A budapesti Szabadság téren található egy szobor, amely a román megszállásra másfajta előjellel emlékeztet. Harry Hill Bandholtz amerikai tábornok szobra annak állít emléket, hogy Brandholtz megelégelte a románok rablását.
A budapesti Szabadság téren található egy szobor, amely a román megszállásra másfajta előjellel emlékeztet. Harry Hill Bandholtz amerikai tábornok szobra annak állít emléket, hogy Brandholtz megelégelte a románok rablását.
1918-ban a román hadsereg megszállta Magyarországot, minekutána a köztársaság elnöke, a bolond vörös gróf és Linder Béla, a nem kevésbé bolond hadügyminiszter leszereltette az egész magyar katonaságot. A román katonák persze kihasználták, hogy Magyarország fejetlenné vált, s loptak-raboltak, ahogy tudtak. Október 5-én van az évfordulója annak, hogy Harry Hill Bandholtz amerikai tábornok megelégelte a pusztítást, s egyetlen lovaglópálca segítségével megakadályozta, hogy a román megszálló hordák kirabolják a budapesti Nemzeti Múzeumot. Amint értesült róla, hogy a múzeum épülete előtt román teherautók állnak, nem volt rest odamenni, s megakadályozni, hogy az Erdély-rablók történelmünket is magukévá tegyék. Igazságérzete, határozottsága, bátorsága és lovaglópálcája volt a fegyvere, amiért a magyarok örök hálával tartoznak.
Miután az épületből kihajtotta a megszállók képviseletét, elkerülendő másnapi visszatérésüket, “hivatalossá” tette előttük a tiltást. Magához vette a raktár kulcsát, és kifüggesztette a helyszínen:
Annak, akit megillet – Mivel a Szövetséges Katonai Bizottság felelős a budapesti Magyar Nemzeti Múzeumban található valamennyi tárgyért, a kulcsot a soros elnök, Bandholtz tábornok, az amerikai képviselő vette magához.
H. H. Bandholtz
A múzeumba vezető három bejáratot Bandholtz utasítására Loree ezredes pecsételte le, mindegyik pecséthez a következő cédulát mellékelve:
Ezt az ajtót a Szövetséges Katonai Bizottság parancsára pecsételték le.
H. H. Bandholtz, soros elnök
1919. október 5.
A derék amerikai tiszteletére a 30-as években szobrot emeltek, de a dologból diplomáciai bonyodalom keletkezett, hisz a rablók röstellték (nem a rablást), hogy egyetlen ember – puskalövés nélkül –kergette szét őket a híressé vált lovaglópálcájával. Végül is kompromisszumos megoldásként a Bandholtz-szobron a tábornok mintegy eldugva, a háta mögött tartja az ostort. Aztán, valamikor a 40-es években a testvéri (?) Románia diplomáciai tiltakozására eltüntették a Szabadság térről a szobrot: előbb egy szobortemetőbe, majd az amerikai nagykövet rezindenciájának kertjébe helyezték, végül 1989-ben visszakerült a mai, illetve a régi helyére.
Hunhír.info
Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »
