Még augusztusban írtunk arról, hogy ismeretlen tettesek állítólag megrongálták a szegedi Aradi vértanúk terei Honvédemlékmű obeliszkjén álló, turulmadarat formáló bronzszobrot. A rendőrség nem talált nyomot erre, a városgazdálkodás szerint valakik megpróbálhatták kötéllel lerántani a madarat – de hogy rongálás vagy lopás volt-e a cél, azt senki sem tudja, írja a Szegederrel együttműködésben született cikkben a Telex.
A szobrot a környezetgazdálkodás vitte el a nyáron, a rendőrség pedig akkor nyomozást indított az ügyben. Hogy mikor vitték el pontosan, azt nem tudni, de az biztos, hogy július közepén már hiányzott, és ez sokáig így is maradt. A városháza sajtóosztálya akkor arról tájékoztatta a Szegedert, hogy ismeretlen(ek) rongálta(ák) meg a kérdésében említett obeliszk-emlékmű bronzturulját és posztamensét, ami miatt feljelentést is tett a Szegedi Környezetgazdálkodási Nkft.
A kárt hárommillió forintra becsülték.
Most, 2022 márciusában vették észre, hogy a szobor visszakerült, úgyhogy ismét írtak a szegedi rendőrségnek, sikerült-e azóta lezárni az ügyet, amire azt válaszolták, hogy a Szegedi Rendőrkapitányság az eljárás során bűncselekményre utaló körülményt egyáltalán nem is talált, így azt megszüntette.
Tehát a városgazdálkodás szerint megrongálták a szobrot, a rendőrség azonban nem talált semmilyen erre utaló jelet. Ezt követően megkeresték újból a Szegedi Környezetgazdálkodási Nkft.-t, hogy mindez hogyan lehet, amire azt válaszolta Makrai László ügyvezető igazgató, hogy szerintük a madár külső behatás miatt zuhant le, de erre nekik sincsen közvetlen bizonyítékuk. „Akár egy kötéllel leránthatták eltulajdonítási vagy rongálási céllal, bizonyíték nincs sem a rongálás mellett, sem ellen” – írta.
Arról is kérdeztük, hogy egészen pontosan milyen károk estek az egyébként az 1849. augusztus 5-én az újszeged–szőregi csatában elesett honvédek emlékére emelt szoborban, amire azt válaszolta Makrai, hogy a turul szárnyának a vége elhajlott, tört, és ezt bronzrestaurátor állította helyre. A gránittalapzat, amin a turul áll, is megsérült, továbbá az emlékoszlop lábánál lévő kőtalapzat egyik gránitelemét is cserélni kellett. A javítás és helyreállítás teljes költsége közel 1 millió forint volt, amit a társaság biztosítási káreseményként kezel.
Az emlékművet 1896-ban, a millennium évében állították az említett csatában elhunytak emlékére. A Köztérképen azt írják róla, hogy a kezdeményező a Honvéd Segélyező Egylet elnöke, Széll György volt. Az eredeti tervek szerint főalakként egy kardot emelő honvédalakot terveztek láncos oszlopokkal övezett magas oszlopon, fölötte magasodott volna a „nemzet géniusza”, védelmezve a honvédot. Nagyszabású emlékműve lett volna, de pénzhiány miatt erről le kellett mondani, és végül maradt a gránitoszlopon szárnyát kiterjesztő turulmadár.
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
