1944-ig május utolsó előtti napján volt Csaba királyfi, a székelyek legendás vezérének ünnepe. Hogy Csaba a hun Attila király fia volt, azt bizton tudjuk, ha mástól nem is, de történelmünk legszebb meséjű krónikásától, Arany Jánostól.
1944-ig május utolsó előtti napján volt Csaba királyfi, a székelyek legendás vezérének ünnepe. Hogy Csaba a hun Attila király fia volt, azt bizton tudjuk, ha mástól nem is, de történelmünk legszebb meséjű krónikásától, Arany Jánostól.
Attila halálát követően Attila két fia között a hatalomért harc kezdődött. A nyugati népek Aladárt, mert ő egy német fejedelmasszonytól származott (Krimhilda), míg a hunok Csabát támogatták. Véres harc kezdődött a két tábor között, melynek végére Csaba és szövetségesei vereséget szenvedtek. Csaba 15000 hun vitézzel Görögországba, majd Szittyaországba vonult. A harcokban sokan meghaltak, a megmaradt hunok, közel háromezren Csigle mezején telepedtek le, Csaba királyfi utasítására. Mivel féltek a további támadásoktól, már nem hunoknak, hanem székelyeknek nevezték magukat. Később szomszédos népek támadtak a székelyekre. Mikor a harc már-már a székelyek vesztét hozta volna, Csaba királyfihoz imádkoztak és csoda történt. A Hadak Útján (ma Tejút), az égből egy lovascsapat, élén Csaba királyfival jelent meg. A támadókat elsöpörve megvédte népét, majd visszatért az égbe.
A részletek, a mondák-legendák olykor a ködbe vésznek, de elég ha azt tudjuk, hogy Attila fia, Csaba él, ha másutt nem is, hát a Székely Himnuszban mindenképp.
Hallgassuk hát a Székely Himnuszt:
Ki tudja merre, merre visz a végzet,
Göröngyös úton, sötét éjjelen,
Vezesd még egyszer győzelemre néped,
Csaba királyfi, csillagösvényen.
Hunhír.info
Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »
