Számos oszmán kori emlékműnek ad otthont Magyarország, de a közös múltnak köszönhetően ez fordítva is igaz: Törökországban szintén sok magyar történelmi emlékhelyet ismerünk. Az idei magyar–török kulturális évad remek alkalmat biztosít arra, hogy kicsit utánajárjunk, Isztambul és környéke hány szálon kapcsolódik hozzánk. Mit keres például a világhírű Hagia Sophia falán egy magyar királylány mozaikképe? Mivel érdemelte ki Széchenyi István fia a pasai méltóságot? Milyen magyar ereklyéket rejt az egykori birodalmi központ, a Topkapi Palota? Tekirdağ, Izmit vagy Karatepe hogyan őrzi örökségeinket a mai napig?
Európa és Ázsia találkozási pontja, a keresztény Új Rómából lett Bizánc, majd az Oszmán Birodalom fővárosa. Törökország legnépesebb települése, annak kulturális és gazdasági központja. Sokszínűsége, gasztronómiája, művészeti és épített értékei miatt Isztambul ma a turisták egyik kedvelt úticélja. A lüktető metropolisz legnépszerűbb látnivalói között bőven találni magyar vonatkozású emlékeket.
Az Hagia Sophia látképe a Kék mecset felől
Szent László magyar király leánya, Piroska 1105–1106 fordulóján ment feleségül II. Komnénosz János bizánci császárhoz. Miután áttért a görögkeleti hitre, az Irén (Eiréné) nevet vette fel és az egyház szentként tekintett rá. A szeretett császárné mozaikképe az Hagia Sophia (jelentése: Isteni Bölcsesség) falára is felkerült, amelyen férjével a kis Jézust tartó Szűzanya előtt tisztelegnek. A bazilika még a 6. században épült bizánci stílusban, és a történelmi félsziget egyik jelképévé nőtte ki magát. Szakértők szerint Eiréné ábrázolása a legrégebbi, ami magyar nőről készült. Az épület bejáratánál található a császárné állítólagos szarkofágja is, amely eredetileg az általa alapított Pantokrator monostorban (ma Zeyrek Molla dzsámi) kaphatott helyet.
A mozaikkép a legrégebbi ábrázolás magyar nőről és az ősi magyar női hajfonatról
Az egykori ortodox bazilika ma mecsetként működik
Rejtőzködő bizánci mozaikok a galéria falán
Konstantinápoly oszmán kézre kerülésétől (1453) közel öt évszázadon keresztül mecsetként használták az Isteni Bölcsesség templomát. A Török Köztársaság alapítója, Mustafa Kemal Atatürk utasítására 1935-ben múzeummá alakították át, azonban 2020 nyara óta újra mecsetként funkcionál, így csak a galériája látogatható. Fentről tudjuk felfedezni a keresztény időkre utaló, rejtőzködő mozaikokat vagy a Budáról származó, hadizsákmányként elhozott gyertyatartókat.
A Pantokrator monostor (ma Zeyrek Molla dzsámi) alapítás is Piroska nevéhez köthető
A közeli Hagia Sophia Történeti és Élménymúzeum pedig modern audiovizuális eszközök segítségével, különleges fény- és hanghatásokkal eleveníti fel az épület 1700 éves kalandos történetét a Kék (Sultanahmet) mecsettel szemben, a Hippodrom téren.
A gazdag vizuális elemekkel operáló Hagia Sophia Történeti és Élménymúzeum egyik terme
Szöktetés a szerájba
Az Hagia Sophia mögött terül el a Topkapi Szeráj. A palota építését 1465-ben fejezték be, és négy évszázadon keresztül az Oszmán Birodalom adminisztratív központjaként működött. Ez volt a szultánok elsődleges lakóhelye, valamint a közigazgatás, az oktatás és a kultúra központja a 19. század közepéig (1856-tól ezt a szerepet a Boszporusz partjára épült Dolmabahçe palota vette át). A négy nagy udvarral körülvett komplexum ma múzeum, itt található többek között az Igazság Tornya, a szultán trónterme és könyvtára, a hárem (színvonalas leányiskola), az udvari konyha, a kincstár, a fegyvertár, valamint a szultán magánkertje és pavilonjai is. A kiállítások korabeli ottomán fegyvereket, kaftánokat, porcelánokat, ékszereket, szent ereklyéket és berendezési tárgyakat is felsorakoztatnak. A fegyvertár egyik legnépszerűbb vitrinében is magyar tárgyakat őriznek: az óriási, 14. századi kardok (a legnagyobb 2,7 méter hosszú) egykor reprezentatív szerepet töltöttek be, hadizsákmányként kerültek ide.
A Topkapi Szeráj első udvara ingyenesen látogatható
A második udvarban található az Igazság Tornya
Óriási magyar kardok a fegyvertárban
Ugyancsak a palotában őrzik a 14. században Magyarországon készült, katolikus egyházi szertartások énekeit tartalmazó kódexet, az Isztambuli Antifonalét. A kötet 1526-ban szintén trófeaként érkezett Budáról, Mátyás király híres könyvtárával együtt. Abdul-Aziz szultán 1869-ben, II. Abdul-Hamid szultán pedig 1877-ben adta vissza a Corvinák nagy részét Magyarországnak. Ám ez a kötet nem volt köztük.
III. Ahmed szultán könyvtára
Török kaftánok kavalkádja
A Topkapi palota Bagdad pavilonja
Széchenyi, a „Tűzpasa”
Az Aranyszarv-öböl túlsó partján járhatjuk be a Tűzoltó Múzeumot, amely külön részt szentel Széchenyi István fiának, Ödönnek. Az 1870-es években hazai mintára ő szervezte meg és irányította a tűzoltóságot Isztambulban. A „legnagyobb magyar” kisebbik fia először 1870 júniusában, egy nyaralás alkalmával látogatott el az oszmán fővárosba. A hónap elején bekövetkezett tűzvész miatt több középület is elpusztult, és a károkat látva – mint a magyarországi tűzoltóság megszervezője – felajánlotta szolgálatait Abdul-Aziz szultánnak. Végül a kezdeti nehézségek után, 1873-ban megkapta az isztambuli tűzoltóság felállításának feladatát.
A Széchenyi Ödön pasának szentelt tárlat
A korabeli tűzoltás egyik formájának bemutatása
Széchenyi Ödön volt az első keresztény, akit érdemei miatt pasai címmel tüntettek ki. A „Tűzpasa” haláláig Isztambulban élt, és idős korában is személyesen irányította a lánglovagok munkáját. Róla nevezték el Isztambul első tűzoltó múzeumát, sírját pedig évente megkoszorúzza a városi tűzoltóság. Az ő meghívására érkezett a városba Kovách Aladár sebész főorvos is, akiben a török mentőszolgálat megteremtőjét tisztelik.
Magyar testvérek
A török Hadtörténeti Múzeum kiállításán megtalálhatjuk Kmety György (az oszmán hadseregben Iszmail pasa) és Guyon Richárd (Hursid pasa) mellszobrát, valamint azokat a bőr harci dobokat, amiket a mohácsi csata során használtak a török csapatok. Az egykori bizánci városfalból börtönné alakított Héttoronynak több magyar „lakója” volt: például Szilágyi Mihály és az Egri csillagok főhőse, Bornemissza Gergely is. Az isztambuli Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ rendszeres programokkal várja látogatóit. A legújabb vándorkiállításuk a törökországi magyar emigrációt mutatja be, a háromnyelvű tárlat április 30-ig tekinthető meg.
Sült kukoricát vagy gesztenyét szinte bárhol vásárolhatunk az utcai árusoktól, akik elmaradhatan szereplői a városi életképnek (a háttérben a Kék mecset minaretjei)
Ha elég szemfülesek vagyunk, megtalálhatjuk a Magyar Testvérek 490 méter hosszú sugárútját (Macar Kardeşler Caddesi), Liszt Ferenc emléktábláját (hat alkalommal adott koncertet a városban) vagy Puskás Öcsi szobrát, a bazárban pedig magyarul beszélő kofákkal is alkudozhatunk. A fővárostól 150 km-re nyugatra, Tekirdağ tengerpartján pedig ellátogathatunk az „Édes nénét” ábrázoló szoborhoz, akinek Mikes Kelemen a Törökországi leveleket címezte.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
