Magyar kutató vezetésével azonosították a gyenyiszovai ember koponyájának egy darabját

A titokzatos ősi emberfajta 2008-as felfedezése óta először került elő koponyadarab, amely jelentős adaléknak ígérkezik a maréknyi eddig ismert maradványhoz. A Torontói Egyetem paleoantropológusa, Dr. Viola Bence az Egyesült Államokban egy, az Ohio állambeli Clevelandben tartandó konferencián fog bővebben beszélni az eddig nem publikált felfedezésről március végén.

A gyenyiszovai emberről igen kevés információ áll a tudomány rendelkezésére. A modern és a neandervölgyi emberrel rokon emberfajta mindössze négy egyedéből ismertek maradványok, ezek mind a Szibéria déli részén található Altaj hegységben lévő egyetlen barlangból kerültek elő – e barlang adta az emberfajta nevét is.

A gyenyiszovai embert először 2010-ben írták le tudományosan egy 2008-ban előkerült kisujjperc alapján, azóta további három egyedet azonosítottak fogak alapján. A körülbelül három évvel ezelőtt előkerült koponyadarabról most állapították meg, hogy a gyenyiszovai ember egy ötödik egyedétől származik. „Jó dolog, hogy végre vannak ilyen töredékeink is” – mondta Viola. „Nem teljes koponya, de annak egy darabja. Többet tudunk meg belőle – a fogakkal és az ujjal összehasonlítva jó, hogy van.”

Viola elismeri azonban, hogy korántsem olyan jó, mint egy teljes csontváz „Mindig mohók vagyunk” – mondja nevetve. „Többet akarunk.”

Az új felfedezés két, egymáshoz kapcsolódó darabból áll a koponya falcsontjának bal hátsó részéből – ez a csont alkotja a koponya oldalainak és tetejének nagy részét. A két darab együtt körülbelül nyolc centiméter hosszú és öt centiméter széles. A DNS-elemzés bebizonyította, hogy a gyenyiszovai embertől származik, ahhoz azonban túlságosan régi, hogy radiokarbon eljárással tudják datálni.

Hírdetés

A konferencia anyagának előzetes kivonata szerint Viola és kollégái már összehasonlították a koponyatöredékeket a modern ember és a neandervölgyi ember maradványaival is, az eredmények hivatalos publikálásáig azonban erről nem árulhatnak el többet.

„Ez igazán izgalmas” – mondja Christ Stringer, a londoni Természettudományi Múzeum paleoantropológusa, aki nem tagja a maradványokat vizsgáló munkacsoportnak, azonban szintén a gyenyiszovai emberrel kapcsolatban fog előadást tartani a clevelandi konferencián. „Persze, csupán egy kis töredék. De legalább olyan fontos, hogy növeli a reményt, hogy további, még komplettebb anyag is előkerül.”

Sajnálatos módon az újonnan azonosított töredék nem elég nagy ahhoz, hogy ez alapján azonosítani tudjanak más, eddig meghatározhatatlan eredetű koponyadarabokat, amelyekből nem nyerhető ki DNS-információ. A kutatók továbbra is arra várnak, hogy ilyen, az egyéb azonosítási módokhoz segítségül hívható gyenyiszovai maradványok kerüljenek elő.

A kutatók szerint a gyenyiszovai ember egykoron elterjedt volt Ázsiában, azonban mivel a más ázsiai helyszíneken legtöbb előkerült maradvány nem őrződött meg elég jó állapotban ahhoz, hogy genetikai elemzésnek vessék alá, a Gyenyiszova-barlangon kívül eddig nem sikerült minden kétséget kizáróan a nyomára akadni. 2017-ben Kínában bukkantak régészek két részleges koponyamaradványra, amelyekről azt gyanítják, e titokzatos emberfajtától származhatnak, ez azonban jelenleg nem erősíthető meg.

„Talán lesz lehetőség megvizsgálni, ez az új felfedezés mennyire egyezik a kínai kövületekkel, mint például a Hszucsangban találtakkal, amelyekről az emberek feltételezik, hogy gyenyiszovaiak” – mondta Stringer.


Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »