Április 11. a magyar költészet napja. Ezen a napon született József Attila, 1964-től nagy költőnk tiszteletére ünnepeljük meg a költészet napját. A dátumból is érzékelhető, hogy a korabeli pártállami érában a háború előtti baloldali eszmeiséget képviselő poéta lett a “legnagyobb költő”. Azonban az 1989-ig betiltott versével mutatta meg József Attila, hogy világnézettől függetlenül is kiállt a magyarságért. Hiszen ismerjük a híres idézetet: “Magyar az, akinek fáj Trianon”. Emlékezzünk József Attila Nem, nem soha! című sokáig elhallgatott versével a magyar költészet napjára, és szívleljük meg a szép vers mondanivalóját. Ez a vers most különösen aktuális a szégyenteljes trianoni békediktátum századik évfordulója után. József Atilla Nem, nem soha című költeménye az egyik legdinamikusabb költemény amely hazánk gyalázatos feldarabolásáról szól, és egyben kitűnően tükrözi az igazi harcos magyar érzületet, amely soha nem mond le nemzetéről és országáról.
József Attila: Nem, nem, soha!
Szép kincses Kolozsvár, Mátyás büszkesége,
Nem lehet, nem, soha! Oláhország éke!
Nem teremhet Bánát a rácnak kenyeret!
Magyar szél fog fúni a Kárpátok felett!
Ha eljő az idő – a sírok nyílnak fel,
Ha eljő az idő – a magyar talpra kel,
Ha eljő az idő – erős lesz a karunk,
Várjatok, Testvérek, ott leszünk, nem adunk!
Majd nemes haraggal rohanunk előre,
Vérkeresztet festünk majd a határkőre
És mindent letiprunk! – Az lesz a viadal!!
Szembeszállunk mi a poklok kapuival!
Bömbölve rohanunk majd, mint a tengerár,
Egy csepp vérig küzdünk s áll a magyar határ
Teljes egészében, mint nem is oly régen
És csillagunk ismét tündöklik az égen.
A lobogónk lobog, villámlik a kardunk,
Fut a gaz előlünk – hisz magyarok vagyunk!
Felhatol az égig haragos szózatunk:
Hazánkat akarjuk! vagy érte meghalunk.
Nem lész kisebb Hazánk, nem, egy arasszal sem,
Úgy fogsz tündökölni, mint régen, fényesen!
Magyar rónán, hegyen egy kiáltás zúg át:
Nem engedjük soha! soha Árpád honát!
Forrás:kurultaj.hu
Tovább a cikkre »
