Az első, de akár a harmadik helyre is kerülhetünk a brazilok elleni meccsel, a cél az volna, hogy elkerüljük Szerbiát vagy a házigazdát.
Bucsy Levente
Előzmények
Meg kell értenünk Brazília titkát, ha adott esetben nem akarjuk fennhéjázva azt konstatálni a férfi vízilabda Világliga szuperdöntőjének végén, hogy „így könnyű” kijutni az olimpiára (házigazdaként amúgy is ott lesznek). Mert ne legyünk naivak: a délszláv importból építkező brazil vízilabda-válogatottnak evés közben megjön az étvágya: a nyitókörben kedden porig alázták az olimpiai bajnok Horvátországot – amely másnap minket iskolázott le a bergamói napfényben –, majd a 25 méterre csökkentett hosszúságú pályán mindössze 7 gólt kaptak Kínától (15–7) – mi nyolcat (18–8). Nem mellékes viszont az sem: Brazília az összes negyedet megnyerte a föld legnépesebb országának szintén fejlődő válogatottja ellen (3–2, 6–3, 4–1, 2–1), nekünk ez sem sikerült.
Egy mérkőzésből nem lehet következtetéseket levonni, de kettőből már kicsivel többet. Kínával végeztünk is brazil és magyar részről, de hogy miként érhetett el két rémisztően eltérő eredményt Horvátország ellen a brazil (17–10) és a magyar (12–15) válogatott, azt meg kellene tudnunk fejteni, keresgéljünk!
A semmiből jönnek a brazilok
A brazil férfivízilabda-válogatottnak tavalyig nem volt számottevő eredménye, mígnem a világligában elcsíptek egy ötödik helyet. Ha most helytállnak a magyarok ellen, nagy esélyük van sporttörténelmet írni, ugyanis a másik ágról verhető ellenfél érkezik számukra, elkerülik Szerbiát vagy Olaszországot. Erre készülnek. De ne zárjuk le ennyivel!
A 29 éves Felipe Perrone neve ismerősen csenghet, ő nemrégiben még spanyol színekben hajigálta a gólokat (ezen a tornán ötnél jár), és állt már dobogón is „régi hazája” színeiben, nem is egy alkalommal – aranyérme még nincs, ne is legyen! Szintén „import” Josip Vrlic, akit Horvátországból szereztek meg a brazilok. „Hálából” csapata második legeredményesebbje volt Horvátország ellen (3 gól), és ugyanennyiszer köszönt be Kínának. Klubcsapatát tekintve persze hűséges a hazához, Radnickiben játszik a Barceloneta korábbi erőssége. És hogy ki mögött volt második a táblán a horvátok ellen? Egy bizonyos Adrian Delgado mögött, aki nem kevesebb, mint öt találatot jegyzett a horvátok ellen. Ő is ismerős lehet a honi vízilabda követői számára, tavaly fél évet tündökölt az OSC Újbudában (ez a csapat adja most a mi válogatottunknak Gór-Nagy Miklóst és Salamon Ferencet), ősztől pedig a Vasasban láthatjuk majd, Német Toni csapattársaként.
És hogy ki gyúrt ilyen erős csapatot az összehalászott gárdából? Hát persze, hogy Ratko Rudic az, aki évtizedek edzői munkájának 2012-ben ért a csúcsára: Horvátországgal olimpiai bajnoki címet szerzett.
Elkerülni a szerbeket és a házigazdát!
Fel kell tehát kötnünk azt a bizonyos alsót, ami nem lesz egyszerű a sima szerdai vereség után. A tét: elkerülni Szerbiát vagy Olaszországot a torna negyeddöntőjében – ezt csak győzelemmel vívhatjuk ki biztosan.
Kezdés 17.20-kor, tartsanak velünk percről percre!
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
