Ma Európa számára elképzelhetetlen veszélyeket jelenthet egyes európai államok fenyegető, oroszellenes kardcsörgetése, mely eszkaláció esetén a nukleáris háború veszélyét idézheti elő.
Ma Európa számára elképzelhetetlen veszélyeket jelenthet egyes európai államok fenyegető, oroszellenes kardcsörgetése, mely eszkaláció esetén a nukleáris háború veszélyét idézheti elő.
A híres romantikus francia írónő, George Sand memoárjaiból tudjuk, az 1848 februárjában megszületett második francia köztársaság radikális politikai erői a talán jogos lengyel szolidaritás miatt hadat akartak üzenni Oroszországnak. Az ekkor reálpolitikus Louis Bonaparte elnök e tervet levette a napirendről. Neki több realitásérzéke volt, mint Emanuel Macronnak? Az a jelenleg francia elnök dob be háborús szólamokat, aki a saját hazája, civilizációja lerombolására, a nemzetközi és francia szabadkőművesség legagresszívabb körei által szervezett, küldött migránstömegeket sem képes megfékezni?
Méltatlanok a németek is, talán emlékezhetnek a kedves olvasók arra, mikor 1989-ben az akkori francia külügyminiszter elrohant Moszkvába, és kijelentette, annyira szereti Németországot, hogy annak örül, ha kettő is van belőle.
Érdekes módon 1944-45-ben a Nyugatot a legkevésbé sem érdekelte a közép-európai nemzetek sorsa, mikor elvtelen kompromisszumot kötöttek Sztálinnal. 1956-ban sem érdekelte a Nyugatot hazánk sorsa, egyedül Spanyolország akart beavatkozni. Az USA elnöke ekkor felismerte a világháború veszélyét, és leállította Francót. Vagy épp egy jelenlegi esemény, Nyugaton nem ügy a 2000 éves keresztény örmény civilizációt megőrző Arcah Köztársaság lerohanása, habár nemzetközi jogi helyzete eltért. Ma Ukrajna vonatkozásában más a helyzet, talán mások is az erőviszonyok, de a világégés veszélyét csak a kompromisszumok és a tárgyalások háríthatják el. Ezt a magyar kormány is nagyon helyesen látja.
A történelmi súlyú magyar katonai vezető, Szombathelyi Ferenc vezérezredes 86 éve is pontosan látta a hazánkat fenyegető veszélyeket. A kiemelkedő hadtörténész, Dombrády Lóránd: A Legfőbb Hadúr és hadserege című műve (Zrínyi Kiadó Bp. 1990.) 116. lapján idézi a tábornok a Ludovika Akadémia 1938. március 15-ai ünnepségén elhangzott beszédét, miszerint hazánk az adott pillanatban nem az abszolút monarchiák nyílt és brutális, hanem az úgynevezett demokráciák tetszetős jelszavakkal operáló, de sokkal veszélyesebb zsarnokságával áll szemben. Az utóbbiak álságos jelszavai: egyéni, emberi jogok, világszabadság stb. arra alkalmasak, hogy megtévesszék a hiszékeny széplelkeket, azok szándékai szerint, akik e kábító jelszavakkal le akarják szerelni a nemzet egészséges életösztönét.
Ma sok tekintetben hasonló a képlet, sajnos ezt sokan nem képesek megérteni, felfogni.
Visszatérve a 85 évvel ezelőtti eseményekhez, a mai soviniszta ukrán nemzetiségpolitikával szembeni, ellenkező, jó példaként, talán ezért is érdemes lehet felidézni Európa, hazánk, de Ukrajna számára is a Horthy-rendszer alkotmányos és humánus kisebbségi politikáját.
Az 1939-ben kiadott Magyar katonai zseb-lexikon a kiadványt a „Kárpátalján elesett hőseink örök és dicső emlékének” ajánlotta. Legyen e rövid írás is tiszteletadás emlékük előtt.
Károlyfalvi József – Hunhír.info
Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »
