Személy szerint is a legnagyobb vesztesek közé tartozom azzal, hogy itt hagyott bennünket Potápi Árpád János barátunk – Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén Budapesten. Emlékeztetett: a Máért időzítésekkel nincs nagy szerencsénk, ugyanis 2022 végén Duray Miklós ment el, tavaly pedig Pásztor István.
Potápi Árpád Jánosra emlékezve egy videót is levetítettek a Máért mai ülésén, ebből is idézett Orbán Viktor.
Ezt követően Potápi Árpád Jánostól idézett, aki azt mondta „szebb a világ velünk, mint nélkülünk.” Hozzátette: az államtitkár nagyon hiányozni fog.
A miniszterelnök elmondta:
A miniszterelnök szerint szétcsúszóban van a világ, így kell helytállnunk benne. Mint mondta, „ha a világot nem tudjuk megmenteni, akkor legalább mentsük meg magunkat”.
Önmagunk megmentése egy fontos cél, amely ambiciózus, de indokolt is – idézte fel a miniszterelnök a múlt évi ülésen elhangzott gondolatait.
Nem olyan bonyolult magyarnak lenni, egyszerűen bele kell nőni – idézte fel Potápi Árpád gondolatait. Mint mondta, az anyaország diplomáciai mozgásterének a bővülése a külhoni magyarok lehetőségeinek bővülését is jelenti.
Felidézte, hogy támogatást élvez a magyar békemisszió. Az EU-csúcs kapcsán megjegyezte, sok mindennel foglalkoznak az európai vezetők a brüsszeli buborékukban, csak az unió gazdasági versenyképességének fokozásával nem.
Itt, Budapesten viszont feladatot szabtak, és tettek egy utolsó kísérletet az európai versenyképesség megmentésére.
Óriási mértékben sikerült kiszélesíteni Magyarország mozgásterét
Az elmúlt egy évben óriási mértékben sikerült kiszélesíteni Magyarország mozgásterét, elsősorban a nemzetközi politikai térben, ami a határon túli magyar közösségek megerősödését is jelenti
jelentette ki Orbán Viktor.
Emlékeztetett, a kormányzat 2010 óta 1374 milliárd forintot, évi mintegy 100 milliárdot költött nemzetpolitikára, ezzel a 2010 előtti időszak évi 9,1 milliárdos támogatását sikerült megtízszerezni.
Ebben az összegben nincsenek benne a gazdaságfejlesztési programok: 330 milliárd forint értékben valósítottak meg 9300 beruházást a Kárpát-medencében a magyar államhatárokon kívül – tette hozzá a kormányfő.
Kiemelte: a magyar diplomáciatörténet legsűrűbb éve volt a 2024-es. Májusban itt járt a kínai elnök, nemrég itt tartották az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóját, majd az Európai Unió 27 tagállamának informális csúcstalálkozóját, ahol elfogadták a budapesti nyilatkozatot. Ez „talán utolsó kísérlet arra, hogy az európai versenyképességet megmentsük” – jelezte.
A 2024-es esztendőben az amerikai elnökválasztással, az európai választással, a sikeres egész éves diplomáciai munkával a magyar külpolitika mozgásterét sikerült kiszélesíteni – értékelt Orbán Viktor.
Komoly előnyökkel járhat Magyarország számára az amerikai elnökválasztás eredménye
A kormányfő beszédében az Egyesült Államokban bekövetkezett politikai fordulat kapcsán a két ország közötti viszony jövőjéről azt mondta:
jelentős esélyt lát egy olyan amerikai-magyar megállapodásra, amiben nemcsak „a részben a múltban elrontott ügyeket” rendezik, hanem „technológiai értelemben komolynak tekinthető területeken” is erős gazdasági együttműködést alakíthatnak ki.
Hozzáfűzte: olyan előnyöket is remélnek az amerikai választási eredménytől, amelyek nem maradnak meg a nagypolitika diplomáciai magaslataiban, hanem a mindennapokban is érzékelhetők lesznek a magyar választópolgárok számára.
Ezáltal „a magyar közvélemény is megérti”, hogy – bár nehézségekkel jár a nemzetközi csatatéren -, „akkor is ki kell állni a nemzeti érdekeinkért, hogyha éppen szembefúj a szél, vagy ha éppen fájdalmakat kell elviselni” – fogalmazott.
A felvidéki magyarok a szlovák állami szuverenitás legelkötelezettebb képviselői
A román miniszterelnök pénteken Magyarországra látogat. Orbán elmondta, hogy a két ország kapcsolatának javulását reméli a találkozótól, és ez nem független az amerikai elnökválasztás eredményétől.
A miniszterelnök beszélt a szlovákiai helyzetről is. Mint mondta, olyan, korábban még abszurdnak tűnő helyzet állt elő, hogy a szlovák állami szuverenitás legelkötelezettebb képviselői a felvidéki magyarok. Megjegyezte, hogy az új Fico-kormány ebben a kérdésben jó támogatója a magyar kormánynak.
A szlovén kapcsolatoktól javulást remél a miniszterelnök, a korábbi állapotok visszatérését.
Ausztriában új helyzet van, a választást megnyerő párt helyett a második pártot kérték fel a kormányalakításra, mégsem jelentek meg NATO-csapatok diktatúrát kiáltva. A két ország kapcsolatát kiegyensúlyozottnak ítélte a miniszterelnök.
Orbán Viktor szerint az a tény, hogy Magyarország Horvátország egyik legfontosabb kliense a turizmus terén, átsegítheti a jelenlegi konfliktusokon is a két ország kapcsolatát.
A szerb–magyar kapcsolatok folyamatosan javulnak, ezért Pásztor Istvánnak és a pártját halála után átvevő fiának is köszönetet mondott a kormányfő. A két ország kormánya elkötelezett abban, hogy biztonsági és katonai kérdésekben is együttműködést alakítson ki.
Ukrajnáról azt mondta a miniszterelnök, hogy nem kerülhet közelebb az unióhoz, amíg bizonyos lépéseket nem hajt végre a magyar kisebbségek védelme érdekében. Ennek a magyar kormány is mindenképpen érvényt fog szerezni. Az Ukrajna és Oroszország között zajló háború viszont az első számú uniós kérdés. Kifejtette, az USA-ban az előző kormányzat január 20-áig kezében tartja az összes döntést, az amerikai nép döntésével szemben azonban nem lenne helyes cselekedni, mégis ezt teszi a korábbi adminisztráció.
Úgy vélekednek, hogy most adnak meg mindent Ukrajnának a háborúhoz.
A kormányfő szerint ahol most tartunk, az a háború új szintje. Mint mondta, ezért is retteg mindenki attól, hogy mi lesz most, milyen válaszcsapást ad Oroszország az amerikai rakéták használatára.
Én sem tudom, szeretnék megnyugtató dolgokat mondani, de nem tudok
valotta be a miniszterelnök. Hozzátette: abban azonban biztos, hogy Magyarország ebben a bizonytalan helyzetben biztonságban van. Részben a NATO miatt, részben pedig azért, mert minket egyik fél sem tekint katonai ellenfélnek.
Orbán Viktor a magyar nemzetpolitikát úgy foglalta össze, hogy
„az ellenfeleink az első világháború után úgy döntöttek, hogy Magyarország legyen kicsi is szegény, ők 2010 után azonban azon dolgoznak, hogy Magyarország legyen nagy és gazdag. Reményét fejezte ki, hogy a most kitágult külpolitikai mozgásteret képesek lesznek ezen cél érdekében felhasználni.”
MTI, magyarnemzet.hu
Nyitókép: hirado.hu
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
