A gáz krízisterv valójában a német gazdaságnak dobott mentőöv – jelentette ki Litkei Máté, a Klímapolitikai intézet igazgatója az M1 Ma este című műsorában. A szakértő szerint a német kormány elmúlt időszakban tett optimista állításai napjainkban bosszulják meg magukat, a német gazdaság recessziója pedig borítékolható, ami az egész kontinensre hatással lehet. Frans Timmermans népfelkeléstől való félelme nem alaptalan, hiszen az energiahiány még azelőtt érintheti a lakosságot, mielőtt az közvetlenül elérné a háztartásokat, márpedig Európa szemmel láthatóan elaludt, nem volt felkészülve egy energiaválságra.
Oroszország előzetes ígéretét beváltva csökkentette az Északi Áramlaton érkező gázmennyiséget, mindezt az éves betárolási időszak vége előtt. Ezzel a lépéssel immár borítékolható a téli időszakra várható gáz-és energiahiány Európában.
Az Európai Unió kedden fogadta el az Európai Bizottság gáz krízistervét, amely veszélyhelyzet esetén 15 százalékos fogyasztáscsökkentést írna elő a tagállamoknak.
„Ez a rendeletbe sűrített intézkedéscsomag a német gazdaságnak dobott mentőöv” – kommentálta Brüsszel döntését Litkei Máté.
A szakértő szerint a német kormány saját energiaszektorát politikai célokra használta fel, aminek káros következményei most mutatkoznak meg. Elég emlékezni Robert Habeck gazdasági miniszter elmúlt időszakban adott nyilatkozataira, amikor a szankciók kibővítése mellett érvelve folyamatosan azt állította, a német gazdaság probléma nélkül át tudja vészelni az orosz gázról való leválást. Napjainkban azonban már világosan látszik, Németország nem képes a téli időszakot orosz gázszállítások nélkül megoldani, a német kormány állítása tehát inkább volt csupán kommunikációs panel, mintsem realitás. Hozzátette, a rendelet előírja a kölcsönös „szolidaritást”, azaz a megfelelő feltöltöttséggel rendelkező országok kötelesek kisegíteni a gázhiánnyal küszködő tagállamokat.
Bár a gáz krízisterv első lépésben önkéntes alapú, riasztási terv megállapítása esetén azonban kötelezővé válhat.
Litkei Máté elmondta, az első lépcsőfokot jelentő önkéntes alapon túl, eredetileg az Európai Bizottság rendelhette volna el a riasztást, amennyiben fennakadásokat tapasztal, vagy valamelyik tagállam jelzi felé a problémát, innentől kezdve pedig a döntés minden tagállamra nézve kötelező jelleget öltött volna.
Ez az elképzelés a tárgyalásokon módosult, a végső forma értelmében a bizottság csupán kezdeményezési jogkörrel bír, illetve öt ország kezdeményezhet még riasztási helyzetet, ahonnan a kérdés az Európai Tanács elé kerül, ott pedig minősített többséggel hoznak végső döntést.
„Brüsszel mostani döntése lehet egy reakció, de megoldás nem” – mondta a klímapolitikai intézet igazgatója, hozzátéve, jogos lehet Frans Timmermans félelme, amikor az Európai Bizottság alelnöke egy elhúzódó energiaválság kapcsán népfelkelést vizionált. Litkei Máté szerint az energiahiányos helyzet már akkor érzékenyen érintheti Európa lakosságát, amikor az még nem a háztartásokban, hanem „csak” a gazdaságban jelenik meg, hiszen ez iparágak leállásához is vezethet, ami nyilvánvalóan tovább gyűrűzhet a társadalom felé.
A szakértő szerint az Északi Áramlat 1 ismét lecsökkentett gázimportja recessziót jelenthet a német gazdaság számára, ami magyar szemmel nézve sem biztató, hiszen Németország hazánk elsőszámú gazdasági partnere.
Valószínű, hogy Oroszország a gazdasági szankciókra való válaszként csökkentette le az Északi Áramlat 1 gázimportját – mondta a szakértő. Mindezt az orosz kormány elmúlt napokban tett kijelentései is alátámasztják: a hivatalos indoklásként turbina problémák és karbantartási munkálatok miatt lecsökkentett gázforgalom Moszkva szerint elkerülhető lett volna a meghozott szankciók nélkül, nyilvánvaló tehát a zsarolási potenciál, amire Oroszország a gázszállításokat használja.
„Európa sajnos elaludt, azt kell hogy mondjuk, nem volt felkészülve egy ilyen mértékű energiaválságra” – összegezte a kontinensre nézve a problémát Litkei Máté. A nukleáris energiahatalomnak számító Franciaországgal kapcsolatban elmondta, az elkövetkező időszak kilátásai ott sem biztatóak.
Hiába rendelkeznek ugyan jelentős atomenergiával, mivel az utóbbi években nem fordítottak elegendő munkát az erőműveik karbantartására, ezért a nukleáris energiaflottájuk nagy része elavultság miatt nem használható, jól mutatja mindezt, hogy Franciaország a közelmúltban villamosenergia-importra szorult.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
