Magyar esély: ki kapja az irodalmi Nobel-díjat a fogadóirodák szerint? Juhász Katalin2025. 10. 07., k – 14:44
Csütörtökön 13 órakor tudja meg a világ, kinek ítélte idén a Svéd Akadémia az irodalmi Nobel-díjat. A fogadóirodák ismét színes mezőnyt sorakoztatnak fel az egészen váratlan nevektől az évek óta „várólistás“ veteránokig. Fontos azonban leszögezni: a döntnökök választása ritkán esik egybe a legtöbb fogadóiroda toplistájával.
A szakmai szempontok és a fogadói piac dinamikája gyakran eltérnek egymástól – erről sokat tudnának mesélni a bukmékerek és az irodalmárok, akár egy asztalnál ülve is. A Svéd Akadémia pedig igyekszik minél titokzatosabb lenni. Ez nem csupán a Nobel-díj kapcsán lefektetett alapszabályok betartásában nyilvánul meg, hogy tudniillik az egyes kategóriák jelöltlistáit 50 évre titkosítják, hanem a döntnökök és a bukmékerek viszonyában is. Erről keveset írnak a lapok, nem véletlenül. A közelmúltban néhányszor rendőrségi nyomozás indult Svédországban – feljelentés alapján – egy-egy díjesélyes kapcsán.
A botrányok botránya
Sokan emlékeznek arra a példátlanul kínos incidensre, amely 2017 novemberében robbant ki. Egy svéd napilap oknyomozó cikke 18 nő vádját hozta nyilvánosságra Jean-Claude Arnault francia származású kulturális menedzserrel szemben, aki szoros kapcsolatban állt a Svéd Akadémiával. Konkrétan a döntnökök egyike, Katarina Frostenson költő férje volt. Arnault-t nem emiatt vonták felelősségre, hanem szexuális zaklatással és erőszakkal vádolták. És emellett az is kiderült róla, hogy több alkalommal bizalmas információkat szivárogtatott ki az Akadémia üléseiről a fogadóirodáknak.
Az ügy komoly belső válságot okozott, több akadémikus lemondott tiltakozásul, így a testület működésképtelen lett. A svéd királynak, XVI. Károly Gusztávnak is be kellett avatkoznia: megváltoztatta az Akadémia alapszabályát, hogy a tagok kiléphessenek — addig ugyanis tagságuk élethosszig tartott. 2018-ben nem ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat, hanem 2019-ben két díjat adnak át. Ez példátlan döntés volt a II. világháború óta: utoljára 1943-ban maradt el az irodalmi Nobel-díj kiosztása.
Kik az idei esélyesek?
Összesítettük a legnagyobb fogadóirodák topjelöltjeinek listáit, ez alapján a mezőnyből kiemelkednek: Can Xue, Krasznahorkai László, Gerald Murnane, Haruki Murakami, Anne Carson, Amitav Ghosh, César Aira és Cristina Rivera Garza. Ezek a nevek többször is felbukkannak az utóbbi napokban az odds-oldalakon. Az idei mezőny szokatlanul kiegyensúlyozottnak tűnik: nincs egyértelmű többségi favorit, és az oddsok folyamatosan mozognak. Az olbg.com összesítése szerint Haruki Murakami és Mircea Cărtărescu jelenleg (6/1) vezetik a listát, amelynek élén tegnapelőtt még Anne Carson, Can Xue és Haruki Murakami álltak közösen.
A másik nagy fogadóiroda, a Ladbrokes listájánk élén jelenleg a kínai Can Xue és Krasznahorkai szerepel favoritként, 10/1-es szorzóval. A SportsInteraction nevű, európai piacra szánt fogadóoldalon Can Xue és Krasznahorkai 11.00-szorzóval áll, Murakami 15,0-val, a román Mircea Cărtărescu pedig 15,0-val. Összességében a piac azt mutatja: nincs egyetlen meggyőző befutó. A fogadók érdeklődése egyébként gyorsan át tud fordulni egyik jelöltről a másikra a médiaérdeklődés vagy szivárgások hatására. Nézzük, miért lehetnek esélyesek a „várólista“ élén tanyázó szerzők.
Can Xue kínai kísérleti prózaíró, akinek zárt, álomszerű, fragmentált prózája és posztmodern hangja revelációként hatott. A nagy fogadóirodák listáin gyakran szerepel előkelő helyen: egyes bukmékerek topfavoritként tüntetik fel, ami a piaci mozgásoknak és a nemzetközi olvasói érdeklődésnek egyaránt köszönhető.
Krasznahorkai László világszerte ismert hosszú, labirintusszerű monológjairól. Művészete és nemzetközi hírneve miatt került ismét a fogadási listák élére. Krasznahorkai neve a kontinens- és nyelvi sokszínűség szempontjából is vonzó lehet az Akadémia számára. Viszont az is igaz, hogy Magyarországnak Kertész Imre személyében már van egy irodalmi Nobel-díjasa, és a kis országok írói nem szoktak ilyen gyakorisággal díjakat kapni.
Gerald Murnane ausztrál szerző állandó favoritnak számít több fogadóoldalon — különösen az angolszász és skandináv piacokon. Az ő prózája szűkszavú, önvizsgáló jellegű. A svéd sajtóban és az odds-aggregátorokban is kiemelten szerepel, amit részben azzal magyaráznak, hogy a nemzetközi irodalmi köztudatban hosszú ideje jelen van.
Haruki Murakami, a kultikus japán szerző neve szinte minden évben felmerül, és a fogadásokban is rendszeresen jelen van. A népszerűsége és a globális olvasótábor miatt hosszú évek óta közönségkedvencnek számít, bár a Svéd Akadémia eddigi döntései nem igazán követték az ilyen „populista” irányt.
A kanadai Anne Carson lírája és intellektuális prózája miatt a kritikusok körében magasan jegyzett név. Az ilyen típusú, határokon átívelő művészetet néha különösen értékeli a stockholmi testület. Néhány odds-listán ő is az élmezőny közelében található.
Egy indiai regényíró, Amitav Ghosh is szerepel az esélyesek között. Az ő posztkoloniális, klímaváltozással is foglalkozó prózája erős nemzetközi jelenléttel bír. Egyes elemzések és kommentárok szerint a Svéd Akadémia mostani irányváltásai (például a földrajzi sokszínűség hangsúlyozása) kedvezhetnek egy olyan szerzőnek, mint Ghosh.
César Aira argentin szerző, akit könnyed, játékos, ugyanakkor gondolatébresztő prózát ír. Több fogadóoldal sorolja őt a „következő kör” jelöltjei közé — különösen a latin-amerikai irodalomra szenzitív piacokon kap jó helyezést.
Mit mondanak az oddsok?
A nagy fogadóirodák adatain alapuló összehasonlító oldalak (odds-aggregátorok) a mai napon többféle toplistát mutatnak. Az olbg.com összesítése szerint Haruki Murakami és Mircea Cărtărescu jelenleg (6/1) vezetik a listát, 14,3 %-os implicit eséllyel. A Ladbrokes-on Can Xue és Krasznahorkai közös favoritként szerepel 10/1-es szorzóval. Az Oddspedia-aggregátor szerint a topmutatók között Can Xue, Krasznahorkai, Murakami és még Gerald Murnane neve is feltűnik.
Az oddsok mozgását befolyásolják a nagyobb médiahullámok, a fogadói pénzáramlás, de az is, hogy egyes bukmékerek ideiglenesen leállíthatják a piacot a szivárgások elkerülése végett. Az esélylista gyorsan változik, egy-egy komolyabb interjú vagy újabb nemzetközi fordítás is átstrukturálhatja a mezőnyt. Ráadásul az elmúlt évtizedekben a Svéd Akadémia sokak szerint többször is szándékosan kerülte a legkézenfekvőbb favoritokat.
Vagyis előfordul, hogy a majdani díjazott egyáltalán nem számít favoritnak. Ez történt tavaly is, amikor Han Kang dél-koreai írónő kapta az irodalmi Nobel-díjat, és a bejelentést megelőzően a fogadóirodák szorzói körülbelül 33/1 voltak rá (tehát mindössze kb. 3% alatti implicit esélyt jósoltak neki).
Ez kiváló példa arra, hogy nem előrejelzésről, hanem inkább spekulációról beszélhetünk, és a tényleges döntés gyakran meglepetést okoz.
Záró prognózis
Ha most ki kellene mondanunk az öt legesélyesebb nevet, a következő sorrend tűnik leginkább valószínűnek:
Murakami / Cărtărescu (versenyben egymással, jelenlegi piacvezetők)Can Xue / Krasznahorkai László (Ladbrokes-favoritok a nemzetközi karrier és kritikai elismertség miatt)Anne Carson (különleges, kísérleti próza)Amitav Ghosh (amennyiben az Akadémia a regionális sokszínűséget akarja erősíteni)Gerald Murnane (régóta szerepel a „várólistán“)
Mindenesetre rendkívül izgalmas lesz figyelni, hogyan alakulnak az oddsok a következő másfél napban. Tudni kell azonban, hogy itt sokszor a meglepetés a legfőbb „szabály“.
Kapcsolódó cikkünk
A fogadóirodák legnagyobb meglepetésére egy „esélytelen” szerző, az 53 éves dél-koreai Han Kang kapta az irodalmi Nobel-díjat. Ő hazája első írója, aki átveheti ezt az elismerést a Svéd Akadémiától.
Két műve is elérhető magyar nyelven, a Növényevő 2017-ben, a Nemes teremtmények pedig 2018-ban jelent meg. Az előbbiért 2016-ban az írónő elnyerte a Nemzetközi Booker-díjat, a könyvet 2007-es megjelenése óta több mint 20 nyelvre fordították le. A történet egy nő mentális betegségbe süllyedését és családja elhanyagolását mutatja be.
Han Kang 1970-ben született, 1980-ig Kvangdzsuban élt, négy hónappal a véres felkelés előtt költöztek el Szöulba a családjával. Az írónő szerint a túlélők bűntudata emiatt az egész család életét végigkísérte. Később a Jonsze Egyetemen tanult koreai irodalmat, 23 évesen, 1993-ban debütált költőként öt verssel. Egy évvel később már díjat nyert első kisregényével.
Édesapja szintén író, Han Kang szerint ez annyiban befolyásolta a saját pályáját, hogy otthonukban rengeteg könyv volt, így hamar megszerette az olvasást.
Kritikusai szerint már fiatalon is olyan regényeket írt, melyek inkább idősebb írókra jellemzőek. Egy interjúban azt mondta erről, hogy huszonévesen egyszerűen nem tartotta fontosnak a fizikai kort, inkább az élet és halál kérdéseire kereste a választ.
Műveiben sokszor szerepelnek testileg vagy pszichésen sérült emberek, az emberi természet és lélek, hőseit gyakran éri erőszak, ezért menekülnek a való világ elől. A növénnyé válás motívuma több írásában előkerül, a Növényevőn kívül az Asszonyom gyümölcse (The Fruit of My Woman) című regényében a feleség – aki házassága miatt feladta a szabad, gondtalan életet – szó szerint növénnyé válik.
Az emberi durvaság kérdése egyébként azóta foglalkoztatja, mióta házukban gyerekként egy eldugott fotóalbumot talált a Kvangdzsu-i felkelésről. Bár sokáig nem tervezett konkrétan erről írni, állítása szerint mindig vele voltak a Kvangdzsuban történtek, és a regény írásakor sokszor eszébe jutott az a gondolat, amit a kilencvenes években a naplója első, üres oldalára írt: „Megmentheti-e a jelen a múltat? Megmenthetik-e az élők a holtakat?”
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
