Emmanuel Macron francia elnök parlamenti többség hiányában egyre inkább elvont ötletekkel próbálkozik a politikai cselekvés helyett. Legutóbbi javaslata, miszerint a magánmédiát politikai címkékkel kellene ellátni, óriási felháborodást váltott ki a teljes politikai spektrumon. A terv célja elvileg a dezinformáció és a külföldi befolyás elleni küzdelem volt egyfajta „megbízhatósági tanúsítvány” bevezetésével.
A kritikusok azonnal „igazságminisztérium” felállításával és tekintélyelvűséggel vádolták az elnököt. A javaslat szerint különbséget tettek volna a „tisztességes” és a dezinformációt terjesztő médiumok között. Sokan úgy vélik, ez a manőver valójában csak elterelés a közmédia súlyos problémáiról, amelyek hamarosan a figyelem középpontjába kerülnek.
Veszélyes címkézés és elfogultság
Franciaországban nem ismeretlen a politikai besorolás vitatott gyakorlata. Választásokkor a prefektusok határozzák meg a jelöltek ideológiai hovatartozását, ami gyakran torzítja a politikai versenyt és a statisztikákat. Macron terve azonban a sajtószabadság alapjait és a demokratikus tájékoztatást veszélyeztette volna.
Az elnök a Riporterek Határok Nélkül szervezetet bízta volna meg a minősítéssel. A szervezet pártatlansága azonban erősen megkérdőjelezhető, mivel a 2024-es választások előtt nyíltan kampányoltak Marine Le Pen ellen. A jobboldali ellenzék és a konzervatív médiabirodalmak ezért hevesen tiltakoztak a terv ellen.
A Vincent Bolloré tulajdonában lévő, népszerű CNews csatorna szerint az elnök a saját narratíváját akarja rákényszeríteni a sajtóra, mert elégedetlen a róla kialakult képpel. A nyomás hatására Macron végül visszakozott, kormánya pedig kijelentette, hogy a médiumokra bízzák az önszabályozást. A valódi probléma azonban máshol keresendő.
Válságban a közmédia
A francia közmédiát jelenleg a brit BBC-hez hasonló súlyos vádak érik. Parlamenti vizsgálóbizottság alakult a France Télévisions és a Radio France pénzügyi visszásságainak, valamint működési semlegességének kivizsgálására. A köztelevízió rossz döntések miatt mintegy 80 millió eurós adósságot halmozott fel.
Emellett erős ideológiai elfogultsággal is vádolják a közszolgálati adókat. Míg a nemzeti oldal támogatottsága a felmérésekben 30 százalék körüli, a hozzájuk köthető véleményformálók alig kapnak műsoridőt. A közmédia vezetése eközben nyíltan hirdeti a „fehér férfiak” arányának csökkentését a képernyőn, ami tovább mélyíti a bizalmi válságot.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Thomas Padilla
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
