(Az itt látható első feltöltött képen az „FDJ” rövidítés a kelet-német KISZ megfelelője volt)
Egy órával azt követően, hogy vasárnap délután Angela Merkel a schengeni egyezményt felfüggesztve határellenőrzést vezetett be a német-osztrák határon, szörnyű dolog történt. Az uniós ügyekkel foglalkozó mértékadó Politico.eu portál délután 6 óra 29 perckor cikket jelentetett meg a történtekről. Kiemelte, hogy a német kancellár ezzel a lépésével egy alapvető európai uniós értéket rúgott fel: az emberek szabad mozgását a határokon át.
Valóban ritka és megbocsájthatatlan: egy dúsgazdag, hatalmas újságírói stábbal dolgozó fősodratú médium kimondta az egyszerű igazságot. A Politico.eu 11 óra 26 perces átszerkesztésével bűnét korrigálta: az már nem tartalmazta az idézett tényállítást, és általában is kissé szelídebb formában adott számot a történtekről. Az eredeti cikket olyan jól eltüntették, hogy annak megkeresésére egy barátilag felkért informatikai szakértő is képtelen volt.
Az NDK-ban egyetemista korában KISZ-es agitprop vezetőként tevékenykedő Merkel hatalma ma a kontinensen nehezen értékelhető túl.
Hála Udo Ulfkotte német újságíró bestseller könyve hazai kiadásának, a már nálunk is köztudottan egyendróton rángatott német sajtó merkelista agitpropagandájának, a kancellár 10 éve ül berlini trónján. Az Európai Uniót tetszése szerint és karmesteri pálcával irányítja, miközben e sajtó az uniós konglomerátumot „demokratikusnak” meri nevezni.
E roppant nagy demokráciára jellemző az EU szolgai meghajlása mindaz előtt, aminek töredékéért Magyarország ellen Brüsszel több tucatnyi kötelezett-szegési eljárást indítana. A marxista esztétikának a tartalom és forma egységéről szóló tételét példázó, kollégáit puszilgató, tapogató vagy kokizgató Jean-Claud Juncker uniós bizottsági elnök éppen olyan viharos sietséggel adta áldását a menekültek regisztrációjának módozatait is rögzítő dublini egyezmény merkeli felrúgására, miután a kancellárnő egy üptre nyolcszázezer szíriai menekültet hívott Németországba, mint amilyen alázatos gyorsasággal már vasárnap este jóváhagyását közölte a nyilvánossággal Merkelnek az említett lépése ellentettjéről. Amit, azaz Schengen felfüggesztését, Sebestian Kurz osztrák külügyminiszter egyszerűen így foglalt össze: „Németország lezárta a határait”.
Ó, a világért sem a menekültprobléma és a migránsok miatt állította vissza a határellenőrzést, rohant a kancellár segítségére hétfőn a jobboldali Merkelért élő-haló Klubrádió annak ellenére, hogy a tények egy jól megsuhintott légycsapó erejével vágnak az azt tagadók arcába. Akinek kételyei támadnak, olvassa el a világ vezető lapjának, a New York Timesnak a tudósítását a határlezárást követő jelenetekről. Ausztriában, a Németország előtti utolsó fő vasútállomáson, a salzburgi pályaudvaron ezt a táblát tették ki a precíz németek: „A migráns válság miatt a vonatok a német hatóságok utasítására nem közlekednek.” Ugyanez a riport idézi Thomas de Maziere belügyminisztert is, aki kijelentette: „rendkívül fontos Németországnak, hogy korlátozza az országba érkező emberek számát és állítsa helyre a normál belépési eljárást”.
Merkel pálfordulása és gyalázatos tette megrázta Európát. Ugyanis a menekültekkel úgy kellett volna bánnia, mint sok más demokratikus ország. Főként azért, mert esetünkben már a mennyiség átlépte az elviselhetőség kategóriájának legfelső határait is. Ausztrália visszafordítja a migránsokat szállító hajókat. A Japan Today nevű újság hírportálja szeptember 10-i számában arról ír, hogy Japán 2014-ben 11 menekültkérőt fogadott be és azt tervezi, hogy tovább szigorítja (!) bevándorláspolitikáját.
Merkel meggondolatlan és kihatásaiban helyrehozhatatlan tettei a témája a brit The Spectator hetilap szeptember 12-i száma borítójának, amely ezzel a címmel jelent meg: „Merkel tragikus tévedése”. És ez még a schengeni rendszerre vasárnap ledobott atombombája előtt íródott.
Erősen vélhető, hogy a kancellár hirtelen észrevette: őrült lépései anti-Shakespeare módon nélkülöznek mindenféle rendszert. Rádöbbent, hogy a legbefolyásolóbb tényezők támogatásának kedvéért eljátszott történelmi bűnbánatának újabb, kényszerű kifejezésével, azaz egy milliónyi migráns Európára szabadításával nemzete és a kontinens sorsát alárendelte pszichopata tudata kényszereinek. Ami elődeitől, Helmut Kohltól, Helmut Schmidtől, de akár Willy Brandttól is elképzelhetetlen lett volna.
Merkel azzal a Martin Schulz-zal, akinek még leérettségiznie sem sikerült – legalábbis eddig
Mindezt súlyosbítja mai történelmünk drámai „globális kontextusa”, amelyet egy másik brit hetilap, a New Statesman legfrissebb számának címoldalán így fejezi ki: „A szíriai tragédiai és az összeomló világrend”.
A baloldali brit Guardian szerint „Németország azon döntése, hogy felfüggeszti a schengeni megállapodásokat Ausztriával közös határán, hatalmas csapást mér a 26 tagországot tömörítő schengeni területen két évtizede tartó akadálytalan utazásra.”
A hazai balliberális sajtó örömmel importált vészkiáltásokat hallat: „Ezután már a nacionalista nemzetek Európája jön”! És dől belőlük is a magyar miniszterelnök migránsügyi politikájának bírálata akkor, amikor Orbán Viktor Görögország és Magyarország esetében nem a dublini szabályok felrúgását, hanem azok betartását kérte és igyekezett nálunk végrehajtani.
A migránsválság alap oka természetesen nem kizárólag Merkelé, csak ő tette azt az európai civilizációnak akár az egészét megroppantó erejévé. Szeptember 11-én a New York Timesban (!) jelent meg a Szegedről származó Steve Hilton cikke arról, hogy „nem Európa, hanem az Egyesült Államok a felelős a menekültekért”.
Az EU-ban nincs demokrácia. Csak az erő számít.
A 28-ak közül a fő erő Németországé, amelynek jelenlegi vezetőjének egyetlen iránytűje a történelmi bűnbánat ledolgozása. Kezdve az öt, atomtöltetű rakétákkal felszerelhető harci tengeralattjáró térítésmentes leszállításával Izraelnek egészen Európa felszámolását kockára tevő, a másság iránti megatoleranciából származó lépéséig, amelynek megtételében Merkelt az vezérelte, hogy a migránsválság valódi kirobbantói megsimogatják engedelmeskedő fejecskéjét.
(Magyar Hírlap, 2015-09-16)
Forrás: FB
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)
Kategória:Publicisztika
Forrás:internetfigyelo.wordpress.com
Tovább a cikkre »
