Lukasenkáék katonai vadászgéppel kényszerítettek leszállásra egy polgári repülőgépet, óriási a diplomáciai botrány

Lukasenkáék katonai vadászgéppel kényszerítettek leszállásra egy polgári repülőgépet, óriási a diplomáciai botrány

Őrizetbe vették vasárnap Raman Prataszevicset, a Fehéroroszországban szélsőségesnek nyilvánított NEXTA nevű Telegram-csatorna volt főszerkesztőjét Minszkben a Ryanair légitársaság egyik repülőgépén, amely a fehérorosz fővárosban előre nem tervezett leszállást hajtott végre – közölte a Vjaszna fehérorosz jogvédő szervezet. A Vjaszna szerint a Ryanair járata Athénból Vilniusba tartott.

A fehérorosz hatóságok tájékoztatása szerint a repülőgépnek azért kellett leszállnia Minszkben, mert a pilótáktól bejelentés érkezett a fedélzeten elhelyezett pokolgépről. Emiatt

egy MiG-29-es típusú vadászrepülőgépet is riasztottak

az utasszállító elkísérésére a minszki repülőtérre.

Az államfői sajtóirodához közel álló Pul Pervogo Telegram-csatorna úgy tudja,

Aljakszandr Lukasenka adott utasítást arra, hogy kényszerítsék leszállásra az utasszállítót a fedélzeten állítólag elhelyezett pokolgép miatt.

A helyi sajtó szerint Lukasenka így akarta megmenteni Európát egy esetleges terrorista fenyegetéstől.

Jelenleg a repülőgép tűzszerészeti átvizsgálása zajlik.

A fehérorosz belügyminisztérium korrupciós ügyekért és szervezett bűnözésért felelős részlege időközben megerősítette a NEXTA egykori főszerkesztőjének őrizetbe vételét. Az ellenzékit akár tizenöt év börtönre is ítélhetik terrorvádakkal.

Gitanas Nauseda litván elnök az ellenzéki aktivista haladéktalan elengedését és Vilniusba való továbbengedését követelte. Hangsúlyozta, hogy a kereskedelmi járatot erővel kényszerítették a földre.

Felszólítom a NATO- és európai uniós szövetségeseinket, hogy azonnali választ adjanak a fehérorosz rezsim polgári légi közlekedés elleni fenyegetésére. A nemzetközi közösségnek haladéktalanul lépéseket tennie, hogy ilyesmi ne fordulhasson elő többé

– tette hozzá.

Nauseda kijelentette, hogy az incidenst meg fogják vitatni hétfőn az uniós csúcson.

Asta Skaisgiryte litván elnöki tanácsadó szerint

Hírdetés

a fehérorosz hatóságok előre eltervezték a mintegy 170 utast szállító repülőgép leszállásra kényszerítését.

Kijelentette, hogy a fehérorosz biztonsági szolgálatok tudták, hogy a fedélzeten lesz a tavaly november óta Vilniusban élő Prataszevics.

A litván külügyi tárca közleményében pedig a repülőgép tucatnyi országból származó utasainak és személyzetének azonnali továbbengedését követelte.

A Litvániába szökött Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz ellenzéki vezető a Nemzetközi Légiközlekedési Szervezet (IATA) vizsgálatát és Fehéroroszország kizárását követelte az IATA-ból.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök Twitter-oldalán közölte: Charles Michelhez, az Európai Tanács elnökéhez fordult azzal a kéréssel, hogy a hétfői uniós csúcson további szankciókat vitassanak meg Lukasenka kormánya ellen.

Állami terrorizmus példátlan cselekedetének minősül egy polgári repülőgép eltérítése, ami nem maradhat megtorlás nélkül

– hangsúlyozta.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Twitter-üzenetében teljességgel elfogadhatatlannak nevezte az incidenst. Kijelentette: garantálni kell minden utas biztonságát, és biztosítani, hogy haladéktalanul folytathassák utazásukat Vilniusba. A nemzetközi légiközlekedési szabályok bármely megsértésének következményekkel kell járnia – húzta alá.

Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke aggodalmát fejezte ki a történtek miatt, és arra szólította fel a fehérorosz hatóságokat, hogy azonnal engedjék útjára a járatot és engedjék szabadon annak minden utasát. Kijelentette: az incidens ügyében elengedhetetlen a Nemzetközi Polgári Repülésügyi Szervezet (ICAO) vizsgálata.

David Sassoli, az Európai Parlament elnöke azt közölte, figyelemmel követi Raman Prataszevics előállításának fejleményeit. Magyarázatot követelt a történtek miatt, és az orosz politikai aktivista, újságíró, valamint a járat össze utasának azonnali szabadon engedésére szólított fel.

Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője azt közölte: a fehérorosz kormány felelős az utasok és a repülőgép biztonságáért. Az EU szorosan követi a Ryanair Athénból Vilniusba tartó járata és utasai helyzetének alakulását – emelte ki.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár „súlyos és veszélyes” eseménynek nevezte a járat „kényszerű fehéroroszországi leszállását”, amely – véleménye szerint – nemzetközi vizsgálatot igényel. Fehéroroszországnak biztosítania kell a személyzet és az összes utas biztonságos hazatérését – közölte.

Ausztria és Németország pedig azonnali magyarázatot követelt Minszktől a történtek miatt.

Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter elfogadhatatlannak nevezte a fehérorosz hatóságok cselekedetét és az uniós tagállamok határozott és egységet válaszát követelte az ügyben.

A Ryanair közleménye szerint a fehérorosz hatóságok lehetséges biztonsági fenyegetésről értesítették a céget azzal az utasítással, hogy a szóban forgó járatnak a legközelebbi repülőtéren, Minszkben le kell szállnia. Hozzátette, hogy a biztonsági ellenőrzés során a helyi hatóságok nem találtak semmit a fedélzeten és a gép utasaival és személyzetével folytathatja útját.

A fehérorosz legfelsőbb bíróság 2020 októberében szélsőségesnek nyilvánította a NEXTA nevű Telegram-csatornát és magát a NEXTA logóját. Az oldal alapítóját, Szcjapan Pucilát és korábbi főszerkesztőjét, Raman Prataszevicset a fehérorosz állambiztonság (KGB) a terrorizmussal összefüggésbe hozható személyek listájára helyezte, és nemzetközi körözést kért ellenük. Februárban a külföldre szökött Pucila és Prataszevics kiadatását kérték Lengyelországtól. A két férfit tömeges zavargások előkészítésével és szervezésével vádolják.

Pucila és Prataszevics 2017-ben hozták létre Telegram-csatornájukat, amely az augusztus 9-i elnökválasztást követően az ellenzéki hangok legfőbb platformjává vált. Az akkori voksolást az országot hosszú ideje irányító Lukasenka nyerte meg, a hivatalos adatok szerint a szavazatok 80,1 százalékával. Az ellenzék csalást kiáltott, Lukasenkát az Európai Unió sem ismeri el törvényes államfőnek. A választás után hosszú ideig hetente tartottak tiltakozó megmozdulásokat, amelyeket a biztonsági erők levertek. Több mint 30 ezer tüntetőt tartóztattak le, több tiltakozó életét vesztette, további százak pedig megsebesültek a megmozdulások során.

(MTI)


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »