A Kormány nem kérte fel Lovász elnököt, hogy a CEU-ról véleményt mondjon, azt viszont elvárja, hogy az Akadémiának adott közpénzekről a Kormány egyeztessen vele.
Lovász László az MTA elnökeként véleményt mondott a CEU-ról. Az Elnök véleményéhez egy talpnyaló akadémiának folyósított közpénzből élő talpnyaló csatlakozott.
A reális zöldek szerint Lovász Lászlót megilleti a véleményalkotás joga, de Lovász László MTA elnökét a CEU-ról csak akkor, ha erre az Országgyűlés vagy a Kormány felkéri az MTA elnökét.
A reális zöldek még azt sem nehezményezik, hogy Lovász László véleménye eltér a reális zöldek véleményétől a CEU kérdéskörében. De ha mint az MTA elnöke Lovász véleménye szemben álla reális zöldek és a Kormány véleményével, mondott volna le elnöki tisztségéről Lovász. De nem mondott le, helyette maga mögé állított számos tőle függő akadémikust, munkatársát. A reális zöldek írták a jelenségről az akadémiai grémium beállt Lovász elnök mögé, mint a nácik beálltak Hitler mögé. Lovász László elnököt nem hoztuk kapcsolatba Hitlerrel, csupán a vezér mögé való beállás hasonlatával éltünk.
Hitler emlegetése kiverte több alattvaló akadémikusnál a biztosítékot.
A reális zöldek abban a hitben vannak, hogy van erkölcsi alapjuk az akadémikusokról a véleményüket keményen fogalmazni. A reális zöldek Akadémia Székháza előtt sorra került akciói a világ hálón elérhetők. Sőt az Akadémia elnökinek küldött levelink is.
Részletek az Akadémiáról szóló törvényből:
d) a világban folyó és a hazai tudományos kutatások eredményeit és irányait rendszeresen értékeli, és ezzel kapcsolatosan javaslatokat fogalmaz meg;
e) az Országgyűlés vagy a Kormány kérésére a kompetenciájába tartozó kérdésekben – főleg a tudomány, az oktatás, a társadalom, a környezet és a gazdaság kérdéseiben – kinyilvánítja szakmai véleményét;
g) őrködik a tudományos közélet tisztaságán, a tudományos kutatás és a tudományos véleménynyilvánítás szabadságán;
Szabad György emlékére:
Életének 91. évében elhunyt Szabad György Széchenyi-díjas történész, akadémikus, a rendszerváltozás meghatározó alakja, az 1990-ben összeült első szabadon választott Országgyűlés elnöke. (Forrás: Magyar Országgyűlés honlapja)
A nekrológban olvasható, hogy Szabad György 1982-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1998-ban pedig rendes tagja.
Arról már nem szól a nekrológ, hogy Szabad György vízlépcső ellenes volt.
Pálinkás József, 2008-ban lett a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.
A tisztségre pályázók körében ott volt Somlyódy László akadémikus is.
A tisztújító Közgyűlésen Szabad György kifogásolta, hogy Somlyódy László nem volt elég aktív a vízlépcső ellenzésében. Nem is választotta meg a Közgyűlés Somlyódy László az MTA elnökének.
Forrás:realzoldek.hu
Tovább a cikkre »
