A román nacionalista erők és az egykori Szekuritáté volt tisztjei által sokat hangoztatott elmélet szerint Magyarország aktív szerepet játszott a romániai forradalomban. A harminc évvel ezelőtt miniszterelnöki tisztséget betöltő Németh Miklós a magyar honvédség készültségéről és a segítségnyújtásról nyilatkozott. Közben a román közszolgálati televízió első alkalommal idézte fel méltó módon Tóth Sándor magyarországi mártír emlékét.
„Ha volt is bármilyen akció bármelyik nagyhatalom részéről a romániai forrdalommal kapcsolatban, abban Magyarország nem vett részt” – hangoztatta a Magyar Hang című napilapnak adott interjúban Németh Miklós, Magyarország 1988 és 1990 közötti miniszterelnöke. Hozzátette ugynakkor, hogy a honvédség készültségben volt, és vezetői szinten próbáltak kapcsolatot kiépíteni a román hadsereg vezetésével. „Victor Stănculescu tábornok, akkori védelmi miniszter-helyettes és Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter között forródrót volt. A kapcsolattartást segítette az is, hogy Stănculescu jól értett magyarul. Fegyvereket és muníciót is felajánlottunk nekik – ezt egyébként Antall Józsefék is ambicionálták. De ezt a románok nem fogadták el, sőt, a leghatározottabban visszautasították. Egyéb segítségre azonban igényt tartottak: a sebesültek ellátásához szükséges eszközöket, kötszereket, valamint technikai támogatást elfogadtak” – emlékezett vissza a harminc évvel ezelőtti eseményekre az egykori szocialista politkus.
Németh Miklós arról is beszámolt, hogy akkoriban a magyar titkosszolgálati rádiófelderítési technika nagyon jónak számított, míg Romániában elavult rendszerekkel dolgoztak.
– mesélte az exkormányfő. Németh azt is elmondta, hogy Kárpáti Ferencet felkereste az ellenzéki Magyar Demokrata Fórum (MDF) küldöttsége, Für Lajos, Szabad György és Bíró Zoltán, akik elég éles hangnemben kifogásolták, hogy miközben Temesváron népirtás folyik, a néphadsereg nem tesz semmit. „Két dolgot kezdeményeztek: a NATO-val és a Varsói Szerződéssel együttműködve antiterrorista alakulatokat vessünk be. Ez elvileg még rendben is lett volna, de egyik szervezetnek sem volt ilyen törekvése. A másik felvetésük hajmeresztőbb volt: önkéntes szabad csapatokat fegyverezzünk fel, akiknek dolga a civilek megvédése lett volna. Az ötlet felvetésekor nem hangoztattak revíziós célokat, de ismerve az akkori MDF-et, egészen biztosan voltak ilyen szándékaik is” – nyilatkozta a magyar reformkommunisták akkori vezetője. Szerinte ez utóbbit igazolja Antall József már-már kétségbeesett telefonhívása, hogy „nem bír ezekkel” (a fentebb említett MDF-esekkel – a szerk. megj.), s küldeni kellene valakit, aki elmagyarázza nekik a helyzetet. „Tanácsadómat, az erdélyi gyökerekkel bíró történészt, Jenei Györgyöt küldtem, aki végül lehűtötte a kedélyeket” – tette hozzá Németh Miklós.
Olyan magyar állampolgár is akadt különben, aki életét adta a romániai forrdalomért. 1989. december 22-én „Romániáért, Erdélyért” címmel tartottak többezer fős szolidaritási tüntetést és adománygyűjtést a temesvári felkelés megsegítése céljából Hódmezővásárhely központjában. A helyben összegyűlt adományokkal még aznap este konvoj indult Arad érintésével az ostromlott Temesvárra.
A 44 éves Tóth Sándorra véletlenül, sorsszerűen esett a választás: eredetileg egy másik sofőr vállalta volna a fuvart, ő azonban otthon felejtette az útlevelét.
23-án hajnali 2 órakor az aradi újhíd feljárójánál érte halálos lövés a háromgyermekes gépkocsivezetőt. A román közszolgálati televízió dokumentumfilmet készítette a magyarországi mártírról, az alkotást vasárnap sugározta a TVR2.
Forrás:kronikaonline.ro
Tovább a cikkre »
