Magyar Szövetség: Vétó az elnöknél, a Beneš-dekrétumok ügyében az ellenzékhez húz a párt

Magyar Szövetség: Vétó az elnöknél, a Beneš-dekrétumok ügyében az ellenzékhez húz a párt

Magyar Szövetség: Vétó az elnöknél, a Beneš-dekrétumok ügyében az ellenzékhez húz a párt Lajos P. János2025. 11. 29., szo – 16:48

Az elnök beleszólást kapott a megyei képviselők és megyeelnökjelöltek kiválasztásába, bizonyos városokban a polgármesterjelölt meghatározásába is. A kisebbségi kormánybiztost nem akarja lemondatni a Magyar Szövetség elnöke. 

Az alapszabály-módosítás volt az egyik legfontosabb témája a Magyar Szövetség szombati kongresszusának, amely a jelenlévők nagy többségével el is fogadta azt. Az előkészítés azonban nem volt egyszerű, még pénteken éjszaka is a dokumentum részletein vitatkozott a párt kibővített elnöksége. „A dokumentummal végül egyetértett az elnökség és a járási elnökök is” – mondta a kongresszust követő sajtótájékoztatón Gubík László. 

A pártelnök bizonyos kérdésekben „együttdöntési” jogot kapott a regionális szervezetekkel. 

„Az együttdöntési jog a megyei képviselőjelöltekre vonatkozik, illetve a megyei elnökjelöltekre” 

– mondta Gubík. Habár nem pontosította, de ez valamifajta vétójogot jelent az elnök számára ezeknek a jelölteknek a kiválasztása során. 

A párt várhatóan meghatároz majd bizonyos „kiemelt” városokat, mint például Dunaszerdahelyet, Komáromot stb. ahol az elnöknek szintén beleszólása lesz a polgármesterjelölt kiválasztásába. „Ilyen lesz most is, a választások előtt a megfelelő időben az országos elnökségnek kell ezekre a városokra javaslatot tenni” – mondta Gubík. Ez azonban már az eddigi alapszabály is lehetővé tette. 

Horony Ákost mégsem mondatnák le 

Habár Gubík óvatosan bírálta Horony Ákost, a kisebbségi ügyi kormánybiztost, mivel a helyén maradt azután is, hogy a kormány határozatban ítélte el a Beneš-dekrétumok hatályon kívül helyezésére tett erőfeszítéseket. „Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről” – mondta kongresszusi beszédében Gubík. 

A sajtótájékoztatón árnyalta ezt.

 „Horony Ákost az egyik, ha nem a legkíválóbb jogászunknak tartom”

 – mondta az Új Szó kérdésére Gubík. Szerinte több kisebbségi jogokat térintő dokumentumon dolgoznak. „Ebben természetesen támogatjuk őt, bízunk benne, hogy a munkája eredményre is vezet” – mondta Gubík. Elismerte azonban, hoyg a kormánybiztos nincs könnyű helyzetben, mert a kormány nemzetiségi politikájának van egy „üvegplafonja” ami fölé nem enged senkit. Gubík szerint a kisebbségi jogi törvény elfogadása jelenleg elképzelhetetlen, mert például a kormányprogram sem tartalmazza. 

Amikor beindul a hisztifaktor

 A párt december 9-re szakmai fórumot hívott össze, amin a Beneš-dekrétumok lehetséges hatályon kívül helyezését szeretné megvitatni. A fórumra meghívták valamennyi parlamenti párt képviselőjét, de Gubík még nem tudta megmondani, hogy mely pártok küldenek rá képviselőt. Az Új Szó információi szerint a Progresszív Szlovákia már jelezte, hogy részt vesz az egyeztetésen. „A fórum célja, hogy racionális párbeszédet tudjunk folytatni a témában” – mondta Gubík. Ugyanakkor elismerte, hogy a szlovák politikusok többségével nehéz tárgyalni erről a témáról. 

„Ha előkerül a Beneš-dekrétumok ügye, akkor beindul a hisztifaktor a szlovák politikusok fejében”

 – magyarázta Gubík. A megbeszélésen próbálják majd elmondani, hogy nem a szlovák államiság alapjait akarják szétverni, hanem egyetlen dekrétumról akarnak beszélni, ami alapján emberek százaitól vesznek el földterületeket. 

Középen, de most közelebb az ellenzék

Gubík szerint a téma felvetése megmutatta, hogy mely pártokkal lehet együttműködni ebben a kérdésben, és mely pártokkal nem. 

„A Beneš-dekrétumok kérdése azt mutatja, hogy az ellenzékkel ebben a kérdésben együtt tudunk működni, a kormánypártokkal nem”

 – mondta Gubík. Szerinte azonban más témákban ez fordítva is előfordulhat. „A Magyar Szövetség sem nem kormánypárt, sem ellenzéki párt, hanem egy középen lévő erős, regionális magyar párt. Ezt a vonalat tartani szeretnénk” – mondta a pártelnök. Azt elismerte, hogy a szlovák pártoknak a Beneš-dekrétumok kérdésében mutatott álláspontja hatással lesz majd a lehetséges partnerek meghatározása során a következő parlamenti választás előtt. 

Hírdetés

Kapcsolódó cikkünk

Alapszabályt módosított és hosszú távú programot fogad el ma a Magyar Szövetség kongresszusa, már a jövő évi választásra készülnek. A Beneš-dekrétumok, a kisebbségi jogok kapcsán a kormányt és a kisebbségi kormánybiztost is bírálta.

Központosításra készül a Magyar Szövetség a mai kongresszusán, amelyen módosítani akarják a párt alapszabályát is. Gubík László pártelnök szerint azonban csak kicsit vesznek vissza a regionális szervezetek hatásköreiből. Szerinte a pártnak most „pulóveres mozgalmárokra” van szüksége, akik dolgozni tudnak és akarnak. 

„És ennek ágyaz meg a párt szuperregionális és végletekig decentralizált döntéshozatalát a központ felelősségvállalásával egyensúlyba hozó (…) új alapszabály”

 – mondta Gubík a közgyűlésem tartott beszámolójában. Szerinte a Magyar Szövetség még ezzel az új alapszabállyal is „a regionálitást és decentralizációt” tisztelő és alkalmazó párt marad. Az új alapszabályt a kongresszus már elfogadta. Ez vétójogot biztosít a pártelnöknek bizonyos jelöltállítási kérdésekben. 

„Pulóveres mozgalmárok” kellenek 

A pártelnök úgy látja, új módszerekre van szüksége a Szövetségnek, hogy jobban el tudják érni az embereket. „Végig kell szántanunk a háztartásokat is, a kultúrházas és koszorúzós rendezvényeken túl a komfortzónán kívül eső minden terepen jelen kell lennünk, legyen az az áruházak előtti tér, a helyi kocsma, a piac, a focipálya” – mondta Gubík. Szerinte minél több önkéntesre van szükségük, mert szerinte a helyi szervezeteik már nem nagyon képesek a mozgósításra. 

„Önkéntesek és segítők is kellenek. Legyünk őszinték, a helyi szervezeteink már csak kivételes esetben tudják kitermelni ezt a hálót” 

– mondta Gubík. A „pulóveres” hasonlathoz többször visszatért, szerinte a kongresszus után kezdődnek majd a „pulóveres napok”, amikor mindenkinek dolgoznia kell. A hasonlatot Öllös Lászlótól vette, aki a párt november 17-én tartott konferenciáján pulóverben jelent meg, mert 1989-ben a „pulóveres mozgalmárok” döntötték meg a kommunista rendszert. 

Gubík bírálta a párt egyes képviselőit is, habár jobbára név nélkül. „Aki kételkedik, magára játszik vagy alibit keres, ő is megbecsült tagja marad a politikai közösségnek, de inkább adja át helyét a pulóveres társának” – mondta a pártelnök. Úgy véli, elég volt a másra mutogatásból és a mellébeszélésből.  

„Nem fog meghatni sem a társunkra mutogatás, sem a pártbéli múlt, sem a régi érdemek”

 – mondta Gubík. 

Együttélés 2040

A kongresszus elfogadta a párt hosszútávú programját, amely négy pilléren áll:

   • a nemzeti közösségek jogállása

   • nyelv, kultúra és oktatás     

   • regionális fejlesztés és gazdasági esélyek

   • fenntarthatóság és környezetvédelem

A dokumentum 15 éves, hosszú távú tervet tartalmaz. Eszerint a szlovákiai magyarság döntő része a rendszerváltás óta eltelt 35 évet “elvesztetett időnek” érzi. 

“Olyannak, amelyet csak elszenvedtünk, és amely elment fölöttünk anélkül, hogy sorskérdéseinken alakítani tudtunk volna”

– áll a dokumentumban. Ez kapcsolódik az idén tavasszal meghirdetett 13 ponthoz, amit a párt országos tanácsa fogadott el Kassán.  

A kormánybiztos helyében lemondana

Horony Ákos kormánybiztos azonban megkapta a „selyemzsinórt”, igaz udvarias, baráti szavakba csomagolva. 

„Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről” 

– mondta Gubík. Ezzel arra utalt, hogy a kormány, amelynek kormánybiztosként ő is tagja, szerinte nagyon rosszul reagált az utóbbi napokban egyre forróbb témává váló Beneš-dekrétumokra. „A szlovák kormány elégtelenre vizsgázott ebben a kérdésben” – mondta a Beneš-dekrétumokra adott kormányzati reakcióra Gubík.  

Elégedetlen azonban a kormány hozzáállásával a kisebbségi jogokkal kapcsolatban is. 

„Évek óta láthatóak a magyar-szlovák kormányközi kapcsolatok eredményei a gazdasági kérdésekben vagy a korábbi sovinizmus féken tartásában, de azt is látjuk, hogy jogállási kérdéseinkben a miniszterelnökök barátsága sem hozta meg a Kánaánt“

 – mondta a pártelnök. 


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »