Lengyelország ismételten és módszeresen visszatoloncolja a migránsokat és menedékkérőket Fehéroroszországba, az érintettek egyéni helyzetének és menedékjogra való jogosultságának figyelembevétele nélkül – hívta fel a figyelmet Dunja Mijatovic, az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa pénteken közzétett, az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) intézett írásbeli észrevételeiben.
A strasbourgi székhelyű szervezet biztosa a lengyel-fehérorosz határon rekedt migránsok helyzetével kapcsolatos aggodalmairól nyújtotta be észrevételeit a bírósághoz, tavaly novemberi helyszíni látogatásának tapasztalataira alapozva. Ahhoz az eljáráshoz járult hozzá, amelyben az EJEB a tavaly a határon rekedt 32 afgán állampolgár Lengyelország elleni panaszával foglalkozik.
Mijatovic úgy véli, hogy a közelmúltban életbe lépett lengyel határvédelmi törvény lehetetlenné tette a panaszosok számára, hogy egyéni menekültügyi eljárásokat indítsanak, csakúgy mint védelmi folyamodványok benyújtását Lengyelországban. A biztos megjegyzi, hogy ez a gyakorlat ahhoz vezet, hogy a migránsokat kiteszik a fehérorosz állami ügynökök általi kínzás vagy embertelen, megalázó bánásmód veszélyének, ami összeegyeztethetetlen az emberi jogok európai egyezményében foglaltakkal. Hozzátette továbbá, hogy a migránsokkal és menedékkérőkkel való fehéroroszországi bánásmód jól dokumentált, és a lengyel hatóságok számára ismert, "vagy legalábbis ismertnek kellene lennie."
A biztos szerint aggályos az is, hogy a lengyel hatóságok nem nyújtanak humanitárius segítséget a menedékkérőknek és migránsoknak, valamint Lengyelország korlátozza a segélyszervezetek bejutását a határzónába. "Ezek az intézkedések tovább súlyosbították a határon rekedt menedékkérők és migránsok amúgy is súlyos humanitárius helyzetét" – hívta fel a figyelmet. Arra is rámutatott, hogy a menekültek és migránsok "hivatalos narratíván keresztüli megbélyegzése" részben ahhoz vezet, hogy a segélyszervezetek dolgozóit, az aktivistákat és a segítséget nyújtó helyi lakosokat zaklatják és megfélemlítik.
Az emberi jogok előmozdítása és védelme érdekében a mindenkori biztos rendelkezésére álló eszközök között szerepel, hogy úgynevezett harmadik félként beavatkozzon, és észrevételeket nyújtson be az EJEB-hez.
Eközben az uniós biztosok szerint 180 ezer lányt fenyeget csonkítás Európában
A női nemi szervek megcsonkítása bűncselekmény és a nők emberi jogainak megsértése, ennek véget kell vetni – írták pénteken közös nyilatkozatukban az Európai Bizottság biztosai a női nemi szervek megcsonkításával szembeni zéró tolerancia február 6-ai nemzetközi napja alkalmából.
A nyilatkozatot Josep Borrell, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Vera Jourová, az értékekért és az átláthatóságért, Dubravka Suica, a demokráciáért és a demográfiáért, Helena Dalli, az egyenlőségért, valamint Jutta Urpilainen, a nemzetközi partnerségekért felelős biztos írta alá.
A közleményben kiemelték: "Semmi sem indokolhatja ezt a borzalmas, rendkívül súlyos következményekkel járó gyakorlatot, amely romboló hatású a nők és lányok fizikai és mentális egészségére nézve, fertőzéseket, meddőséget és krónikus fájdalmat okozhat. (…) Ez a beavatkozás nők és lányok ezreinek életét és jólétét veszélyezteti, és egyes esetekben akár halálos is lehet" – hívták fel a figyelmet.
A biztosok rámutattak, hogy bár ez a gyakorlat egyre kevesebbszer fordul elő, a koronavírus-járvány lelassította a felszámolás folyamatát. A korlátozó intézkedések idején különösen fontos, hogy az érintettek továbbra is hozzáférjenek a megelőzési, védelmi és gondozási szolgáltatásokhoz – hangsúlyozták.
Közölték, hogy a bizottság átfogó gyermekjogi stratégiát terjesztett elő, amelynek szintén célja, hogy véget vessen a gyermekek elleni erőszaknak, így a női nemi szervek megcsonkításának is. Még az idén a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és megelőzéséről szóló jogalkotási javaslatot is tesz az uniós végrehajtó testület. (Majd a jogászkodás mindent megold, főleg a probléma lelkes tenyésztése és importálása mellett. Néhány tanfolyam se ártana nekik – a szerk.)
A női nemi szervek megcsonkítása világszintű probléma, amely Európában is jelen van – emlékeztettek a közleményben. Az uniós becslések szerint csak 13 európai országban 180 000 lányt fenyeget a csonkítás veszélye (ki integrál kit? – a szerk.), miközben Európában már 600 000 nő él a brutális csonkítás következményeivel.
(MTI)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
