November közepén a katolikus egyház hivatalosan is megemlékezett a magyar szentekről és boldogokról. Majdnem félszázan, köztük Árpád-háziak mutattak példát az európai keresztény közösségeknek a középkorban. Ma pedig az 1093. november 16-án Edinburghben elhunyt Margit skót királynéra, Skócia védőszentjére emlékezünk, akinek ereiben szintén Attila és Árpád vére csörgedezett.
A nyugat-európai és egyes magyar történeti feljegyzések szerint a skót királyné nem más volt, mint a magyar Szent István király és a bajor származású Boldog Gizella unokája. Az angolszász krónikák úgy tudják, hogy a hazájából menekülni kényszerült Edward herceget a magyar király nemcsak befogadta és menedéket nyújtott számára, hanem még lányát, Ágotát is feleségül adta hozzá. Ebből a frigyből állítólag három gyermek született (Edgár, a későbbi király, Margit, a későbbi szent és Krisztina) még a Magyar Királyság területén. A politikai viszonyok kedvezőbbre fordulásával a család hazatért, de Edgárnak Hódító Vilmos ellenében nem volt esélye az angol trónhoz, ezért a család északra, a skótokhoz menekült. A családot Margit emelte fel azzal, hogy 1070-ben hozzáment III. Malcom skót királyhoz és az esküvőn őt királynévá koronázták. Margit megszelídítette férjét, ő maga pedig támogatta a szegényeket és az elesetteket.
Jócselekedetei, valamint a sírjánál történt csodák miatt IV. Ince pápa 1261-ben a szentek sorába emelte. A szentté avatás alkalmával ereklyéit kiemelték és a legenda szerint a következő történt. Felnyitották a sírt, és a maradványokat egy ezüst ravatalra helyezték, hogy a templom szentélyébe vigyék át. Amikor a menet Malcolm király sírboltja előtt haladt el, meg kellett állniuk, mert az ereklyét vivők nem tudtak továbbmenni. Akkor egy öregember azt tanácsolta, hogy emeljék ki a király csontjait is, és helyezzék oda Margit mellé. Mikor ez megtörtént, folytathatták útjukat.
X. Kelemen pápa (1670-1676) Skócia védőszentjévé nyilvánította. Földi maradványait a reformáció idején Madridba menekítették, így még holtában is hosszú utat tett meg Margit.
Magyar szentek napja
A magyar katolikus egyház november 13-án tartja a magyar szentek és boldogok emléknapját, mindazokét, akiknek ereklyéit a magyar templomokban tisztelik, magyar földön születtek vagy Magyarországhoz kötődnek. Összesen 21 szentet adtunk a kereszténységnek (keleti és latin egyháznak egyaránt), közülük 11 Árpád-házi volt. 26 boldog közül 4 volt Árpád-házi: a leghíresebb Szent Erzsébet lánya, Gertrúd (1227-1297), valamint a magyar pálos rend alapítója, Esztergomi Boldog Özséb (1200-1270).
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
