Nem zárom ki, hogy ebben a munkamegosztásban a britek játsszák a racionális Amerika mellett a rossz rendőr szerepet. Washington ugyanis a londoni bejelentés után sietve közölte, hogy ő nem tervezi hasonló lőszer szállítását Ukrajnába – fogalmaz Stier Gábor.
Brit Challenger2 harckocsi „szegényített” utántartalmú lövedékkel tüzel – militarywatchmagazine.com
Nagy-Britannia szegényített uránt tartalmazó lőszert tervez szállítani Ukrajnának. Stier Gábort, a moszkvater.com főszerkesztőjét kérdezte a Gondola.
– Főszerkesztő úr, Brzezinski annak idején „nyugdíjas geopolitikai játékosnak” minősítette Nagy-Britanniát. Mennyire félő, hogy immár a demencia súlyos tünetei is előtörtek a ködös Albionban?
– Az elmúlt egy évben kiderült, hogy nemcsak Németország, de Nagy-Britannia is elhanyagolta, leépítette a hadseregét. Egyik európai hatalom sem tudna helytállni egy komoly háborúban. Ám míg a németek legalább mindezt kompenzálandó nem kiabálnak, addig a britek az amerikaiak táskahordozóiként hangosak és ambiciózusak.Nem a képességeik, hanem az Egyesült Államok szövetségesi védőernyője teszi őket bátorrá. Közben észre sem veszik – vagy csak nem akarják észrevenni –, hogy Amerika csak használja őket. Így a feladatok megosztása jegyében a legaktívabban jelen vannak a posztszovjet térségben is, mindenek előtt Ukrajnában. Nem zárom ki, hogy ebben a munkamegosztásban a britek játsszák a racionális Amerika mellett a rossz rendőr szerepet. Washington ugyanis a londoni bejelentés után sietve közölte, hogy ő nem tervezi hasonló lőszer szállítását Ukrajnába. Ebben a háborúban Ukrajna támogatói között Washington és Varsó mellett London érzi a legotthonosabban magát. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy túlságosan is otthonosan. Beleélték magukat abba, hogy Oroszország nem győzhet, így az Északi Áramlat elleni diverzáns akciótól az isztambuli béketárgyalások tavaly márciusi megtorpedózásáig a fegyverszállítások fokozásáig mindenben az élen járnak. Hangerőben, a kommunikációs téren mindenképpen. Ezt a „felajánlást” is ebbe a sorba helyezném. A gyengeségüket az ilyen radikális lépésekkel kompenzálják. Folyamatosan túllicitálják az Egyesült Államokat, és azt hiszik, hogy ezzel ellensúlyozni tudják a brexit következtében immár nemcsak katonai, hanem politikai értelemben is megmutatkozó képességbeli hiányosságaikat. A lengyelek, a baltiak és természetesen az ukránok mellett ők a legkevésbé racionálisak, és ha rajtuk múlna, már elpattant volna az a bizonyos húr. Emellett azt se felejtsük el, hogy Nagy-Britannia egy ideje komoly belpolitikai válságot él át, és ez a dobpergetés, a harci zaj a londoni kormányzó elit szándékai és reményei szerint erről is eltereli a figyelmet. Időlegesen legalábbis.
– Oroszország kénytelen lesz reagálni, ha a kollektív Nyugat nukleáris összetevőt tartalmazó fegyvereket vetne be – figyelmeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnök a kínai hivatali partnerével a Kremlben megtartott eszmecseréjét követő sajtónyilatkozatában. Állítólag a nemzetközi politikában nem szabad fenyegetéssel élni, mert visszaüt, ellenben az elrettentés folyamatosan jelen van. Putyinnak most mennyire sikerült eltalálni a fokozatot?
– Moszkva tisztában van vele, hogy bármit tesz, a nyugati buborékban úgyis őt ő lesz a hunyó. Így jelen esetben is London provokált ezzel a bejelentéssel, a fősodor média mégis a válaszra ugrott, és olyan címekkel hozta a történteket, hogy „Oroszország nukleáris összecsapásra figyelmeztetett”. Véleményem szerint Putyin elnök és Sojgu védelmi miniszter válasza arányos volt. Egy ilyen lépést nem szabad válasz nélkül hagyni, ugyanakkor ezt én nem fenyegetésnek, hanem figyelmeztetésnek érzem. Valójában azon csodálkozom, hogy a sajtó emellett a brit bejelentés mellett szó nélkül elment. Mert a szegényített urán elméletileg ép állapotban nem jelent közvetlen veszélyt, ám háború van, és egyrészt nem lehet garantálni ezt az épséget, másrészt tudjuk, hogy alkalmazása után Jugoszláviában milyen drasztikusan megnőtt a rákos megbetegedések száma. De úgy tűnik, az oroszokkal szemben a sajtó a Nyugat legdurvább, normál esetben visszatetsző és felháborító lépését is elfogadhatónak tartja. Csak azért ne felejtsük el, hogy ezzel minden morális alapját eljátssza mások számonkérésére.
– Mennyire értékelhetjük eszkalálódásnak, hogy noha földrajzi területre „még” nem léptek be brit katonák, ám egy lépést tesznek a nukleáris terepen?
– Ez egyértelműen újabb lépés az eszkaláció, a harmadik világháború felé. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az elmúlt napokban legalább féltucatnyi hasonló lépéssel, bejelentéssel találkozhattunk. Úgy tűnik, mintha Hszi Csin-ping moszkvai látogatása kétségbeesett lépésekre sarkallná a hegemón szerepének gyengülését érző Nyugatot. Sűrűsödik a levegő, és az egyelőre még csak szavakban, bejelentésekben, nyomásgyakorlásban megjelenő eszkalációért jelenleg elsősorban a Nyugatot terheli a felelősség.
Molnár Pál
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
