Machado: a kitüntetés hatalmas elismerés Mészáros Richárd2025. 10. 10., p – 17:25
Hatalmas elismerésnek nevezte az idei Nobel-békedíj kitüntetettje, María Corina Machado venezuelai ellenzéki vezető pénteken, hogy ő veheti át idén a kitüntetést.
„A győzelem küszöbén állunk, és ma minden korábbinál erősebben számítunk Donald Trump elnökre, az Egyesült Államok népére, Latin-Amerika népeire és a világ demokratikus országaira mint legfőbb szövetségeseinkre a szabadság és demokrácia elérésében. Ezt a díjat Venezuela szenvedő népének és Trump elnöknek ajánlom ügyünk határozott támogatásáért!” – tette hozzá María Corina Machado az X-en.
Machado a díjat odaítélő bizottság indoklása szerint „fáradhatatlanul dolgozik a demokratikus jogokért Venezuelában, és küzd azért, hogy igazságos és békés módon demokrácia jöhessen létre a diktatúrából”.
„A Nobel-békedíjat 2025-ben a béke egy bátor és elkötelezett védelmezője kapja, egy olyan nő, aki az egyre erősödő sötétségben is életben tartja a demokrácia lángját” – jelentette be Jorgen Watne Frydnes, a bizottság elnöke.
Kapcsolódó cikkünk
María Corina Machado venezuelai ellenzéki vezető kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Az indoklás szerint Machado „fáradhatatlanul dolgozik a demokratikus jogokért Venezuelában, és küzd azért, hogy igazságos és békés módon demokrácia jöhessen létre a diktatúrából”.
„A Nobel-békedíjat 2025-ben a béke egy bátor és elkötelezett védelmezője kapja, egy olyan nő, aki az egyre erősödő sötétségben is életben tartja a demokrácia lángját”
– jelentette be Jorgen Watne Frydnes, a bizottság elnöke.
María Corina Machado kulcsfontosságú szerepet játszott az egykor mélyen megosztott venezuelai ellenzék egyesítésében. A közös alapot a szabad választások és a népképviselet követelésében találták meg, ami pontosan a demokrácia lényege: az a közös akarat, hogy megvédjük a népuralom elvét, még akkor is, ha egyébként nem értünk egyet bizonyos dolgokban. Egy olyan időszakban, amikor a demokrácia fenyegetés alatt áll, különösen fontos, hogy megóvjuk ezt a közös alapot – hangzott el a bejelentésen.
Venezuela egy viszonylag demokratikus berendezkedésű és virágzó országból vált azzá a brutális, autoriter állammá, amely ma humanitárius és gazdasági válságtól szenved. A venezuelai emberek többsége mélyszegénységben él, miközben a társadalom legfelső szintjén élő kevesek egyre gazdagodnak. Az erőszakos államgépezetet az ország polgárai ellen fordítják. Csaknem 8 millió venezuelai hagyta már el a hazáját. Az ellenzéket szisztematikusan ellehetetlenítik választási csalások, jogi eljárások és bebörtönzések útján – emlékeztetett Jorgen Watne Frydnes.
A demokratikus fejlődés mellett elkötelezett Súmate nevű szervezet alapítójaként Machado több mint 20 évvel ezelőtt állt ki a szabad és tisztességes választásokért, politikai hivatalban, illetve különböző szervezetek szolgálatában szót emelt a bírói függetlenség, az emberi jogok és a népképviselet fontossága mellett.
A 2024-es venezuelai elnökválasztáson María Corina Machado volt az ellenzék jelöltje, de a rezsim megakadályozta az indulását. Ezután egy másik párt jelöltjét támogatta, és önkéntesek százezreit mozgósította, felülemelkedve a politikai nézeteltéréseken. Az önkéntesek választási megfigyelőkként – a zaklatás, az őrizetbe vétel és a kínzás fenyegetése ellenére – szerte az országban őrködtek a szavazóhelyiségekben, és gondoskodtak arról, hogy a szavazás eredményét dokumentálják, mielőtt a vezetés megsemmisíthetné a szavazólapokat és elcsalhatná az eredményt.
A kollektív ellenzék erőfeszítései a választás előtt és után innovatív, bátor, békés és demokratikus lépések voltak – folytatta a Norvég Nobel-bizottság elnöke. Bár az ellenzék nemzetközi támogatást is kapott, amikor a szavazókörzetekből begyűjtött adatok alapján bemutatták, hogy egyértelmű győzelmet arattak a voksoláson, a rezsim nem volt hajlandó elfogadni az eredményt és nem engedte ki a hatalmat a kezéből.
Jorgen Watne Frydnes hangsúlyozta: a demokrácia a tartós béke előfeltétele. Ugyanakkor jelenleg olyan világban élünk, ahol a demokrácia épp visszaszorulóban van, és egyre több autoriter rezsim kérdőjelezi meg a normákat, és alkalmaz erőszakot. A venezuelai vezetés ragaszkodása a hatalomhoz és a nép elnyomása nem egyedi jelenség a világban. Globálisan hasonló trendek tapasztalhatók: a vezetők sok helyen megsértik a jogállamot, elhallgattatják a szabad sajtót, börtönbe vetik a kormányt bírálókat. Soha korábban egyik évben sem tartottak annyi választást, mint tavaly, de ezek közül egyre kevesebb volt szabad és tisztességes választás – mutatott rá.
María Corina Machado az utóbbi évben bujkálásra kényszerült, de az életét veszélyeztető súlyos fenyegetések ellenére nem hagyta el hazáját, ami milliók számára szolgált inspirációként.
Amikor autoriter erők szerzik meg a hatalmat, létfontosságú, hogy elismerjük a szabadságnak azon bátor védelmezőit, akik szót emelnek és ellenállnak. A demokrácia sorsa azokon múlik, akik nem hajlandók csendben maradni, akik a komoly kockázatok ellenére elő mernek lépni, akik figyelmeztetnek minket arra, hogy a szabadság nem magától értetődő, hanem szavakkal, bátorsággal és elszántsággal folyamatosan védelmezni kell – áll az indoklásban.
A békedíj elnyeréséhez María Corina Machado megfelelt az Alfred Nobel által meghatározott mindhárom feltételnek. Egyesítette országa ellenzékét, rendíthetetlenül ellenállt a venezuelai társadalom militarizálásának, és mindig elkötelezett volt a demokrácia felé vezető békés átmenet mellett. Munkájával megmutatta, hogy a demokrácia eszközei egyben a béke eszközei is. Személye egy olyan jövő reményét testesíti meg, amelyben a polgárok szavát meghallják, és az alapvető emberi jogokat biztosítják – közölte a Norvég Nobel-bizottság.
A 11 millió svéd koronával járó Nobel-békedíjat december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át Oslóban.
Kapcsolódó cikkünk
A fogadóirodák szerint pár nap alatt a felére estek vissza Donald Trump esélyei a béke Nobel-díjra. Az amerikai elnök álmának megvalósulása így csúszhat.
A rangos elismerés győztesét október 10-én jelentik be, norvég bizottság dönt a nyertesről. A Polymarket online fogadóiroda predikciói alapján Trump 2,7 százalékos eséllyel kapja meg a világ egyik talán legrangosabb elismerését. A Star Sports ennél derűlátóbb, 16,7 százalékot jósol az amerikai elnöknek – korábban ugyanakkor még 33 százalékra tette az államfő esélyeit.
Obama árnyéka
A Nobel-békedíj elnyerése szimbolikus jelentőséggel bír, és jellemzően olyan politikusok és közéleti szereplők kapják azt meg, akik a legtöbbet vagy a legkimagaslóbban tettek a nemzetek barátságáért, a fegyveres erők csökkentéséért vagy megszüntetéséért, vagy békekongresszusok tartásáért és előkészítéséért. A békedíj különlegessége, hogy nem Svédország, hanem Norvégia hatáskörébe tartozik annak odaítélése.
Megemlítendő, hogy egy békedíjért nem szokás kampányolni, miközben Trump nem csinál titkot abból, hogy nagyon szeretné elnyerni az elismerést. Ennek az előzménye, hogy az amerikai elnök elődje és politikai riválisa, Barack Obama 2009-ben már elnyerte azt a „a nemzetközi diplomácia megerősítéséért és a népek közötti együttműködés elősegítése érdekében tett erőfeszítéséért.”
Ezt a lépést már tizenöt éve sem értette a közvélemény: bár Obama tett lépéseket a közel-keleti izraeli-palesztin békefolyamat érdekében (ami nem jött el) és a globális nukleáris leszerelés kapcsán (szintén nem valósult meg), a megítélés pillanatában kerek egy éve volt amerikai elnök. Megjegyzendő, hogy Obama a „remény” ígéretével került az Egyesült Államok élére, és világszinten vált nagyon gyorsan nagyon népszerűvé.
Trump megérdemli?
Az Obamával nagyon rossz viszonyt ápoló Trump szemében visszatérő sérelem, hogy az elődje kapott egy Nobel-díjat, míg őt következetesen mellőzik. A régi-új elnök valóban tett bizonyos lépéseket a megbékélésért (amelyek hatékonysága legalább annyira kérdéses, mint Obama esetében). 2020-ban például amerikai közvetítéssel születtek meg az úgynevezett Ábrahám-egyezmények, amelyek több arab ország, köztük Bahrain, az Egyesült Arab Emírségek, Marokkó és Szudán, valamint Izrael között normalizálták a viszonyt. Trump azzal is rendszeresen dicsekszik, hogy hat háborút is „befejezett”, és több jel is utal rá, hogy az amerikai diplomácia aktívan lobbizik Európában és a norvég testületeknél a díj odaítélése érdekében.
Norvégiának diplomáciai szempontból púp a hátán a döntés, soha nem lehet ugyanis tudni, milyen módon torolna meg Trump egy számára nem kedvező határozatot. Az amerikai elnök nem fél konfliktusokba keveredni az európai szövetségeseivel: az Európai Unióval a vámtarifák, Dániával Grönland hovatartozása kapcsán vitatkozik.
Trumpot egyébként több szereplő is nevezte a díjra, köztük Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Pakisztán, Azerbajdzsán, Ruanda és Kambodzsa kormányaival együtt. Az elnök legutóbb az amerikai hadsereg tábornokai előtt beszélt arról, hogy „nagy sértés lenne az ország számára”, ha nem ő kapná a díjat – hogy ez a kijelentés pontosan mit is jelent, költői homályban maradt.
A legnagyobb esélyesek
Túllépve az amerikai elnök jelöltségén, a fogadóirodák előzetes esélylatolgatásai alapján a szudáni ERR önkéntes hálózat számít a Nobel-békedíj legnagyobb esélyesének. A hálózat mintegy tízezer önkéntest tömörít, akik orvosságokat és élelmiszert osztanak a 2023 óta a térségben dúló háború sújtotta területeken. A szudáni konfliktus napjaink egyik legnagyobb humanitárius katasztrófája.
Az irodák szerint szintén jelentős esélye van a díjszerzésre az ENSZ legfőbb bírói szervének, a hágai székhelyű Nemzetközi Bíróságnak (ICJ). Az ICJ az elmúlt években a közel-keleti konfliktusok és az ukrajnai orosz invázió kapcsán is aktív tevékenységet fejtett ki.
Kapcsolódó cikkünk
A Nobel-békedíj odaítélése jól megmutatja az emberiség gondolkodásának bizonyos helyzetekre vonatkozóan eluralkodó abszurditását. Az egyik leg-elképesztőbb tény, hogy – noha csupán gúnyolódásból, de mégiscsak – Adolf Hitler is jelölést kapott (amit a jelölő személy egy idő után visszavont).
E díjat egyesek jelképes gesztusnak, diplomáciai üzenetnek tekintik. De mennyire éri meg a látszattettek díjazása? Vajon bármely katonai összetűzés végleg leáll attól, és valóban attól áll le, hogy egy harmadik fél közvetítőként tündököl a kamerák előtt?
Igazából csakis olyanok érdemelnék meg, akik megcáfolhatatlanul érdemi lépést tettek valamely – országok vagy népek között kirobbant – vitás helyzet békés megoldása érdekében, tehát ha minden további öldöklés elkerülésével oldódott meg az adott nézetkülönbség. Ha bármi más a helyzet, akkor annyi történt, hogy megelőlegezve odaadták a díjat valakinek valamiért. Ez olyan, mintha egy kutatóorvos a választott területén már első évében kapna egy fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat ezzel a felmagasztalással: Nagyszerű, hogy hozzálátott, mert ebből arra is következtethetünk, hogy majd egyszer olyat fog felfedezni, ami talán…
Látva, hogy eddig kik miért kapták meg, világos, hogy ez elsősorban egy nemzetközi színtérre szánt megnyilvánulás, amelynek során egyeseket vitatható lépéseik ismeretében is a dicsőség emelvényére tolnak. Többen annak ellenére kapták meg, hogy – még ha csak közvetve is – őket is terheli emberek háborúban való halálának megbocsáthatatlan súlya. Ugyanis bár valóban folytattak béketeremtő szándékú tárgyalásokat, de előtte hadászati eszközökkel támogattak egymással hadakozó feleket, sőt nemegyszer a díj átvétele után is adtak különböző úton-módon fegyvereket másoknak. Akik nevéhez jelentős emberölő eszközszállítmányok köthetőek – harckocsik, harci helikopterek, vadászgépek, vadászbombázók, rakéták stb. –, azokról ugyan miért jelentik ki teljes nyugalommal, hogy komoly és helyes lépéseket tettek a béke intézményeinek erősítéséért?
Mostanában sok szó esik arról, hogy a díjazottak sorába kerülhet Donald Trump. Sok vitatott döntése mellett mit tett az önimádó „bézbólsapkás vezér”? Mondjuk köze volt Azerbajdzsán és Örményország Fehér Házban aláírt békeszerződéséhez. Jó. De már tudjuk, hogy ez a béke a valóságban meddig áll majd fönn? Pedzegetik a felesége, Melania Trump nevét is, aki levelet írt Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, amelyben a gyerekek védelmére szólította fel őt. A címzettet nagyon érdekelheti e levél. Ettől nem lesz béke.
Donald Trump nemrég úgy döntött, hogy az EU venni fog tőle fegyvereket, amelyeket odaadnak Ukrajnának. Nem véletlenül fogalmaztam így. Az USA elnökének szavaira az EU vezetője meghajolt, amelynek nyomán az USA itteni pénzből gyárt, és ad fegyvert ahhoz, hogy embereket öljenek vele Ukrajnában. Más pénzén embert öletni – ez nem békepártiság. És ennek ismeretében is lehetnek, akik Nobel-békedíjra jelölik.
Megkaphatja a díjat valamelyik, vagy akár több mediterrán tengeri mentőszolgálat is. Európába továbbra is a Földközi-tengeri utakon áramlik be a legtöbb migráns és mendékkérő – többségük életveszélyes csónakokon, ezért gyakran szorulnak mentésre. Az egészségügyi ellátással foglalkozó Orvosok Határok Nélkül szervezet szintén pályázik a díjra.
A leginkább esélyesnek, Trumpnál esélyesebbnek tartott egyének között vannak a fogadóirodák szerint Julija Navalnaja, az orosz börtönben elhunyt ellenzéki vezető, Alekszej Navalnij közéletileg is aktív özvegye, Greta Thunberg emberjogi és zöld aktivista, valamint Vanessa Nakate ugandai aktivista. A Nobel-díjak hagyományait követve azonban könnyen elképzelhető, hogy egy teljesen váratlan jelöltet díjaznak október 10-én.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
