A svédek a román cigányok miatt bevezetik a koldulás tilalmát.
A svéd kormány be kívánja tiltani a koldulást. Ardalan Shekarabi szociáldemokrata közigazgatási miniszter tegnap Reykjavikban kijelentette, tanulmányozni fogja a más skandináv államokban már meglévő korlátozásokat. Tegnap kijelentette, idézi őt a brüsszeli portál: „A koldulás a svéd utcákon soha nem tudja megoldani a romániai és bulgáriai kirekesztés és szegénység főbb problémáit”. Mintegy négyezer, főleg romániai roma koldul Svédországban. Dániában tilos a koldulás és az fél év börtönnel is büntethető.
Sebastian Kurz osztrák külügy- és integrációs miniszter integrálásuk céljából egy eurós díjazású közmunkára akarja fogni a menedékre jogosultakat. Aki erre nem hajlandó, kevesebb szociális segélyt kap, idézi őt a vezető osztrák lap. Azt is kijelentette, hogy a teljes lefátyolozás nem segíti elő az integrációt és az „egy ellentársadalom jelképe”. Azt is akarja, hogy az újonnan érkezők teljes minimális szociális biztonsági juttatást (havi 838 euró) csak öt éves ausztriai jogszerű tartózkodás után kapjanak. A hatóságokat pedig felhatalmazná arra, hogy közbeavatkozzanak, amikor például szalafisták osztogatják a Koránt. A Kronen Zeitung Kurznak a közmunkával kapcsolatos azon mondását is idézi, hogy a munka jobban integrál, mint a parkokban ücsörgés.
A bécsi lap online portálja azzal kezdi cikkét, hogy Belgiumban öt évvel ezelőtt vezették be az arcot egészében (burka) vagy részben (nikab) eltakaró öltözékek betiltásának törvényét. Most Sebastian Kurz kül- és integrációs miniszter burkatilalmat akar bevezetni Ausztriában (lásd fentebb a Die Presse-cikket). Alice Schwarzer feminista egyetért: „Országunkban a burka-tilalom természetellenes lenne.” Kenan Güngör szociológus szerint „a burka egy patriarchális kultúra szimbóluma” és arról szól, hogy „a nőket láthatatlanná tegye a nyilvános térben”.
Heinz Buschkowsky, Berlin (migránsokkal túlterhelt) Neukölln kerületének volt polgármestere a Berlin-Wedding-i ügy után követelte, hogy a rendőrség keményen lépjen fel a törvényeket ignoráló törökökkel és arabokkal szemben. Berlin-Weddingben a rendőrök meg akartak fékezni egy 11 éves gyereket, amikor migránsok tömege rohant rájuk. „Az ilyen emberek megvetik a német államot”, mondta. Hozzátette, „éppen az ilyen fiatalokban a legcsekélyebb gátlás sincs, hogy rendőröket leköpjenek vagy megverjenek”. A szocialista expolgármester hangsúlyozta, egyértelművé kell tenni, hogy aki rendőrt fizikailag bántalmaz, az elért egy határt.
„Az USA háborús bűnöket segít elő Jemenben” címmel a brit lap felháborítónak bélyegzi azt, hogy az amerikai fősodratú média hallgat arról a válogatás nélküli öldöklésről, amit Szaúd-Arábia Jemenben másfél éve folytat, beleértve tanulókkal tele iskola vagy betegekkel és sérültekkel teli kórház legutóbbi elpusztítását. „És az Egyesült Államok ezért nagyrészt felelősséggel tartozik”. A cikk felhívja a figyelmet a mai nyomtatott kiadásában e témával kapcsolatban megjelent vezércikkére, amelynek címe: „A koalíciós légi csapások megújultak a béketárgyalások megakadása után – és Nagy-Britannia cinkos az abból származó polgári halálesetekben”. „…az Obama-kormány tétlenül üldögél, miközben szövetségese történelmi léptékű pusztítások sorát hajt végre”. Washington a szaúdiknak dollár milliárdokért ad el fegyvereket, köztük bombázókat. Azon kívül hírszerzési információval látja el őket. „Egyszerűen kifejezve: az USA szó szerint egy humanitariánus katasztrófát pénzel, amely bizonyos szempontokból a szíriai válságnál is súlyosabb”. A New York Times szerkesztői állásfoglalásában szögezte le a héten: „Szakértők szerint a koalíció leállna, ha Washington visszatartaná támogatását”. E helyett a média a krikettről ír. Újságírók nem kérdezik róla Obamát. A tévéállomások csaknem egyetemlegesen hallgatnak róla. Miközben a szaúdi bombázások olyannyira megerősítették az al-Kaidát az Arab félszigeten, hogy annak következtében – a Reuters szerint – a terrorszervezet erősebb és gazdagabb lett, mint bármikor 20 éves történelmében. A jemeniek pedig nem szaúdi, hanem „amerikai bombázási hadjáratról” beszélnek, idézi a lap Chris Murphy Connecticut állambeli amerikai szenátort, a bátor kevesek egyikét, aki beszélni mert erről.
„Törökország katonai kapcsolatokat készül felvenni Oroszországgal, ahogyan a NATO-nak nem akaródzik együttműködni Ankarával” címmel a globális orosz tévé angol nyelvű portálja Mevlüt Cavusoglu török külügyminisztert idézi, aki eddigi legkeményebb kijelentését tette a Sputnik orosz hírügynökségnek a témában. Ezt mondta: „Úgy tűnik, hogy a NATO tagországok kitérő módon viselkednek olyan területeken, mint a technológia cseréje és a közös beruházások. Törökország ki akarja fejleszteni saját védelmi iparát és meg akarja erősíteni védelmi rendszerét…Ebben az értelemben, ha Oroszország érdeklődéssel kezel bennünket, készen állunk arra, hogy e szektorban együttműködjünk vele”, válaszolt arra a kérdésre, hogy lát-e lehetőséget együttműködni Oroszországgal védelmi téren. Ezt is mondta: „A Nyugat Oroszországot és Törökországot másodosztályú országnak tekinti, és fel van háborodva, amikor ezek a másodosztálybeli országok bírálni merészelik”.
* * *
Az orosz államügyészség nem kívánatos szervezetnek nyilvánította John McCain szenátor („Orbán neo-fasiszta) vezette Nemzetközi Republikánus Intézetet, és megtiltotta, hogy Oroszországban fejtse ki tevékenységét. Egyben megtiltotta orosz szervezeteknek és állampolgároknak a vele való együttműködést. Ugyancsak nem kívánatos szervezetté nyilvánították az amerikai Média Fejlesztési Beruházási Alapot. McCain az intézetet 1993 óta vezeti azzal a céllal, hogy „világszerte előmozdítsa a demokráciát a külföldi politikai pártok segítségével”. Oroszországban tavaly hoztak törvényt a nem kívánatos külföldi szervezetek betilthatóságáról. (Václav Klaus cseh miniszterelnökként 1992-ben minden törvény nélkül hajította ki Prágából a Soros-féle, ma Budapesten működő Közép-Európai Egyetemet.)
DEUTSCHE WIRTSCHAFTS NACHRICHTEN
„Rotschild a pénzpolitikáról: a történelem legnagyobb kísérletét éljük át címmel” a német gazdasági-politikai portál arról ír, hogy a befektető-bankár bizonytalan abban, hogy a pénzpolitika történelmének mai, legnagyobb kísérlete miként végződik. Eddig a vállalatok abból nagyon jól profitáltak. De Jacob Rotschild, az RIT Capital Partners befektető intézet feje a Nyugat számára a legnagyobb kockázatokat látja abban, hogy a központi bankok terjeszkedő pénzpolitikát folytatnak. Az alacsony alapkamatok, egyes állampapírok negatív hozamai, valamint egyes központi bankok kölcsön felvásárlási programjai a világtörténelem legnagyobb pénzpolitikai kísérletének részei. Ennek a politikának a hosszú távú következményei beláthatatlanok, jelentette ki.
* * *
A Nemzetközi Valutaalap feketének látja az öregedő és adóságokkal agyonterhelt Európa jövőjét. Abból indul ki, hogy a kontinensen a gazdasági növekedés a társadalmak elöregedése miatt érezhetően lassul. Az emberek termelékenysége 45 éves korukig nő, onnan kezdve csökken. A leginkább veszélyeztetettek a már most is válságban lévő országok.
„Ha arra gondolt, hogy a régi Donald Trump kampánya vad és őrült volt, csak várjon” címmel a fővárosi lap ismert publicistája, E.J. Dionne Jr. azt jósolja, hogy a Breitbart hírportáltól a republikánus elnökjelölt kampánya élére állított Steve Bannon Trumpot még inkább az európai szélsőjobb irányába fogja tolni. Bannon közel áll Nigen Farage-hoz, a brexites UKIP volt elnökéhez, akinek pártját Bannon a brexit után agyondicsérte. A Bloomberg –Businessweek portálján Joshua Green aggodalmát fejezte ki, hogy Trump most még jobban utána megy Clintonnénak. Bannon ugyanis felszólította az ország nem fősodratú médiumai legjobb tényfeltáró újságíróit, hogy mélyedjenek el Clintonné viselt dolgaiban. És Trumpék olyan nyilatkozatot tettek közzé, amely örvendezett, amiért a Businesweekben e cikk Bannont „Amerika legveszélyesebb politikai operatív emberének” nevezte.
* * *
„Trump, a mucsaiak és a faj” címen Fareed Zakaria sztárújságíró cikkét azzal kezdi, hogy nem az a rejtély, miért olyan gyengén szerepel a kampányban újabban Trump, hanem az, hogy miért szerepel olyan jól. Ennek megértésére ajánl egy most megjelent, máris bestsellerré vált könyvet, amelyet J. D. Vance írt ezzel a címmel: „Mucsai elégia: egy család emlékirata és a válságban lévő kultúra”. E könyv leírja, mi történik a reményüket vesztett, elszegényedő fehérekkel, a fehér munkásosztállyal Amerika rozsdaövezeteiben és elmaradt vidékein. Közöttük „a kulturális kétségbeesés politikája” uralkodik. És Trump hívei, teszi hozzá Zakaria.
* * *
„A dél-afrikai bányászváros, ahol minden negyedik nő megerőszakolásáról panaszkodik” címen a lap a Johanessburgtól észak-nyugatra fekvő Rustenburgból küldött tudósításában arról ír, hogy a platina kibányászásán dolgozóknak csak 10 százaléka nő, de igen sok nő ment oda munkát keresni. Sokan közülük anyagilag az ottani férfiaktól függenek és a nemi erőszakoknak csak 5 százalékát jelentették, miközben az ott tömeges.
THE NEW YORK TIMES ÉS SPIEGEL ONLINE
A vezető amerikai lap hosszú helyszíni tudósításban, a legolvasottabb német hírportál reggeli köremailjében katasztrofálisnak tartja, hogy a (volt NDK-s) Mecklenburg-Elő-Pomáránia tartományi választások előtt semmi nem látszik ártani a német jobboldali radikális AfP népszerűségének.
Donald Trump amerikai elnökjelölt szerdán először kapott bizalmas tájékoztatást a titkosszolgálattól New Yorkban, az FBI épületének lehallgatást kizáró helyiségében, idézi az amerikai ABC tévétársaság információját az osztrák közszolgálati adó. Erre minden amerikai elnökjelöltnek joga van kinevezése után. A cél az, hogy a jövőbeli elnököt országa kül- és biztonságpolitikai helyzetéről tájékoztassák, valamint arról, hogy a nemzetbiztonságot milyen veszélyek fenyegethetik. A Demokrata Pártnak ez nagyon nem tetszett, tudósít az ORF.
Felháborodást váltott ki, hogy az ukrán hatóságok Zaporozse városában „szeparatizmus” vádjával letartóztatták Miroszlava Berdnyik ukrán írónőt, a Majdan-téren történtek kritikusát. Legalább 12 év börtönbüntetésre számíthat. Az ukrajnai nacionalizmusról írt könyvei országa feketelistáján vannak. Birtoklásuk és terjesztésük bűncselekmény (az ukrán demokráciában).
Az iráni hírtévé a Gallup felmérésének eredményeit közli. Ezek szerint az amerikaiak 61 %-a vélekedik úgy, hogy a rasszizmus széles körű az Egyesült Államokban.
Az Egyesült Államok vezető külpolitikai folyóiratában Nima Sanandaji, egy Svédországban élő kurd szerző és kutató, több könyv szerzője „A skandináv modell félreértelmezése” címmel megjelent esszéjét azzal kezdi, hogy Bernie Sanders, a Clintonnéval hónapokon át a demokratapárti elnökjelöltségért harcoló „baloldali populista” (ilyen szóösszetétel sem volt még a nyugati sajtóban) azt a gondolatát népszerűsítette, hogy vezessenek be egy skandináv típusú jóléti államot az Egyesült Államokban. A cikk bemutatja, hogy az amerikai egyetemi tanárok, újságírók és általában a baloldali politikusok körében az északi modell imádata ostobaság. Ugyanis az kultúra függő, nem pedig az ottani magas adók eredménye. Az Egyesült Államokban élő svédeknek és dánoknak másfélszer annyi a jövedelmük, mint az átlag amerikaiaknak és ugyanilyen arányban gazdagabb, mint az otthon maradott svédek és dánok. A hatvanas évekig Dániában az adók alacsonyabbak voltak az amerikai adóknál. Ennek ellenére a dánok akkor 2,4 évvel hosszabb ideig éltek az amerikaiaknál, jóval a dán jóléti állam létrehozása előtt. Svédországban és Norvégiában ma az amerikai átlagéletkorhoz viszonyított különbsége kisebb, mint a múlt század közepén, amikor e két ország közszférái viszonylag kevésbé volt fejlett. A szerző további példákat is felsorol.
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
