A szolgáltatás megszüntetésének bejelentése óta megugrott a nosztalgikus érdeklődés a telegram iránt. Ma még ön is küldhet egyet.
Holnaptól már nem lehet a Magyar Postán táviratot feladni, 174 év után zárul le az annak idején forradalmi kommunikációs forma – amit a 230 éve született Samuel Morse nevéhez kötünk a leginkább – az elektronikus távközlés mérföldkövét jelentő szolgáltatás korszaka.
A telegram helyét a XX. század végére gyakorlatilag elfoglalta a telefon és az internet. A gyors információtovábbítás funkcióját az e-mail és a csevegőszolgáltatások vették át. A táviratfeladás jelentősen csökkent az elmúlt évekre, igénybevétele minimálissá vált. A Magyar Posta ezért a szolgáltatás kivezetése mellett döntött, 2021. április 29-én lehet utoljára táviratot feladni a postákon, 30-tól megszűnik a szolgáltatás.
A Morse-távírók evolúcióját mutatja be a budapesti Postamúzeum kiállítása Fotó: Teknős Miklós
A Magyar Posta adatai szerint április eleje óta hetente mintegy ötödével nőtt meg a táviratforgalom átlagosan országszerte az előző hónaphoz képest. A legnagyobb növekedést a fővárosban regisztrálták, ahol áprilisban 41 százalékkal több táviratot adtak fel és 46 százalékkal többet kézbesítettek.
– Számítottunk valamelyest rá, mégis meglepő volt, hogy a távirat kivezetésének híre mekkora nosztalgiahullámot indított magánszemélyeknél és szervezeteknél egyaránt – mondta Schamschula György, a Magyar Posta vezérigazgatója, hozzátéve, hogy a bejelentést követően megugrott az érdeklődés a táviratok iránt. – Úgy vélem, ez a nosztalgia is jelképezi a postai szolgáltatások és a
postások különleges szerepét a társadalom életében. Az írásos kommunikáció hagyományos formáját fontosnak tartom, még ma is nagyobb az értéke egy táviratnak vagy egy kézzel írott levélnek, képeslapnak, mint elektronikus társaiknak – fejtette ki a vezérigazgató.
A vállalat és a Miskolci Egyetem közös akcióval búcsúzik a távirattól: csaknem száz telegramot adtak fel közjogi méltóságoknak, rektoroknak, kiemelt üzleti partnereknek, így tisztelegve a távirat hétköznapi kommunikációban betöltött szerepe előtt. – Az utolsó száz távirat küldésével, úgy érzem, méltóképpen köszönünk el ettől az ikonikus szolgáltatástól – mondta Schamschula György.
– Ez egy fontos gesztus egy olyan intézménytől, amelynek selmeci jogelődje a világ első felsőfokú műszaki képzését indította el. Elsőnek lenni dicsőség, utolsónak néha megtiszteltetés. Ebből kiindulva találtuk ki ezt a közös akciót. Tisztelgés ez a fejlődés, de a hagyományok előtt is. Bízunk abban, minden címzettünk elteszi emlékbe, hogy majd egyszer, sok-sok év múlva, aki ezt a témát kutatja, egy aprócska lábjegyzetben megemlékezzen erről a kedves gesztusról – mondta Horváth Zita, a Miskolci Egyetem rektora.
————————
Magyarországon az első táviratot 174 éve, azaz 1847-ben Bécs és Pozsony között továbbították. Eleinte csak hivatalos táviratokat adtak fel, majd hamarosan megnyitották a lehetőséget a magánforgalom előtt is. A távirat a maga korában óriási jelentőségű információtovábbító médium volt, de jelentősége előbb a telefon széleskörű elterjedésével fokozatosan, majd az internet fejlődésével párhuzamosan drasztikusan lecsökkent.
Míg 30 évvel ezelőtt évente mintegy 8 millió táviratot küldtek egymásnak üzleti ügyfelek és magánszemélyek, az utóbbi években már csak az évi tízezres nagyságrend volt jellemző. 2020-ban összesen 23 ezer volt a feladott táviratok száma. A Magyar Posta a táviratot, mint egyetemes szolgáltatást 2600 postán kínálta.
A távirat lényegében egy rövid szöveges üzenet, melyet a Posta meghatározott időn belül kézbesít a címzettnek. Az egyszerű levéltávirat mellett népszerű volt az úgynevezett dísztávirat is, amikor a feladó a rövid szöveges üzenet mellett képet, rajzot vagy fényképet is küldhetett a feladónak.
A távirat magyarországi kivezetése nem példa nélküli, számos európai országban, köztük Ausztriában, Csehországban, Németországban, Hollandiában, Franciaországban és Szlovéniában is megszűnt.
A távirat szolgáltatás kivezetése a Magyar Posta modernizálási programjához illeszkedő változás, hiszen a vállalat vezetésnek célja az ügyféligényeket lefedő termék- és szolgáltatáskínálat kialakítása, figyelembe véve a gazdaságossági szempontokat.
Magyar Posta Zrt.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
