Nos, ez az:
WIKILEAKS: A HÉT LEGFONTOSABB PONT A CIA MEGHEKKELT DOKUMENTUMAIBÓL
Lovas István
A CIA tevékenységi köre olyan mértékű, hogy hekkelői 2016-ban több programsort írtak, mint ami a Facebook üzemeltetéséhez szükséges.
Szerda délután 2 óra után tette közzé a WikiLeaks a CIA kiberkémkedéséről szóló titkos dokumentumokat. Az összesen 8000 dokumentumot Vault 7 elnevezés alatt gyűjtötték csokorba. A szivárogtatás első, szerdai része a „Nulladik év” nevet kapta.
A WikiLeaks tájékoztatása szerint a Vault 7 adatainak eddig csak mintegy 1 százalékát hozta nyilvánosságra, de már ez is igen nagy idegességet és nyugtalanságot váltott ki Washingtonban – írja a Russia Today.
Az RT német portálja az eddig a világsajtóban megjelent zűrzavaros összevisszaság helyett tömören, hét pontban, példás tömörséggel mutatja be a lényeget. Egyben kiemelik, hogy minden idők legnagyobb ilyen jellegű kiszivárogtatott adatmennyiségéről van szó.
A legfontosabb pontok:
IDEGEN ZÁSZLÓ ALATT
A leginkább irritáló leleplezések egyike az, hogy a CIA a kibertámadásokat idegen zászló alatt hajtotta végre, azaz úgy, mintha a tettes Oroszország vagy más ország lenne. (Megjegyzés: ez az aspektus hiányzik leginkább a természetesen nagyon szabad fősodratú nyugati médiabeszámolókból.)
FRANKFURT
A WikiLeaks-ben nyilvánosságra hozott titkos CIA-dokumentumokból látható, hogy az amerikai titkosszolgálat nyilvánvalóan Frankurtban fedett bázist működtet az európai, közel-keleti és afrikai hekker-műveleteihez.
NULLADIK NAP
A nyilvánosságra hozatal első része – „Nulladik nap” – bemutatja a CIA globális, fedett hekkelő programjának hatósugarát és irányát, valamint a rosszindulatú szoftverek volumenét. A célkeresztben többek között az Apple iPhone-ja, a Google Androidja, a Microsoft Windows-a, de a Samsung tévé is áll, amely utóbbit rejtett mikrofonná alakítják.
ELVESZETT ELLENŐRZÉS
A WikiLeaks dokumentumok szerint a CIA elvesztette ellenőrzését a hekkelő eszközök többsége fölött. Ezek közé tartoznak a rosszindulatú szoftverek, vírusok, trójai falovak, stb.
EZERNÉL TÖBB HEKKELŐ RENDSZER
2016 végéig a CIA hekkelő részlege – amely hivatalosan a CIA Kibertitkosszolgálati Központ (CCI) része – több mint ötezer regisztrált felhasználóval rendelkezett és ezek több ezer hekkelőrendszert, trójai falovat, vírust és más, kiberfegyverként bevethető rosszindulatú szoftvert fejlesztettek ki. A CIA tevékenységi köre olyan mértékű, hogy hekkelői 2016-ban több programsort írtak, mint ami a Facebook üzemeltetéséhez szükséges.
A NEMZETBIZTONSÁGI HIVATAL KONKURENSE
A CIA ténylegesen létrehozta saját Nemzetbiztonsági Hivatalát (NSA). Az új részleget kevésbé ellenőrzik, és itt nem kell olyan nyilvános kérdésekre válaszolni, hogy egyáltalán szükség van-e ekkora beruházásra, ha ennek a képessége már más titkosszolgálati hatóságnál rendelkezésre áll.
A PALACKBÓL KISZABADÍTOTT SZELLEM
Ha a kíberfegyver egyszer már kiszabadul és a szellemet kiengedik a palackból, az néhány másodperc alatt az egész világon elterjedhet és más államok, kíbermaffiák és egyéni hekkerek használhatják.
Aki arra kíváncsi, miként ír erről a Soros támogatásban részesülő hazai média, feltétlenül olvassa el az erről szóló cikket a 444.hu-ban, ahol ilyen mondatok hemzsegnek: „…most tényleg csak az derült ki, hogy a CIA-nak vannak eszközei célzott lehallgatásra”.
Elég izgalmas nem? És ha már itt tartunk, tényleg ne spóroljuk meg a CIA zsoldjában álló, és nettó idegen érdekeket szolgáló 444 vonatkozó írásának megismerését sem, íme:
„Milyen szörnyű titkokat tudhatunk meg a CIA-ról a Wikileaksnek hála?
A Wikileaks leleplezte, hogy a CIA, aminek a létezésének az értelme, hogy képes legyen megfigyelni célszemélyeket, képes megfigyelni célszemélyeket.
Julian Assange, a Wikileaks alapítója sosem spórol a jelzőkkel, amikor önmaga és szervezete jelentőségéről van szó. A kedd esti data dumpot, 8761 dokumentum egyidejű nyilvánosságra hozatalát például igyekezett „a valaha volt legátfogóbb kiszivárogtatásnak”, „még a Snowden-aktáknál” is nagyobb sztorinak beállítani.
Ami jól hangzik, és ha csak az adatmennyiséget nézzük, még akár igaz is lehet. Tartalmilag viszont a mostani „leleplezés” közelébe se ér Edward Snowden valóban új világokat nyitó szivárogtatásának. Snowden ugyanis azt leplezte le, hogy az amerikai elektronikai felderítés, az NSA szinte korlátlanul képes tömegével megszerezni a globális hálózatokon terjedő információkat, és az így megszerzett és tárolt adatokat célszoftverekkel rendszerezni és keresni is tudja. Ezzel szemben most tényleg csak az derült ki, hogy a CIA-nak vannak eszközei célzott lehallgatásra.
A CIA tevékenységével kapcsolatban egy ésszerű és közéletileg fontos kérdés vetődhet fel, mégpedig az, hogy ezeket az eszközöket törvényesen használják-e.
Ami ez esetben nagyjából azt jelenti, hogy vajon a CIA valóban csak olyanokat hallgatott-e le, akiket törvényesen lehallgathat. És a CIA elég sokakat figyelhet meg törvényesen, mert tevékenységét az amerikai törvények csak amerikai állampolgárokkal szemben, illetve belföldön korlátozzák.
Na, erről az ég világon semmi se derül ki a most kiszivárogtatott aktákból. Pedig ha valami, akkor most ez lenne az érdekes. Miért? Mert a wikileakses szivárogtatás időben meglepően egybeesett azzal, hogy Donald Trump mindenféle bizonyíték, vagy bizonyítékra való utalás nélkül éppen azzal vádolja hivatali elődét, hogy törvénytelen eszközökkel megfigyeltette őt a kampány alatt.
Mindazonáltal a szivárogtatásnak, legalábbis a kommunikációs eszközöket használó átlagpolgár és az ezeket az eszközöket gyártó vállalatok szempontjából igenis van gyakorlat haszna. Még ha pont ez az, aminek a CIA-nál most aligha örülnek. A dokumentumok azt ugyanis alaposan feltárják, hogy mégis milyen képességekkel bír az amerikai titkosszolgálat.
Rémisztőekkel.
A biztonságtudatos felhasználót például a frász kerülgethette, amikor azt olvasta a New York Times-ban, hogy „a CIA és szövetséges társszervei módot találtak olyan népszerű telefonos és üzenetküldő szolgáltatások, mint a Signal, a WhatsApp és a Telegram titkosításának megkerülésére”. Ami elég buta megfogalmazás, mert a dokumentumok alapján szó sincs arról, hogy a CIA képes lenne feltörni ezeknek a szolgáltatásoknak a titkosítását.
Valójában arról van szó, hogy a CIA a mobil operációs rendszerek gyenge pontjait kihasználva képes a készülék mikrofonját lehallgatni. Azt pedig ép ésszel senki sem várhatja el egy szoftveres eszköztől, hogy a fizikai valóságban titkosítsa a beszélő mondandóját, miközben a hang a levegőn át a szájától a mikrofonig halad. Magyarán, ezek a biztonságos kommunikációt szolgáló eszközök továbbra is tökéletesen alkalmasak arra, amire valók: az üzenetek eszközök közti titkosítására, amivel például tökéletesen kivédhető az eltérített kommunikáció lehallgatása.
A példában felvetett probléma, vagyis a készülék mikrofonjának hackelése miatt sem érdemes különösen aggódni. A most nyilvánosságra került technikai leírások alapján arra még a CIA-nak sincs módszere, hogy távoli eléréssel hackelje meg az okoseszközök (telefonok, tabletek, számítógépek) mikrofonját, ehhez fizikai hozzáférés kell* az eszközhöz, mondta a Wall Street Journalnak Kenneth White, az Open Crypto Audit Project igazgatója. És még ehhez is „jelentős erőforrásokra” volna szükség. Mint mondta, „ezek a módszerek nem alkalmasak tömeges megfigyelésre”.
A lényeg: ha nem akarja, hogy a mobiljával hallgassák le, sohase hagyja őrizetlenül a készülékét.
*Pontosítanék: az is elégséges lehet, ha a készülék tulajdonosa maga telepíti az eszközre a lehallgatószoftvert, mondjuk egy, nem hivatalos appáruházból beszerzett, álcázott applikáció formájában. A lényeg, hogy a titkosszolgálatok közvetlen, fizikai hozzáférés vagy a felhasználó direkt hozzájárulása nélkül nem képesek ilyet telepíteni a telefonra.
Az ún. okostévékkel már könnyebb dolga lehet a titkosszolgálatnak, mert ezek operációs rendszerének biztonsága meg sem közelíti még az Androidét sem, nemhogy az Ios-ét. Matthew Green, a Johns Hopkins Egyetem kriptográfia-professzora nem is tudott mit javasolni az okostévék mikrofonjainak lehallgatása elleni védekezésre. A Samsung, aminek az okostévéivel már akadtak ilyen problémák, a tévékhez mellékelt felhasználási feltételek apró betűs részében fel is tünteti, hogy a mikrofon által rögzítettekhez harmadik fél is hozzáférhet, cinikus közleményükben meg azt javasolták az emiatt aggódóknak, hogy ne beszélgessenek a tévéjük közelében.
A CIA természetesen képes az adatforgalom eltérítésére is, de ez aligha lephet meg bárkit az NSA tömeges adatgyűjtési programjának leleplezése óta. Az ilyen adateltérítéses információszerzés ellen továbbra is használjon nyugodt szívvel titkosító applikációkat, mint amilyen a már említett Signal, WhatsApp, vagy Telegram. Hasonlóan fontos, hogy rendszeresen frissítse a készüléke operációs rendszerét és mindig telepítse a biztonsági frissítéseket. Az Iphone zárt rendszerében, vagy a stock Androidot használó telefonoknál (Pixel, Nexus, Mogo G, Moto X, HTC 8, hogy pár példát mondjak) ez gyors és egyszerű. A gyártói változatokat használó androidos telefonoknál viszont a frissítések gyakran késnek, ezek kevésbé biztonságosak.
És persze tegye meg a most már alapvetőnek számító biztonsági óvintézkedéseket: használjon jelszómenedzsert és kétlépcsős azonosítást.”
Nos, így kell rengeteget beszélni a semmiről, hogy ne kelljen semmit mondani a lényegről. A 444 „újságírói” erre külön kiképzést kaptak.
És akkor –ismétlésképpen- két lényeges momentum:
1.: A 444 szerint a világ legtermészetesebb dolga, hogy a CIA bárkit bárhogyan lehallgathat a világon.
2.: A kiszivárogtatott anyagokból kiderül, „hogy a CIA a kibertámadásokat idegen zászló alatt hajtotta végre, azaz úgy, mintha a tettes Oroszország vagy más ország lenne. (Megjegyzés: ez az aspektus hiányzik leginkább a természetesen nagyon szabad fősodratú nyugati médiabeszámolókból.)”
És akkor ennek ismeretében kéretik végiggondolni mindazt, amit a „fősodratú nyugati média”, valamint a CIA és Soros valagában lakó 444 naponta le- és megír, miszerint az amerikai választásokat az oroszok hekkelték meg.
Ugye, milyen izgi a világ?
Ugye, hogy a legvadabb összeesküvés elméletünkről is rendre kiderül, hogy szomorú rögvalóság?
Ugye, hogy inkább előbb mint később, ezeket el kell takarítani a föld színéről?
Forrás:badog.blogstar.hu
Tovább a cikkre »
