Ma7: furcsán terjesztették, lezáratlanok az elszámolások Tokár Géza2026. 09. 17., cs – 14:44
Részletes cikket közölt a Ma7 portál és hetilap finanszírozásának hátteréről a Napunk, amely a Ján Kuciak Oknyomozó Központtal (ICJK) közösen tárta fel a határon túli médiatámogatásra költött 12 millió euróval kapcsolatos részleteket.
A cikk megállapításai szerint a Ma7 finanszírozása több ponton is a hivatalosan Alsószelin található H & K Plus társasághoz kötődik – ez a vállalat, amely a gyakorlatban sem weboldallal, sem elérhetőséggel nem rendelkezik, több magyarországi és a korábbi Magyar Közösség Pártjához kötődő aktivitásban szerepet vállalt – ügyvezetője Varga Hajnalka.
A cikk emlékeztet arra, hogy a Ma7 mögött álló Pro Media Alapítvány 2017-ben alakult és azóta is az egyik legnagyobb összegű forrásokat lehívó felvidéki szervezetnek számít, a tevékenysége a médiapiacot érinti, többek között a Ma7 médiacsoport üzemeltetését. A hetilap különösen nagy szerepet adott a magyarországi, kormányközeli politikusoknak és intézményeknek, míg a szlovákiai szereplők közül csak Fidesz- és Magyar Szövetség-közeli személyek tűntek fel a címlapszereplők között.
A cikk készítésének apropója azonban a határon túli támogatásokat kezelő Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-től kikért elszámolásokat érinti, amelyekből kiderül, hogy a lappal egy időben alapított H & K Plus több aktivitásban is kulcsszerepet vállalt és vállal jelenleg is – az elszámolások egy része nem nyilvános. Az alsószeli vállalatot a korábban központi szervezőtitkárként ténykedő Varga Hajnalka, valamint Kajos Katalin járási területi párttitkár irányítja – hívja fel a figyelmet a cikk. A cég árbevételének 95 százaléka érkezett a Ma7-et érintő aktivitások révén Pro Mediától, biztosította többek között a terjesztést is, közvetítőcégként – de a tevékenységet a Napunk és az ICJK szerint a piaci ár fölötti összegért végezték. A Ma7 óriásplakát-kampánya is a cégen keresztül zajlott.
A Magyar Szövetség az újságírók kérdésére elmondta, hogy az együttműködés a piaci ajánlatok meghallgatása után történt és nem láttak problémát abban, hogy egykori és jelenlegi párttisztviselők által igazgatott céggel végeztették el a tevékenységet.
A lap nyomtatásában a Világi Oszkár portfóliójához kapcsolható ADC Media vállalt szerepet 2023-ig: ezeket a költségeket reálisnak találták a megkérdezett szakértők. A cikk felhívja a figyelmet arra, hogy a Pro Media alapítványnál is több MKP-közeli személy ténykedik, az alapítvány kezelője, Puskás Attila korábban a párt sajtóosztályának dolgozott, Neszméri Tünde többszörös MKP-képviselőjelölt és újságíró. Menyhárt József volt pártelnök elismerte, hogy a politikának volt szerepe az alapítvány támogatásainak bebiztosításában – azt viszont nem gondolja, hogy a portál és a hetilap kéziirányítással működött volna.
A cikk kitér arra, hogy a Pro Mediával kapcsolatos dokumentáció egy része nem elérhető, vagy csak problémás módon, anonimizálva hozzáférhető. Az elszámolási időszakok is két részre bonthatóak: a 2018-22 közötti időszak zárójelentéseit egy kivétellel jóváhagyta a Bethlen Gábor Alap, 2020 és a 2023-25 közti elszámolásokat azonban egyelőre nem és nem is tudni, miért.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Több mint 12 millió euró közpénzt égetett el az elmúlt 8 évben a Ma7 médiacsalád, a piaci alapú bevételei azt mutatják, esélye sincs a túlélésre, ha megszűnik a magyar állam támogatása.
A Pro Media Alapítvány, amely a Ma7 médiacsaládot, vagyis a Magyar7 hetilapot és a Ma7.sk médiaportált működteti, 2018-tól évente átlagosan több mint 1,3 millió euró támogatást kapott a magyar államtól a Bethlen Gábor Alapítványon keresztül. A PMA már megkapta az idei támogatást is, amely 474 millió forint (1,27 millió euró), vagyis az idei évben még gondtalanul működhet. Az összeg az első két évben 1,5 millió eurónál is magasabb volt, majd fokozatosan csökkent, de még 2025-ben, amikor a legalacsonyabb volt, akkor is közel 1,1 millió euró volt.
Ha a 2026-os, közel 1,3 millió eurós (474,7 millió forint) támogatást is hozzászámoljuk, akkor 12 millió euró fölé ugrik a teljes magyarországi támogatás összege kilenc év alatt.
Összehasonlításként a szlovákiai Kisebbségi Kulturális Alap (Kultminor) támogatásában a szlovákiai magyar kultúra egésze egy év alatt mintegy 4 millió euró állami támogatásban részesül, vagyis a Pro Media Alapítvány 9 év alatt annyi pénzt kapott, mint a teljes szlovákiai magyar kultúra kap a szlovák államtól három év alatt.
A piaci alapú bevételeik az állami támogatásnak csak a töredékét, 1,2 százalékát tették ki.
Mire kapták a pénzt?
Molnár Judit, a Ma7 főszerkesztője szerint a hatalmas támogatást arra kapták, hogy a konzervatív oldal is hangot kapjon a médiában. Erről a Napunk.sk által szervezett beszélgetésen beszélt Dunaszerdahelyen. A lapnak és a hírportálnak ugyanakkor nincs ellenőrzött olvasottsága, nem tudjuk, hány emberhez jut el a tartalom. Az eladott lapszámokat nem auditálja és a portál olvasottságát sem ellenőrizteti független cégekkel.
Molnár Judit az olvasottsági adatokról is az említett előadáson beszélt, szerinte 8000 példányt nyomnak, és nincs sok remittendája (eladatlan példányszám) a lapnak, vagyis a nyomtatott példányok túlnyomó többségét eladják.
„7500-8000-et nyomunk, 5000-5500 az előfizetők száma, nagyon kevés remittendával dolgozunk”
– mondta Molnár. A nyomtatott példányszámra azonos adatot tartalmaz a Pro Media Alapítvány honlapja is, de évszám nélkül.
„Igyekszünk a példányszámot a tényleges igényekhez szabni, lapunkat jelenleg 8000 példányban nyomtatjuk, előfizetői és szabadterjesztésben ez rendszerint értékesítésre is kerül. Az esetleges remittenda példányokat pedig reklámcélokra használjuk fel”
– áll a honlapon.
A Magyar7 eladott példányszámát hivatalos külső forrásból nem lehet ellenőrizni, de a PMA-nak évente pénzügyi beszámolót kell közzétennie, az ebben szereplő számok pedig nem igazolják, az „5500 előfizetőt” és a közel 8000 értékesített példányt.
Mit mutat a pénzügyi beszámoló?
A Ma7 médiacsaládot kiadó Pro Media Alapítvány éves pénzügyi beszámolóiból az derül ki, hogy a lapnak alig van bevétele az eladott lapszámokból. Az alapítvány éves pénzügyi beszámolói nyilvánosak, elsősorban ezek adataiból, de más forrásokból is megpróbáltuk felmérni, hogy hány emberhez jut el az évente átlagosan 1,34 millió euróval támogatott lapcsalád nyomtatott hetilapja.
A pénzügyi beszámolókból az derül ki, hogy a támogatás első négy évében egyetlen lapot sem adtak el, ugyanis a „saját termékek utáni árbevétel” mezőbe 0 eurót tüntettek fel.
Egyébként más bevétele is alig, néhány évben a saját szolgáltatásaikból volt néhány ezres bevételük. Ezek az első évek voltak egyébként a támogatás szempontjából a „legbőségesebb” évek a Ma7 számára, az átlagos összeg évente 1,46 millió euró volt.
A következő években már volt némi bevétele a cégnek, de nagyon minimális.
2022-ben 17 ezer eurót tüntettek fel a saját termékekből befolyt éves árbevételként, ami 52 hétre osztva 335 euró. Ez még példányonként egy eurós értékesítési árral számolva is csak néhány száz darabos eladást jelent. 2023-ban heti 326, 2024-ben heti 750, 2025-ben pedig heti 1093 eurós bevétel jön ki.
Mekkora az eladott példányszám
Feltételeztük, hogy a lapnak csak az eladott példányszámok ára került ebbe a mezőbe, 2025-ben a lap ára pedig 1,80 volt, jelenleg is ennyibe kerül. Az árbevétel alatt a lap nettó eladási árából származó bevételt értik, tehát leszámítják a 10 százalékos áfát, vagyis az 1,80-ból marad 1,71 euró. Leszámítják azonban a terjesztési díjat is, ami legalább 40 százalék. Ugyan ez nem derül ki a pénzügyi beszámolóból, de feltételezhető, hogy hasonló feltételek mellett terjesztik, mint más lapokat, például az Új Szót vagy a Vasárnapot.
Ha ezzel az értékkel dolgozunk, akkor a lap eladásából 2025-ben darabonként mintegy 1 eurót könyvelhettek el.
Az előfizetők ennél olcsóbban kapták a lapot, ami magasabb példányszámot eredményez ugyanakkora bevétel mellett. A lap éves előfizetői ára jelenleg egyébként 65 euró, vagyis egy lapszám – évi 52 számmal számolva – 1,25 euró. Ebből a 10 százalék áfát leszámolva 1,136 euró marad, a 40 százalékos terjesztési díjat is levonva marad 81 cent.
Ha minden lapot előfizetőknek küldenek, akiknek mindegyike éves előfizetést vett – ez a legolcsóbb, a féléves és a havi már drágább –, akkor is csak 1345 emberhez jutott el átlagosan a Magyar7.
Más forrásból származó információink ezt a számot megerősítették: az előfizetőik száma tavaly legfeljebb 1200 volt, amihez még hozzá lehet számítani legfeljebb 300 standon eladott példányt.
Kapcsolódó cikkünk
Komoly támogatást osztott ki a Bethlen Gábor Alapítvány még a magyar országgyűlési választás előtti időszakban, amiből Szlovákiába is sok jutott. A hírek szerint meg akarták előzni a választás utáni bizonytalan helyzetet.
Január 28. és március 31. között 22 határozatot fogadott el a Bethlen Gábor Alapítvány (BGA) Bizottsága, amely dönt az alap milliárdjainak felhasználásáról. Az első, január 28-i döntésével éppen a komáromi focit, a KFC-t támogatta 350 millió forinttal (935 ezer euró – az összegeket forintban tüntetjük fel, illetve zárójelben 374 euró/forint kurzussal átszámítva, ami a választás előtti hét átlagos árfolyama volt. Ez azonban csak irányadó összeg, mivel nem tudjuk, mikor utalták és váltották át euróra a támogatást.). A támogatások gyors elosztásáról és átutalásáról elsőként a Napunk írt.
A BGA támogatásairól négy ember döntött már 2024 novembere óta, ők Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Szakács Áron László a Széchenyi Programiroda ügyvezetője, Adorján Richárd helyettes államtitkár és Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár. Egy kivételével azonban már 2018-tól ez a testület döntött a határon túlra jutó milliárdokról: 2024-ig az azóta elhunyt Potápi Árpád János volt a Bizottság tagja Nacsa Lőrinc helyett.
A focit „szereti” legjobban a BGA
A KFC-nek adott jelentős támogatás pontos felhasználási célja sem ismert – ezt elég röviden fogalmazzák meg a határozatban: a közel egymillió eurót a „futballakadémia működésére” kapta a KFC, ilyen akadémiája azonban nincs.
A sportot, pontosabban a focit nagyon szereti a BGA Bizottsága, ezt mutatja, hogy az egyedi döntések – a 3,2 milliárd forint – felét futballklubok/akadémiák támogatására adták.
A Világi Oszkár tulajdonában lévő DAC futballakadémiája 900 millió forintot (2,4 millió euró). A harmadik futballtámogatás Kassára ment: a kassai FC a komáromi FC-vel megegyező összeget – 350 millió forintot (935 ezer euró) kapott ugyancsak a futballakadémia működtetésére. A dunaszerdahelyi és a kassai fociakadémia lapunk információi szerint valóban működik.
A baráti médiának is jutott támogatás
A Bizottság a foci mellett a médiát is szereti, elsősorban azt, amely baráti hangon írt a leköszönő Orbán-kormányról.
A második legnagyobb támogatás – 474,7 millió forint (1,269 millió euró) a Ma7-et kiadó Pro Média Alapítvány számlájára érkezett.
A médiára ment egyébként a második legnagyobb csomag: összesen 578 millió forint (1,545 millió euró). Ebből a csomagból a második legnagyobb támogatást a Felvidek.mát kiadó Szövetség a Közös Célokért (SzaKC) szervezet kapta: 95 millió forintot (254 ezer eurót). A szervezetet korábban Gubík László, a Magyar Szövetség jelenlegi elnöke vezette, megválasztása után azonban lemondott az elnöki posztról. Jelenleg a szervezetet Somogyi Alfréd református lelkipásztor, teológus, a komáromi Selye János Egyetem Református Teológiai Karának jelenlegi dékánja.
A Ma7 és a Felvidek.ma sem idén kapott először ekkora támogatást, a Ma7-nek ezt az összeget már évek óta megadja a BGA, pedig a lap olvasottsági adatai legalábbis kétségesek, saját bevalláson alapulnak. A Felvidek.ma-t kiadó SzaKC is évek óta magas támogatásokat kap a BGA-tól, a Napunk adatai alapján tavaly az ideinek több mint duplájából, 650 ezer euróból gazdálkodhatott.
A „szövetséges” szervezetek is kaptak támogatást
A BGA-ra támogatásaira jellemző, hogy elsősorban a Fideszhez, illetve Szlovákiában a Magyar Szövetséghez/MKP-hoz közeli szervezetek munkáját támogatja gyakorlatilag már évtizedek óta. Ennek megfelelően idén is komoly támogatást kapott a Pro Civis Alapítvány, amelynek elnöke Őry Péter, a Magyar Szövetség alelnöke. A szervezet üzemelteti a Törvénytár.sk című honlapot, amely szlovák törvények magyar nyelvű fordításával foglalkozik, illetve kiadja az Önkormányzati Szemle című folyóiratot. Ők idén 50 millió forintot (133 ezer euró) kaptak.
A Csemadok is megkapta évi támogatását, 162 millió forintot (433 ezer euró) ítélt meg a „szövetség programjainak és működésének támogatására” a Bizottság.
A Csemadok emellett a szlovák államtól is biztos, 300 ezer eurós éves támogatást kap, az egyes szervezetei pedig külön is pályáznak a BGA-nál illetve a szlovákiai Kisebbségi Kulturális Alapnál (Kultminor). A Csemadok elnöke jelenleg Kiss Beáta, aki korábban a Magyar Szövetség elnökségi tagja volt.
Az oktatási és tudományos csomag a legkisebb
A BGA oktatási vagy tudományos támogatási csomagja jelentősen elmarad a sport- és a médiacsomagtól is: összesen 404,5 millió forintot (1,076 millió eurót) fordított erre a területre. Ennek a legnagyobb részét, több mint felét elvitte a komáromi Selye János Egyetem, amely 230 millió forintot (614 ezer euró) kapott. Viszonylag nagyobb összeggel – 68 millió forint (181 ezer euró) – támogatta még a BGA a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézetet, és 25 millió forintot (66 ezer euró) kapott még a Pozsonyi Magyar Szakkollégiumot működtető Pro Collegio Posoniensis Alapítvány. A Fiala Butora János kisebbségvédelmi ügyekkel foglakozó ügyvédhez köthető Mocsáry Lajos Intézet 20 millió forintot (53 ezer euró) kapott a működésére.
Sietett a BGA
A BGA döntése a Napunk információi szerint szokatlanul korán születtek meg, és az összegek átutalása is gyors volt idén. Ennek oka lehet, hogy a magyar kormányzat már márciusban tartott attól, hogy nem a Fidesz nyeri a parlament választást, ezért biztosítani szerették volna a „szokásos” támogatást a határon túli szervezeteknek. A BGA támogatási tájékoztatója a korábbi évekhez hasonlóan rendkívül nehezen böngészhető, a támogatási célokat is csak nagyon röviden, nehezen számonkérhető módon ismerteti. A Tisza párt egyik ígérete, hogy átláthatóbbá teszi a határon túli magyar szervezetek támogatási rendszerét, és komolyabban veszi majd a szervezetek elszámoltatását.
A támogatásokat természetesen nemcsak a szlovákiai magyar szervezetek kapták meg, a döntések tartalmazzák a romániai, a szerbiai, az ukrajnai és a a nyugati országokban élő diaszpóra szervezeteinek támogatását is. A vajdasági magyar szervezetek az év első két hónapjában összesen 4,6 milliárd forintot, azaz mintegy 12,3 millió eurót kaptak, írja a HVG.hu szerint vajdasági Szabad Magyar Szó.
Az itt ismertetett szlovákiai szervezeteknek megítélt 3,2 milliárd forintos (8,5 millió euró) csomag a sporttámogatások mellett elsősorban az úgynevezett „nemzeti jelentőségű intézmények” támogatásait tartalmazza, de azok közül sem mindet. Szlovákiában 20, a magyar állam által „nemzeti jelentőségű intézményként” elkönyvelt szervezet működik. Közülük például a Komáromi Jókai Színház és a kassai Thália Színház nem szerepel a támogatott szervezetek között.
A PMA igazgatója: kedvezményes előfizetés
Lapunk megkérdezte Molnár Judit főszerkesztőt és Puskás Attilát, a PMA igazgatóját, hogy mennyire elégedett a lap gazdasági mutatóival, mennyire hatékonyan költik el a magyar adófizetők pénzét. Írásban feltett kérdéseinkre mindkettőjük nevében Puskás Attila, a PMA igazgatója küldött válaszokat, amelyek változtatás nélküli közlését kérte, ezt a cikk végén találhatják.
A legtöbb kérdésünkre azonban megkerülte a választ. Például arra, hogy a 2025-ös, 56 847 eurós árbevételük alapján hogyan jön ki az 5500 előfizető a Magyar7 hetilapra, és mennyit adtak el átlagosan a lapból 2018 és 2025 között, semmilyen adatot nem közölt.
„A Magyar7 nemcsak éves, hanem féléves és negyedéves időtartamra is előfizethető, az előfizetés nem naptári évhez kötött, így a bevétel nem feltétlenül ugyanabban az évben keletkezik. Ezen felül az elmúlt években több előfizetési akciónk is volt, amelyek során kedvezményes előfizetést kínáltunk olvasóinknak”
– írta válaszként Puskás az előfizetőik számára vonatkozó kérdésre.
A 2022 előtti nulla eurós bevételt azzal intézte el, hogy: „a kérdéses időszakban a lapból befolyt bevételt más költségvetési soron vezették.” Más feltüntetett bevételt azonban nem találtunk a pénzügyi beszámolóban, pedig Puskás válaszából az derül ki, hogy a pénzügyi beszámoló szerintük helyes.
Puskás azt sem tartja hibának, hogy nem törekedtek nagyobb bevételre.
„Az alapítványi forma eleve kizárja a profitorientált működést. Ezen felül a támogatói okirat, korábban támogatási szerződés kifejezetten tiltja a támogatási összeg vállalkozási célú felhasználását”
– írja Puskás.
A Ma7 médiacsalád eddig gyakorlatilag teljes egészében – elsősorban magyar, és kis részben szlovák – állami támogatásból működött. A 2025 végéig kapott 10 798 312 euró magyar állami támogatás mellett kaptak ugyanis négy év alatt 70 ezer euró támogatást a szlovák Kisebbségi Kulturális Alaptól is, vagyis összesen 10 868 312 euró állami támogatást használtak fel 2018 és 2025 között.
Ennek csak töredékét, pontosabban 1,2 százalékát teszi ki a saját piaci bevételük, ami a pénzügyi beszámolóik alapján ugyanebben az időszakban 130 227 euró volt.
Az elszámoltatástól nem tartanak
A Magyar Péter magyar miniszterelnök és Tarr Zoltán nemzetpolitikáért felelős miniszter által ígért ellenőrzéstől és elszámoltatástól nem tartanak.
„Nagyon örülök neki, szívesen állunk a kontroll elé, ha valaki ad egy ilyen támogatást, akkor joga van tudni, hogy azt a pénzt mire költik”
– mondta Molnár a Napunk által szervezett beszélgetésen. Szerinte a támogatás odaítélésekor az volt a cél, hogy egy minél szélesebb spektrumot kell lefedni, és a szlovákiai magyarság minél több ponton kapjon információt. Úgy véli, hogy óriási munkát végeznek, és el tudnak számolni a támogatással.
Hasonlóan válaszolt Puskás is lapunk kérdésére. „Ami az elszámolást illet, ahogy eddig is, ezután is minden törvényi kötelezettségünknek eleget teszünk, mind a magyarországi, mind pedig a szlovákiai, erre jogosítvánnyal rendelkező szerv felé” – írta válaszában.
Szerinte a támogatás céljával egyezően használták fel a pénzt, ami a szerződés szerint
„Az Alapítvány működésének és a Ma7 médiacsalád működtetésének támogatása”
volt a támogatási szerződés alapján.
Kapcsolódó cikkünk
Márciusban nem állt le a Bethlen Gábor Alap Bizottsága, egészen a parlamenti választásig osztotta a pénzt. Az utolsó döntésekből a Magyar Szövetség politikusaihoz közeli szervezetek is bőséges támogatást kaptak.
Még április 10-én, vagyis két nappal a magyar országgyűlési választás előtt is ülésezett a Bethlen Gábor Alap Bizottsága, és több milliárd forintot osztott szét. A választások előtti utolsó hét nagyon sűrű volt az Alap életében, három nap alatt összesen 5 bizottsági határozatot adtak ki, több milliárd forint sorsáról döntöttek. A támogatott szervezetek között elsősorban határon túli magyar szervezetek voltak, de jutott támogatás magyarországiaknak is. Az újabb támogatásokról elsőként a Napunk.sk írt.
Szlovákiai szervezetek közül ez az öt határozat 13 szervezet támogatását hagyta jóvá összesen 313,8 millió forint (mintegy 840 ezer euró) értékben.
(Az összegeket forintban tüntetjük fel, illetve zárójelben 374 euró/forint kurzussal átszámítva, ami a választás előtti hét átlagos árfolyama volt. Ez azonban csak irányadó összeg, mivel nem tudjuk, mikor utalták és váltották át euróra a támogatást.)
Gombaszög és Martos is kapott pénzt
A szlovákiai szervezetek közül a támogatások nyertese ezúttal a Gombaszögi Nyári Tábort is szervező Sine Metu Egyesület, amelynek 60 millió forintot (160 ezer euró) hagytak jóvá. Orosz Örs már április 1-jén köszönetet mondott Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkárnak.
„A Nemzetpolitikai Államtitkárság és Nacsa Lőrinc államtitkár úr jóvoltából folytatódik a Gombaszögi völgy utolsó hiányzó eleme, a központi épület és étterem építése”
– írta bejegyzésében Orosz. Azt nem tudjuk, hogy ez egy másik támogatás, vagy Orosz a BGA által csak április 10-én elfogadott döntésről már előre tudott. Nacsa Lőrinc ugyanis a támogatásokról döntő négytagú bizottság egyik tagja.
Áprilisban a második legnagyobb összeget a Rovás Polgári Társulás kapta, 50 millió forintot (133 ezer euró) hagyott jóvá nekik a BGA. Ez a működésükre, és a kassai székházuk fenntartására fordíthatják.
A harmadik legnagyobb támogatást, 43 millió forintot (115 ezer euró) a Gubík Lászlóhoz köthető Marthos PT. kapta.
Az egyesületet még a Magyar Szövetség jelenlegi elnöke alapította, és ez üzemelteti az Esterházy Akadémiát Martoson. Gubík pártelnökké választása után, 2023-ban távozott a szervezet éléről.
További, politikusokhoz köthető támogatások
Kapott azonban kisebb támogatásokat több, a Szövetségnek vagy annak elődjének, az MKP-politikusaihoz köthető szervezet is. Debrőd község 3 millió forintot (8 ezer euró) nyert el a Szent László búcsú megszervezésére. A falu polgármestere Papp Gergely Adrianna, a Szövetség elnökségi tagja. Kapott azonban 12 millió forint (32 ezer euró) támogatást a Palásthy Pál Egyházi Alapiskola is, Palást polgármestere Köpöncei Péter, aki korábban az MKP OT elnöke is volt.
A Szövetség, korábban az MKP ifjúsági szervezete, a Via Nova – a Jövő Szövetsége 20 millió forintot (53 ezer euró) költhet idei programjaira és működésére.
A szervezet központja ugyancsak Martoson van, a fő programjuk évente a Martfeszt, amit a honlapjuk szerint idén is meg akarnak szervezni. Ugyancsak egy volt MKP-s politikushoz, Ladányi Lajoshoz köthető a Zoboralja Kht., amely 12 millió forint (32 ezer euró) támogatásban részesült. Ladányi a szervezet elnöke.
A cserkészek 5 milliót vesztettek
A Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség az április eleji pénzosztás vesztese, mivel nekik 5 millióval, 20-ról 15 re (40 ezer euró) csökkentették a már tavaly decemberben jóváhagyott támogatást. A BGA Bizottsága természetesen nem indokolta a csökkentést.
Komoly, 33 millió eurós (88 ezer euró) támogatást kapott a királyhelmeci Lorántffy Zsuzsanna a Bodrogköz Fejlesztéséért Társulás.
Honlapja nincs, így a programjait nem nagyon lehet megtalálni, annyit elárult az internet, hogy ez a szervezet működteti a Bodrogközi Magyar Közösség Házát, a támogatás talán erre megy el.
Viszonylag nagy 39,8 millió forint (106 ezer euró) támogatást kapott a kassai Thália Színház is, a komáromi Jókai Színházat most nem találtuk a támogatottak között. A Comenius Pedagógiai Intézet működését idén a BGA 14 millió forinttal (37 ezer euró) támogatta.
Ismeretlen szervezet is kapott 9 millió forintot
A kevésbé vagy egyáltalán nem ismert támogatott szervezet
a dunaszerdahelyi Insula Magna Patria PT, amely 9 millió forint (24 ezer euró) támogatást kapott „könnyűzenei rendezvények szervezésére”.
A szervezet nevét nem nagyon ismeri az internet sem, vezetője egy bizonyos Mészáros Attila, akinek a lakhelye Ipolyságon van.
A BGA márciusig már kiosztott 3,2 milliárd forintot szlovákiai szervezeteknek
A BGA idén január 28. és március 31. között további 22 határozatot fogadott el, ezek között volt például a Fideszt-propagandát továbbító szlovákiai magyar média támogatása is. A „baráti” média jóval nagyobb támogatást kapott, a Ma7-et kiadó Pro Média Alapítvány számlájára 474,7 millió forint (1,269 millió euró) érkezett. A médiára egyébként összesen 578 millió forintot (1,545 millió euró) adott a BGA. Ebből a csomagból a második legnagyobb támogatást a Felvidek.mát kiadó Szövetség a Közös Célokért (SzaKC) szervezet kapta: 95 millió forintot (254 ezer eurót). A legtöbb támogatást azonban a foci kapta. A focit nagyon szereti a BGA Bizottsága, ezt mutatja, hogy az egyedi döntések – március végéig 3,2 milliárd forint – felét futballklubok/akadémiák támogatására adták. A DAC Akadémiája 900 millió forintot (2,4 millió euró). A harmadik futballtámogatás Kassára ment: a kassai FC a komáromi FC-vel megegyező összeget – 350 millió forintot (935 ezer euró) kapott ugyancsak a futballakadémia működtetésére.
Kapcsolódó cikkünk
Komoly támogatást osztott ki a Bethlen Gábor Alapítvány még a magyar országgyűlési választás előtti időszakban, amiből Szlovákiába is sok jutott. A hírek szerint meg akarták előzni a választás utáni bizonytalan helyzetet.
Január 28. és március 31. között 22 határozatot fogadott el a Bethlen Gábor Alapítvány (BGA) Bizottsága, amely dönt az alap milliárdjainak felhasználásáról. Az első, január 28-i döntésével éppen a komáromi focit, a KFC-t támogatta 350 millió forinttal (935 ezer euró – az összegeket forintban tüntetjük fel, illetve zárójelben 374 euró/forint kurzussal átszámítva, ami a választás előtti hét átlagos árfolyama volt. Ez azonban csak irányadó összeg, mivel nem tudjuk, mikor utalták és váltották át euróra a támogatást.). A támogatások gyors elosztásáról és átutalásáról elsőként a Napunk írt.
A BGA támogatásairól négy ember döntött már 2024 novembere óta, ők Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Szakács Áron László a Széchenyi Programiroda ügyvezetője, Adorján Richárd helyettes államtitkár és Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár. Egy kivételével azonban már 2018-tól ez a testület döntött a határon túlra jutó milliárdokról: 2024-ig az azóta elhunyt Potápi Árpád János volt a Bizottság tagja Nacsa Lőrinc helyett.
A focit „szereti” legjobban a BGA
A KFC-nek adott jelentős támogatás pontos felhasználási célja sem ismert – ezt elég röviden fogalmazzák meg a határozatban: a közel egymillió eurót a „futballakadémia működésére” kapta a KFC, ilyen akadémiája azonban nincs.
A sportot, pontosabban a focit nagyon szereti a BGA Bizottsága, ezt mutatja, hogy az egyedi döntések – a 3,2 milliárd forint – felét futballklubok/akadémiák támogatására adták.
A Világi Oszkár tulajdonában lévő DAC futballakadémiája 900 millió forintot (2,4 millió euró). A harmadik futballtámogatás Kassára ment: a kassai FC a komáromi FC-vel megegyező összeget – 350 millió forintot (935 ezer euró) kapott ugyancsak a futballakadémia működtetésére. A dunaszerdahelyi és a kassai fociakadémia lapunk információi szerint valóban működik.
A baráti médiának is jutott támogatás
A Bizottság a foci mellett a médiát is szereti, elsősorban azt, amely baráti hangon írt a leköszönő Orbán-kormányról.
A második legnagyobb támogatás – 474,7 millió forint (1,269 millió euró) a Ma7-et kiadó Pro Média Alapítvány számlájára érkezett.
A médiára ment egyébként a második legnagyobb csomag: összesen 578 millió forint (1,545 millió euró). Ebből a csomagból a második legnagyobb támogatást a Felvidek.mát kiadó Szövetség a Közös Célokért (SzaKC) szervezet kapta: 95 millió forintot (254 ezer eurót). A szervezetet korábban Gubík László, a Magyar Szövetség jelenlegi elnöke vezette, megválasztása után azonban lemondott az elnöki posztról. Jelenleg a szervezetet Somogyi Alfréd református lelkipásztor, teológus, a komáromi Selye János Egyetem Református Teológiai Karának jelenlegi dékánja.
A Ma7 és a Felvidek.ma sem idén kapott először ekkora támogatást, a Ma7-nek ezt az összeget már évek óta megadja a BGA, pedig a lap olvasottsági adatai legalábbis kétségesek, saját bevalláson alapulnak. A Felvidek.ma-t kiadó SzaKC is évek óta magas támogatásokat kap a BGA-tól, a Napunk adatai alapján tavaly az ideinek több mint duplájából, 650 ezer euróból gazdálkodhatott.
A „szövetséges” szervezetek is kaptak támogatást
A BGA-ra támogatásaira jellemző, hogy elsősorban a Fideszhez, illetve Szlovákiában a Magyar Szövetséghez/MKP-hoz közeli szervezetek munkáját támogatja gyakorlatilag már évtizedek óta. Ennek megfelelően idén is komoly támogatást kapott a Pro Civis Alapítvány, amelynek elnöke Őry Péter, a Magyar Szövetség alelnöke. A szervezet üzemelteti a Törvénytár.sk című honlapot, amely szlovák törvények magyar nyelvű fordításával foglalkozik, illetve kiadja az Önkormányzati Szemle című folyóiratot. Ők idén 50 millió forintot (133 ezer euró) kaptak.
A Csemadok is megkapta évi támogatását, 162 millió forintot (433 ezer euró) ítélt meg a „szövetség programjainak és működésének támogatására” a Bizottság.
A Csemadok emellett a szlovák államtól is biztos, 300 ezer eurós éves támogatást kap, az egyes szervezetei pedig külön is pályáznak a BGA-nál illetve a szlovákiai Kisebbségi Kulturális Alapnál (Kultminor). A Csemadok elnöke jelenleg Kiss Beáta, aki korábban a Magyar Szövetség elnökségi tagja volt.
Az oktatási és tudományos csomag a legkisebb
A BGA oktatási vagy tudományos támogatási csomagja jelentősen elmarad a sport- és a médiacsomagtól is: összesen 404,5 millió forintot (1,076 millió eurót) fordított erre a területre. Ennek a legnagyobb részét, több mint felét elvitte a komáromi Selye János Egyetem, amely 230 millió forintot (614 ezer euró) kapott. Viszonylag nagyobb összeggel – 68 millió forint (181 ezer euró) – támogatta még a BGA a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézetet, és 25 millió forintot (66 ezer euró) kapott még a Pozsonyi Magyar Szakkollégiumot működtető Pro Collegio Posoniensis Alapítvány. A Fiala Butora János kisebbségvédelmi ügyekkel foglakozó ügyvédhez köthető Mocsáry Lajos Intézet 20 millió forintot (53 ezer euró) kapott a működésére.
Sietett a BGA
A BGA döntése a Napunk információi szerint szokatlanul korán születtek meg, és az összegek átutalása is gyors volt idén. Ennek oka lehet, hogy a magyar kormányzat már márciusban tartott attól, hogy nem a Fidesz nyeri a parlament választást, ezért biztosítani szerették volna a „szokásos” támogatást a határon túli szervezeteknek. A BGA támogatási tájékoztatója a korábbi évekhez hasonlóan rendkívül nehezen böngészhető, a támogatási célokat is csak nagyon röviden, nehezen számonkérhető módon ismerteti. A Tisza párt egyik ígérete, hogy átláthatóbbá teszi a határon túli magyar szervezetek támogatási rendszerét, és komolyabban veszi majd a szervezetek elszámoltatását.
A támogatásokat természetesen nemcsak a szlovákiai magyar szervezetek kapták meg, a döntések tartalmazzák a romániai, a szerbiai, az ukrajnai és a a nyugati országokban élő diaszpóra szervezeteinek támogatását is. A vajdasági magyar szervezetek az év első két hónapjában összesen 4,6 milliárd forintot, azaz mintegy 12,3 millió eurót kaptak, írja a HVG.hu szerint vajdasági Szabad Magyar Szó.
Az itt ismertetett szlovákiai szervezeteknek megítélt 3,2 milliárd forintos (8,5 millió euró) csomag a sporttámogatások mellett elsősorban az úgynevezett „nemzeti jelentőségű intézmények” támogatásait tartalmazza, de azok közül sem mindet. Szlovákiában 20, a magyar állam által „nemzeti jelentőségű intézményként” elkönyvelt szervezet működik. Közülük például a Komáromi Jókai Színház és a kassai Thália Színház nem szerepel a támogatott szervezetek között.
Érdekes
Lapunk kérdéseire Puskás Attila, a Pro Media Alapítvány ügyvezető igazgatója írásban válaszolt a mintegy 12 millió eurós támogatás felhasználására és a Ma7 médiacsalád működésére irányuló kérdéseinkre. A válaszait változtatás nélkül közöljük.
A pénzügyi beszámolója alapján 2025-ben 56 847 euró árbevétele volt a PMA-nak, ebből nem jön ki az 5500 előfizető a Magyar 7-re. Mennyit adtak el hetente átlagosan a lapból 2018 és 2025 között?
A Magyar7 nemcsak éves, hanem féléves és negyedéves időtartamra is előfizethető, az előfizetés nem naptári évhez kötött, így a bevétel nem feltétlenül ugynabban az évben keletkezik. Ezen felül az elmúlt években több előfizetési akciónk is volt, amelyek során kedvezményes előfizetést kínáltunk olvasóinknak.
A korábbi években az árbevétel még alacsonyabb, ráadásul 2018-2021 között nulla euró. Ebben az időszakban egyetlen lapszámot sem adtak el?
A kérdéses időszakban a lapból befolyt bevételt más költségvetési soron vezették. A változó jogszabályi környezet miatt, az évente kötelező jelleggel megvalósuló független könyvvizsgálói jelentés ajánlásai alapján 2021 után ez megváltozott.
Mivel mérik az online nézettségi adatokat, milyen elérhető, független platformon lehet ezt megtalálni?
Az online rendszerünk a Google Analytics mérőeszközt használja. Mivel kereskedelmi reklámtevékenységet nem folytatunk – nincsenek hirdetőink, ezért nem veszünk igénybe fizetős szolgáltatást a látogatottsági adatok hitelesítésére.
Mivel tudják alátámasztani a PMA oldalán szereplő, 2021-re vonatkozó napi csaknem 32 ezer egyedi látogatót?
A már említett Google Analytics mérőeszközből származó adatokkal.
A gazdasági tervükben szerepelt, hogy a lapcsaládnak egy idő után nagyobbrészt a piacról kell megélnie? Vagy kizárólag a magyar állami támogatásra építették gazdasági modelljüket?
Az alapítványi forma eleve kizárja a profitorientált működést. Ezen felül a támogatói okirat, korábban támogatási szerződés kifejezetten tiltja a támogatási összeg vállalkozási célú felhasználását.
A célnak megfelelően használták fel a támogatást? Mi a támogatás célja a támogatási szerződés alapján?
A támogatói okiratban szereplő támogatási cél: Az Alapítvány működésének és a Ma7 médiacsalád működtetésének támogatása. A támogatást e célnak megfelelően használtuk fel.
Tartanak attól, hogy egy esetleges elszámolás az egyoldalú tájékoztatás miatt kimutathatja, hogy nem a céloknak megfelelően használták fel a magyar állam által évente biztosított összeget?
A támogatói okiratból fakadóan eddig is elszámolási kötelezettséggel tartoztunk a támogatást folyósító Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. felé. Ennek minden évben eleget tettünk, ami egyébként a következő pályázati időszak folyósításának előfeltétele is volt. Ami az elszámolást illet, ahogy eddig is, ezután is minden törvényi kötelezettségünknek eleget teszünk, mind a magyarországi, mind pedig a szlovákiai, erre jogosítvánnyal rendelkező szerv felé. Szívesen vennénk, ha ez a sokat ragozott ellenőrzés minél gyorsabban lefolyna, ez talán elejét venné azoknak a csúsztatásokkal, féligazságokkal, esetenként burkolt gyanúsítgatásokkal teli boszorkányüldözésnek, amit a hazai és magyarországi sajtóorgánumok egyike-másika folytat a Ma7 médiacsaláddal szemben. Főszerkesztőnk, Molnár Judit “tetemrehívása” a Napunk által “beszélgetésnek” meghirdetett eseményen eklatáns példája annak, milyen lehetetlen helyzetbe – a győztes-vesztes pozíciójából az utóbbiba próbálnak szorítani bennünket. A jövőben nem érezzük szükségét, hogy az Új Szó vagy a Napunk olvasói előtt magyarázkodjunk vagy vitatkozzunk arról, hogy a mi munkánk van-e olyan értékes, mint az Önöké. Ez a vita mindkét fél számára méltatlan, és ezzel a magunk részéről lezártnak tekintjük. Szakmai kérdésekről, az újságírást és a felvidéki magyarságot érintő bármilyen más közéleti témáról szívesen beszélgetünk, vitatkozunk.
Puskás Attila: A támogatást a célnak megfelelően használtuk fel
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
