E heti lapszámunk is gazdag tartalommal várja olvasóit, tele fontos, informatív, értékelő, tájékoztató és szórakoztató írással. Mi ezúttal is figyeltünk a világ eseményeire, és a térség meghatározó döntéseire is, és ott voltunk a régiók történéseinél is.
Lapunk főmunkatársa e heti vezércikkében A nagy osztozkodás címmel az Európai Unió posztjainak elosztását kísérte figyelemmel. „Az egész nagy strasbourgi színház olyan volt, mint egy Örkény vagy Ionescu tolla alól kikerült abszurd dráma, amelyben haldoklik a családfő, és a gyerekek már osztozkodnak az örökségen. Kinek mennyi jut, ki mit kap, kit zárnak ki az örökségből” – fogalmaz a tőle megszokott kemény hangnemben Kövesdi Károly.
Peter Pellegrini a múlt héten Budapestre látogatott, ahol magyar kollégájával, Sulyok Tamással vették át a közös magyar-szlovák célokat, a térségi együttműködés lehetőségeit. A találkozó után tartott közös sajtótájékoztatón ott volt lapunk vezető szerkesztője, Kolek Zsolt is, aki szerint Robert Fico kormányfő januári budapesti látogatásához hasonlóan Peter Pellegrini vizitje is igazolta a jószomszédi kapcsolatokat.
Kocur László a tőle megszokott szarkazmussal veszi górcső alá az amerikai történéseket, megállapítva, hogy Joe Biden „végül belátta, nem kell ezt már erőltetni, és meghozta élete legjobb döntését”. Részletek külpolitikai rovatunk A világ Biden után című írásában.
„Az ember szeretne szellemi emlékjeleket, jelzőfényeket hagyni maga után, és azzal tud a leginkább jeleket hagyni, ha valami maradandót alkot” – mondja e heti nagyinterjúnkban Toót Holló Tamás, író, újságíró, irodalomtörténész, aki sok éve kutatja ősi világunkat, mítoszainkat. Legújabb kötete a „Boldogasszony keresztlánya” az izgalmas, ám nem mindenki által látható ősi világunkba, magyar varázsmeséink rejtélyeibe kalauzol el minket. Névai Gábor arra is kíváncsi volt, mi ragadta meg a szerzőt a mítoszfeltárásban.
A mesék világából a rideg valóságba visz bennünket Kövesdi Károly Népfogyatkozás és néptölte című írása, melyben a migráció következtében átalakult demográfiai mutatókat elemzi, megállapítva, hogy a „jólét reményével kecsegtető nyugat-európai meghívó hatására akkora tömeg szabadult rá az Európai Unióra, amely számszerűen kiadná a huszonnyolcadik tagországát”.
Tegyünk bankba a pénzünket? Ezt a lényegre törő kérdést teszi fel Rajkovics Péter gazdasági rovatunkban, azt vizsgálva, hogy bízunk-e a bankokban és megéri-e a bankban tartani a pénzünket, miután 2023-ban a Szlovákiában működő 25 bank nyeresége 46 százalékkal növekedett, avagy továbbra is más megoldások a kedvezőbbek? Válasz lapunk 18-19. oldalán.
A betolakodó már a kertünkben lehet? Hangzik Somogyi Szilárd e heti témájának címadó kérdése. És ahogy azt a szerzőtől megszokhattuk, ezúttal is egy nem mindennapi dologra bukkant, ugyanis egy jelentés szerint a tavalyi év után idén is találtak invazív ázsiai tigrisszúnyogot Szlovákiában, Pozsony Ruzsinó városrészében, azaz ez a veszélyes szúnyogfajta már Szlovákiában telelt, s várható, hogy immár kialakul a helyi populáció. Kell-e félnünk, megtudhatják a lapunk 20-21. oldalán olvasható írásból.
Közel járhatunk az igazsághoz, ha azt mondjuk, hogy a Magyar Zene Házában május 18-án nyílt Dívák & Ikonok című kiállítás az Év Kiállítása. A tárlat anyaga egyenesen Londonból, a Victoria and Albert Múzeumból érkezett Budapestre, és Zsebik Ildikó már meg is tekintette, és jó szívvel ajánlja olvasóinknak is.
A kánikula keserű pillanatairól ír e heti jegyzetében Száraz Dénes, Lacza Tihamér ismét leporolt egy históriát, amiből Amade László gróf niklai kalandjairól ír.
Fülöp Antal jegyzetében egy érdekes okfejtéssel Dvořák Új világ szimfóniáját veti össze Klaus Schwab, a davosi Világgazdasági Fórum atyjának utópiájával. Popély Gyula a Múltunk rovatban Edvard Beneš 1943-as kisebbségellenes diplomáciai lépéseiről, moszkvai tárgyalásairól ír, rámutatva, hogy Benešék a Szovjetunióban látták a biztosítékát annak, hogy Csehszlovákia véglegesen leszámolhat Németországgal és Magyarországgal.
Pozsony sokaknak nem tartozik a kedvenc városai közé, mondván, kicsi, alig van látnivaló, a város nem a turistákat szolgálja, rossz a közlekedés, ám aki a sztereotípiákat maga mögött hagyja, és ad neki egy esélyt, valószínűleg kellemes csalódást okoz majd számára. Hogy miért érdemes ellátogatni az egykori koronázó városba, annak Kárpáthy Fanni járt utána.
Evva Lajos, a kiváló színházigazgató, író, műfordító az egykor Hont vármegyéhez tartozó Fegyvernekről jutott el a budapesti Népszínház és a Magyar Színház igazgatói posztjáig. Portréját Kaszmán Zoltán tollából olvashatják. Kolozsnémán ünnepelt a Csemadok, a 61. Járási Dal- és Táncünnepélyt tartották, és ugyanitt, ugyanakkor volt a felvidéki ünnepélyes búzaösszeöntés, mely a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem elnevezésű összmagyar program része. Az eseményen Nagy Miskó Ildikó is ott volt.
Fábián Gergely a Gombaszögi Nyári Táborban járt, Virsinszky Tamás Majoros Jácintot lévárti magánmúzeumában látogatta meg, aki idén a Pedagógussszövetség Tehetség Nagykövete díjban részesült.
Hogyan oldja a füleki önkormányzat a kánikula okozta gondokat, ennek Agócs Szvorák Emese járt utána. Bokor Klára pedig Bartusz Zsolt bronzöntő mester öntödéjében volt, hogy megtudja, mi az apáról fiúra szálló mesterség titka.
Bartuszékhoz hasonlóan szenvedéllyel szereti munkáját Nagy Oszkár is, aki kisautójával járja a vidéket és főzi a finom kávét, és közben beszélget az emberekkel. Elhivatottságáról Lacza Gergelynek mesélt. Lelkesedésből nincs hiány azoknál a bicikliseknél sem, akik az ország minden részéből verbuválódva, most a keleti végeket járták be. Egy rövid szakaszon Molnár Gabriella is velük tekert. Szomolai Andrea pedig a királyrévi Szitás Karolinához és Tiborhoz látogatott, hogy meg tudja, mi kell ahhoz, hogy a Felvidéken is megteremjen a pálma.
Bazsó Krisztina lakberendező azt mondja el, hogyan tehetjük izgalmassá és kalandossá a fiúk szobáját. Életmód rovatunkban B. Vida Júlia a dinnye jótékony hatásáról is ír, Kenyeres Oszkár és a Hazajáró csapata a héten a szatmári és a máramarosi bércekre visznek bennünket.
Balogh Tímea hűsítő finomságokat hozott a forró napokra, Vas Gyula a BMW X1-et próbálta ki, amely az új család topmodellje. Éremeső várható Párizsban? – teszi fel a reménykedő kérdést Mátis Rudolf, aki szerint nem alaptalan a magyar bizakodás. És Rajkovics György azt vizsgálja, mire lesz képes a DAC az új idényben.
Lapunk hátoldalán ezúttal a fricsi reneszánsz várkastélyról olvashatnak.
Már a standokon, az előfizetőknek pedig a postaládájukban a Felvidék egyetlen közéleti hetilapja, a MAGYAR7 legfrissebb száma. Tartalmas olvasást, jó szórakozást.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
