Borzasztó, amit a macskával művelnek. Regény, legenda, mese és rajzfilm – egyik sem kivétel.Ennek oka, hogy félreértik. A kultúrtörténet nem más, mint a macska félreértése. Aki utálja, azért utálja, mert nem kutya. A kutyát várja tőle. (Miért? Rejtély.) Aki szereti, az meg nem azért szereti, amiért igazából lehetne. Ami igazán szerethető benne. A macska ugyanis nem önző dög, és nem cuki édi truntyika.A macska elsősorban bolond.
Ez legfőbb érdeme. Ezért szerethető. És ezt nem keresi benne senki, ill. nem látja meg benne. Ha meglátnák, nem haragudnának azért, hogy nem őrzi a házat, és nem várnák azt sem, hogy élő plüssállatkája legyen a családnak, s korunkban, amikor a macskára nincs szükség, feladatköre feleslegessé vált, szakmája megszűnt – gyakorlatilag állástalan -, elfogadnák, hogy birizgálja a telefontöltőt, órákig ül a fal felé fordulva, és felugrik a karácsonyfára.Mondom, bolond. Ahogy az érdekes művész is az, akit azért szeretünk, mert fura színekkel festi az eget, vagy történeteket ír, meghökkentő stílusban. Ha abbahagyná, nem írna furákat, hanem elkezdene bevásárolni a szomszéd idős párnak, már nem szeretnénk, és nem érdekelne minket.
Harry Pointer volt az első, ki meglátta a macska lényegét. Ő angol fotós volt. (1822-1889) Hagyományos macska fotókkal kezdte. Kosárban alszik, tejet iszik, stb. De 1870-től fura pózokba állította be őket, ahol embereket utánoznak. Majd rájött arra, hogy egy egyszerűbb képet is fel lehet azzal dobni, ha ír hozzá valamilyen kis szöveget. (Magyarul feltalálta a mémet.). Ezek a merev, groteszk képek, noha látszólag nem természetesek, sokkal inkább kifejezik a macska lényegét: a birizgát, a látszólag értelmetlen pózban felesleges dolgot sokáig cselekvést.
Két ilyen vicces macskás fotós ember is volt. Harry Whittier Frees a követő, az új generáció. Ő amerikai (1879-1953). Ő már fel is öltöztette a macskákat.Ha haragszol Cirmire, mert nem kutya, keress rá a képekre, nézd sokáig, mereven – ahogy egy macska tenné -, s meg fogod érteni őt.
(Első közlés: Demokrata, 2018. 06. 22)
Forrás:pozsonyiadam.blogspot.com
Tovább a cikkre »
