Emmanuel Macron francia államfő elefántcsontparti látogatásakor kijelentette, hogy „súlyos hiba volt a gyarmatosítás”. Elefántcsontpart egyike volt Franciaország egykori kiterjedt észak-afrikai gyarmatainak.
A francia elnök egészen pontosan úgy fogalmazott felszólalásában, hogy Franciaországról „sokan úgy tartják, hogy hegemóniára tör és előnyöket akar az egykori gyarmatosítás révén, amely viszont súlyos hiba volt”.
Hozzátette, hogy ő ahhoz a politikai generációhoz tartozik, amely már nem része a gyarmatosítás érájának.
Macron egyúttal arra bíztatta az elefántcsontpartiakat, hogy „új barátságot építsenek ki Franciaországgal”.
Macron nem először beszélt negatív értelemben Franciaország gyarmattartó múltjáról. 2016-os választási kampánya idején azzal borzolta a kedélyeket hazájában, hogy „emberiesség elleni bűncselekménynek” nevezte Algéria gyarmatosítását. 2017-ben egy tévés beszélgetésben az algériai francia jelenlétet „barbárnak” minősítette és úgy vélte, a franciáknak bocsánatot kellene kérnie az akkor történtekért.
(Franciaország 1830-tól kezdte el meghódítani a mai Algériát. Nem csak a török hadsereget kezdte kiszorítani, de a helyi lakosság ellen tervszerű támadásokat intézett. Az attrocitásokban a helyiek egy harmada vesztette életét. A 19. második felében Algéria északi részének etnika-vallási összetételét erőszakkal megváltoztatták. Az első világháború után a partvidéke fellendült a gazdaság, Algír a második legnagyobb francia kereskedelmi kikötővé lépett elő. A második világháború alatt míg Franciaország német megszállás alatt volt, Algéria amolyan „szabad Franciaország” volt, innen szervezték a németekkel szembeni ellenállást. A második világháború után Algéria lassan elindult a függetlenedés útján. 1954-ben kitört az első ilyen célú jelentős fegyveres konfliktus. Az ország végül 1962-ben nyerte el teljes függetlenségét.
Elefántcsontpart 1840 után került a franciák célkeresztjébe, haditengerészeti támaszpontot telepítettek a partjaira, gazdasági monopóliumokat eszközöltek ki. Az országba Közép-Afrikából telepítettek be brit-francia „koprodukcióban” embereket. A gazdasági élet szinte kizárólag kényszermunkán alapult, miközben a kávé, kakaó és olajpálma ültetvények harmada francia állampolgárok kezében volt. A második világháború után először autonóm francia tartomány, majd 1960-ban független ország lett. A francia katonai jelenlét azonban azóta is megmaradt.)
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
