Magyar–román gazdasági sikertörténet: az „erdélyi kártya” kijátszása egyre kevésbé hatékony

Magyar–román gazdasági sikertörténet: az „erdélyi kártya” kijátszása egyre kevésbé hatékony

A statisztikák szerint Románia a magyarországi áruk második legnagyobb külpiaca, míg Magyarország a romániai áruk értékesítésekor a negyedik  helyen áll. Gazdasági értelemben tehát sikersztori a magyar–román viszony – nyilatkozta a Krónikának Szajlai Csaba, a Figyelő című, budapesti üzleti hetilap főszerkesztő-helyettese. A szakújságíró arról is beszélt, hogy Magyarország érdekelt a fekete-tengeri gázkitermelésben, és előrelépések történtek a Budapest-Kolozsvár-gyorsvasút ügyében.
– Politikai szinten finoman fogalmazva is hullámvölgyben van a magyar–román viszony. De milyen a gazdasági együttműködés? Mennyire függ össze egyáltalán a politikával?

– A politikai kapcsolatokhoz képest teljesen más a helyzet. Olyannyira, hogy a román-magyar gazdasági együttműködés kifejezetten sikersztorinak minősíthető. Éves átlagban mintegy 8 milliárd euró értékben folytat a két ország külkereskedelmi kapcsolatot évek óta. Annyiban egyoldalú kicsit a dolog, hogy a magyar export jelentősebb, mint az import.

Hírdetés

Vagyis Románia immár pont olyan fontos felvevőpiaca Magyarországnak, mint Ausztria. 

– Milyen jelentősége lehet a kétoldalú viszonyában a fekete-tengeri gázkitermelésnek, amely kiemelt magyar érdek is?

– Erről Budapesten azt lehet tudni, hogy Romániában az amerikai ExxonMobil és az osztrák OMV alkotta konzorcium termelheti ki a Fekete-tenger Neptun elnevezésű kontinentális talapzatában rejlő, 42 és 84 milliárd köbméter közöttire becsült gázmennyiséget, de a két vállalat még nem döntött a beruházás elindításáról. A késés oka az, hogy a két beruházó elégedetlen a romániai jogi kerettel és annak bizonytalanságával.


Forrás:kronikaonline.ro
Tovább a cikkre »