Az UNESCO 1999-ben nyilvánította február 21-ét Az anyanyelv nemzetközi napjává, amelyet 2000 óta minden évben különféle rendezvényekkel ünnepelnek meg szerte a világban.
„Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható. Nem külsőséges valami, mint a kabátom, még olyan sem, mint a testem. Mélyen bennem van, vérem csöppjeiben, idegeim dúcában, metafizikai rejtélyként”
– írja Kosztolányi Dezső Ábécé a nyelvről és lélekről című munkájában.
Ez a gyönyörű, mindenkihez a saját nyelvén szóló világnap egy szomorú esemény emlékére született. 1952-ben az akkor még Pakisztánhoz tartozó, bengáli nyelvet beszélő Bangladesben az urdut nyilvánították az egyetlen hivatalos nyelvvé. A döntés elleni tiltakozásul a bangladesi diákok február 21-én az utcára vonultak, és a tiltakozás megakadályozása közben a rendőrség öt diákot megölt közülük.
Ebből a megrázó eseményből is látható, hogy az édes anyanyelve valódi érték minden nép, minden népcsoport számára, egy olyan kincs, amiért érdemes síkra szállni és küzdeni. Egy olyan közös jelrendszer, amely jóval több annál, hogy az azonos nyelvet beszélők könnyedén megértik egymást. Az érzelmek szintjén közös az anyanyelv. Nem véletlenül mondják, hogy szeretni és álmodni a saját nyelvén tud igazán az ember.
A magyar nyelv (számunkra mindenképp) a legszebb nyelv a világon és mérhetetlenül gazdag az a szókincs, amiből válogathatunk gondolataink közléséhez, a beszédhez. Körülbelül egymillió magyar szó létezik, amelyből a Magyar Értelmező Kéziszótár nagyjából hetvenezret tartalmaz csupán, és ez a hetvenezer szó is olyan pazar, olyan színpompás, olyan gazdag mondatalkotást, olyan kifejező, olyan sokrétű, olyan érzelem-gazdag beszédet segít elő, ami szinte egyedülálló a világon. Nincs olyan érzelem, amit magyar nyelven ne tudnánk elmondani a másiknak. De ugyanez az elv érvényes minden anyanyelvre.
Nelson Mandela szerint „Ha egy emberhez olyan nyelven szólsz, amit az ért, ez azt jelenti, hogy az értelméhez szólsz; ha viszont az anyanyelvén beszélsz hozzá, ez azt jelenti, a szívét érinted meg.”
A magyar nyelvet szerencsére sikerült megőriznünk még úgy is, hogy hazánkban 1844-ig a latin volt a hivatalos nyelv. Ma jelenleg 14-15 millióra tehető a magyar anyanyelvűek száma a világon és egyik legnagyobb feladatunk anyanyelv megőrzés-művelés vonalon, hogy ez a szám ne csökkenjen.
A határon túl élő, a magyar nyelvet magáénak valló magyar kisebbségek anyanyelv használatának elősegítése is kiemelkedően fontos feladat, ahogy a magyar nyelv szépségének és tisztaságának megőrzése is mindannyiunk feladata.
mki.gov.hu, hirado.hu
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
