. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség meg tudta őrizni azokat a pozíciókat, amelyeket öt évvel korábban is megszerzett, mind a kistérségek élén, mind a járásokban, mind pedig a megyei tanácsban szép számmal képviselve lesz a magyarság a következő években. Ezúton is gratulálunk Beregszász újraválasztott polgármesterének, Babják Zoltánnak.

– Mekkora siker a december 6-i romániai választás magyar szempontból?

– Az RMDSZ megőrizte eddigi képviseleti arányát, huszonegy képviselői és kilenc szenátori hellyel. Gyakorlatilag a magyar lakosság romániai részarányának megfelelő eredményt ért el az országos szinten rekordalacsony részvétel ellenére. Fontos hozzátenni, hogy az RMDSZ két befutó helyet is biztosított az Erdélyi Magyar Szövetség jelöltjei számára, így megvalósult a magyar összefogás. Ezek az eredmények bizonyítják, hogy az elmúlt négy évben az RMDSZ által végzett munka eljutott a választókig. Nemzetpolitikai szempontból óriási jelentőséggel bírnak a szomszédos országokban tartott választásokon elért eredmények, hiszen a magyarságnak így erős érdekképviselete lesz a következő években a Kárpát-medence legtöbb régiójában, a magyarok politikailag is megkerülhetetlenek lettek.

– A februárban Szlovákiában tartott országgyűlési választásokon sajnos egyetlen magyar pártnak sem sikerült bekerülnie a parlamentbe. Mi lehetett ennek az oka?

– A korábban említett országokban a magyar politikai vezetők törekedtek az egységre, és igyekeztek megállapodni egymással. Ennek az egységnek volt köszönhető, hogy ilyen jól teljesítettek. Felvidéken sajnos nem valósult meg az összefogás, ez az eredményeken is meglátszott. A magyarság megosztott volt politikailag, emiatt sokan átszavaztak szlovák pártokra. Üdvözlendő ugyanakkor, hogy az utóbbi időben Felvidéken is elindult a munka egy egységes magyar párt létrehozása érdekében. Fontos, hogy a felvidéki magyarság is megértse: az erős magyar érdekképviselet kizárólag széleskörű összefogással valósítható meg. Ez a kulcs ahhoz, hogy a felvidéki magyarság bejusson a szlovák parlamentbe.

– Visszatérve a mostani romániai választásokra: bekerült a törvényhozásba a nacionalista és magyarellenes Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR). Szűkítheti az RMDSZ mozgásterét a szövetség?

– Mi azt reméljük, hogy a kampányban elhangzott dolgok nem köszönnek vissza a parlamentben. Az elmúlt harminc évben az RMDSZ-nek és egyáltalán a magyar politikának nem volt könnyű helyzete Erdélyben. Nem egyszerű a terep az ottani magyar politikusok számára, ennek ellenére mindig megállták a helyüket. Összességében nem tartom valószínűnek, hogy az AUR tevékenysége komolyan befolyásolná a román belpolitikai helyzetet. Én arra számítok, hogy a mostani romániai kormányzás stabilabb lesz, a korábbi válságos időszakhoz képest, és az RMDSZ-nek egy jobbközép kormány tagjaként meglesz a kellő ereje és pozíciója ahhoz, hogy képviselje a magyarság számára fontos ügyeket.

– Kárpátalján sajnos azt látjuk, hogy a kijevi vezetés a kárpátaljai magyarságot vette célkeresztbe, gondoljunk csak a kisebbségi jogok megsértésére, vagy a KMKSZ székháza és vezetői elleni titkosszolgálati akciókra. Mi állhat ezeknek a hátterében, és milyen válaszlépéseket terveznek a magyarság megvédésére?

– Az elmúlt években a magyar kormány mindent megtett annak érdekében, hogy a kárpátaljai magyarság fizikai létét megőrizze. Számtalan programot indítottunk azért, hogy az ott élő emberek a szülőföldjükön tudjanak boldogulni, kezdve az iskolások étkeztetésének támogatásától, az óvodák, iskolák építésén és felújításán át a vállalkozásoknak nyújtott gazdasági támogatásokig. A törvénysértések ellen minden lehetséges fórumon felemeljük a szavunkat. A kétoldali tárgyalások alkalmával és európai szinten is. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az elmúlt négy-öt évben a nemzetiségi jogok terén példátlan visszalépés történt Ukrajnában. Még a Szovjetunióban is jobb volt a helyzet kisebbségi jogok terén, mint most, a független Ukrajnában. Ukrajna függetlenségét Magyarország az elsők között ismerte el. Számtalan baráti gesztusunk ellenére semmilyen pozitív válaszlépést nem kapunk. Több százezer maszkot és a járvány elleni védekezéshez szükséges eszközt vittünk ki, lélegeztetőgépeket adtunk át, intézmények, iskolák felújítását támogatjuk, ahova sok esetben nem csak magyar gyerekek járnak. A rengeteg segítségért cserébe az utóbbi időben csak pofont kapunk. A kárpátaljai magyarság legfontosabb érdekképviseleti szervezete, a KMKSZ székházát kétszer felrobbantották, Brenzovics Lászlót, a párt elnökét életveszélyes fenyegetések érték, folyamatosak a vizsgálatok a magyar alapítványok, a magyar főiskola ellen, ellehetetlenítették a Petőfi-programban szereplő ösztöndíja­sainkat és kitiltották Grezsa István miniszteri biztost.

Hírdetés

– Korábban felmerült, hogy önt is kitiltották Ukrajnából. Kapott erről azóta hivatalos értesítést?

– Hivatalos értesítést még mindig nem kaptam, de valószínűsíthető, hogy érintett lehetek. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter – akivel többször személyesen is találkoztam – októberi nyilatkozatában ugyanis úgy fogalmazott, hogy az egyik kitiltott személy a Miniszterelnökség államtitkára. Ez valószínűleg csak akkor derülne ki, ha megpróbálnám átlépni a határt.

– Térjünk rá a november 30-án történtekre, amikor az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) a KMKSZ vezetőségénél és több magyar intézményben végzett házkutatást.

– Megdöbbentő, ami november 30-án Kárpátalján történt. Gyakorlatilag össztűz zúdult a KMKSZ-re, a magyar intézményekre, amelynek célkeresztjében Brenzovics László elnök áll. Brenzovics elnök úr házát, otthonát teljesen felforgatták nem létező dokumentumokat keresve. Ugyanígy a KMKSZ székházát, az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központot, a beregszászi magyar főiskolát. Mindezt azért, hogy a kárpátaljai magyarságot megfélemlítsék és koholt vádak alapján – mint például szeparatizmus és hazaárulás – elítéljék a magyar vezetőket. Azt gondolom, hogy egy magát európainak tartó, a NATO-ba és az EU-ba igyekvő országban ilyen nem történhet meg. Minden lehetséges nemzetközi fórumon felemeltük és felemeljük a hangunkat a kárpátaljai magyarságot ért támadás ellen.

– Azóta megválasztották a Kárpátaljai Megyei Tanács élére Olekszij Petrovot, aki Volodimir Zelenszkij államfő pártjának tagja. Megválasztásakor a KMKSZ kivonult az ülésről. Okozhat-e ez további feszültséget a megyei tanácsban?

– Az egyetlen nem kárpátaljait választották meg a megyei tanács elnökévé. Petrov már kormányzóként sem tett semmilyen pozitív lépést a magyarok irányába. Ráadásul a KMKSZ vegzálásnak kitett tagjaitól elvárták volna, hogy rá szavazzanak. Erre nem voltak hajlandók, ezért vonultak ki.

– Akkor kijelenthető, hogy a KMKSZ-t ért atrocitások mögött politikai nyomásgyakorlás volt a fő cél?

– Egyértelműen, és ezt nem tudjuk elfogadni.

– Az interjú elején beszélgettünk a Kárpát-medencei magyarság helyzetéről. Most arra kérném, hogy tegyük meg ugyanezt a diaszpóra tekintetében.

– Amikor ezt az évet értékeljük nemzetpolitikai szempontból, fontos visszatekinteni az elmúlt tíz évre is. Pont egy évtizede ugyanis annak, hogy új alapokra helyeztük a nemzetpolitikát, amelynek kiemelt területe a diaszpóra magyarságának támogatása. 2011-ben létrehoztuk a Magyar Diaszpóra Tanácsot, elindítottuk a Kőrösi Csoma Sándor Programot, amelynek célja az anyaországtól akár több ezer kilométerre élő, sok esetben magyarul már alig beszélő közösségek magyar identitásának erősítése. Megerősítettük az ifjúsági, egyházi, cserkészközösségeket a diaszpórában, külön pályázatokat hirdettünk számukra és létrehoztuk a Hétvégi Magyar Iskolák Találkozóját, amelyen keresztül a Föld minden magyar iskolájával, mintegy kétszázötven intézménnyel kapcsolatban vagyunk. Sajnos a koronavírus-járvány felülírta az erre az évre, a nemzeti összetartozás évére tervezett programjainkat. Mivel személyes találkozásra alig volt lehetőség, online módon tartottuk a kapcsolatot a diaszpórában élőkkel, akik a járványhelyzet ellenére nagyon aktívak voltak: virtuális megemlékezéseket szerveztek a nemzeti ünnepek, fontos évfordulók, így Trianon századik évfordulója alkalmából, online közösségépítő programokat tartottak és a Kőrösi-programos ösztöndíjasaink is ilyen formában, online látták el tevékenységüket.

– A jövőben a nemzetpolitika mely területein tervez további fejlesztéseket?

– Úgy gondolom, hogy mindaz, amit az elmúlt tíz év során a nemzetpolitikában elértünk, túlzás nélkül nevezhető történelmi eredménynek. Újraegyesítettük a nemzetet, megsokszoroztuk a külhoni támogatásokat, az oktatásban, a kultúrában, a gazdaságban újjáépítettük a Kárpát-medencét. Elértük, hogy magyarnak lenni a Kárpát-medencében hátrány helyett újra előny. Magyarország minden magyar közös otthona. Amiben a nemzetpolitika területét tovább erősíthetjük, az a sport. Főleg a tömegsportban, iskolai sportban, testnevelés-oktatásban. Szeretnénk elérni, hogy néhány évben belül akárcsak Magyarországon, a külhoni magyar iskolákban is legyen mindennapos testnevelés. Szintén ilyen terület az egészségügy, ahol a külhoni magyar kórházakat, orvosokat és ápolókat is nagyobb támogatásban szeretnénk részesíteni. Fontosnak tartom az idősek támogatását is, akik ugyanúgy a nemzet részei, mint a fiatalok. Meg kell erősíteni a szociá­lis területet nemzetpolitikai szempontból is.

– Többször beszéltünk már a nemzeti újrakezdés évéről, amelyről a Magyar Állandó Értekezlet és a Magyar Diaszpóra Tanács döntött. Pontosan mit takar ez az esemény, milyen programok várhatók?

– A nemzeti újrakezdés elnevezés szimbolikus. Egyrészt kifejezi azt a reményünket, hogy a járványhelyzet után újraindul az élet mindenhol, így a nemzetpolitika területén is. Másrészt utal arra, hogy idén a járvány miatt leállított programjainkat – például a fiatalok utaztatásáról szóló Határtalanul programot – a következő évben folytatni tudjuk, többet közülük átalakított, megújult köntösben. A huszonegyes szám ugyanakkor más szempontból is jelképes, a következő év ugyanis a huszonegyedik század huszonegyedik éve lesz. Szeretnénk, ha a vesztes huszadik század és a Trianon utáni száz év magány után a huszonegyedik század valóban egy győztes évszázad lenne a magyarság számára.

Magyar Hírlap

The post Magyarnak lenni újra előny appeared first on Külhoni Magyarok.


Forrás:kulhonimagyarok.hu
Tovább a cikkre »