A Szlovák Statisztikai Hivatal kedd délelőtti sajtótájékoztatóján közölte, vasárnap lezárult a népszámlálás asszisztált szakasza is, összesen 5,22 millió polgár töltötte ki a kérdőívet. Ez a lakosságnyilvántartás alapján becsült teljes populáció 92,7 százaléka.
A népszámlálás online szakaszában, amikor a polgárok saját maguk tölthették ki az internetes kérdőívet, 4,84 millió személy vett részt a felmérésben. További 376 ezer személy a népszámlálás asszisztált, vagyis a kérdezőbiztosok segítségével végrehajtott szakaszában töltötte ki a kérdéssort. Ez együtt a lakosság-nyilvántartás alapján becsült teljes populáció 92,7 százaléka. Ľudmila Ivančíková, a Statisztikai Hivatal demográfiai osztályának vezérigazgatója kérdésünkre elmondta, ha a népszámlálás résztvevőinek számát az ország demográfiai statisztikáival hasonlítják össze, akkor a kitöltöttségi arány 96 százalék körül van. A demográfiai statisztika ugyanis, a lakosság-nyilvántartáshoz képest, az ország teljes populációjára vonatkozóan kisebb értéket mutat.
A hiányzó néhány százaléknyi polgár esetében a népszámlálás eredményét az állami nyilvántartásokból származó adatokkal egészítik majd ki. Így valamilyen mértékben a kérdőívet ki nem töltő polgárok is szerepelni fognak a végső statisztikában. Az önbevalláson alapuló adataikat, így a nemzetiségi, vallási hovatartozásukat azonban a végső statisztikák nem fogják tartalmazni. A kérdőív kitöltése egyébként kötelező volt, aki ezt elmulasztotta, arra a helyi önkormányzat 25-től 250 euró közötti büntetést szabhat ki. Ivančíková szerint két csoportra jellemző, hogy a körükben magasabb volt az ívet ki nem töltők száma. „Az elsőbe a nagyvárosok lakói, a másikba pedig a huzamosan külföldön élők tartoznak” – mondta a vezérigazgató azzal, hogy elsősorban az ország keleti és középső részéről származó emberekről van szó.
Az országban élő kisebbségek számára a felmérés nemzetiségre és az anyanyelvre vonatkozó pontjai a legfontosabbak. Az elmúlt évtizedektől eltérően a mostani népszámlálás során két kérdésnél is megadhattuk a nemzetiségi hovatartozásunkat. A kérdőívben először a „Mi az ön nemzetisége?”, majd az „Egyéb nemzetiséghez tartozónak is vallja magát?” kérdés következett. A jelenlegi jogszabályok szerint a kisebbségek hivatalos nyelvhasználathoz való joga függ közvetlenül a népszámlálás során felmért nemzetiségi arányoktól, de közvetetten a Kisebbségi Kulturális Alap támogatásainak elosztásánál is figyelembe veszik azokat. Ivančíková a nemzetiségre, anyanyelvre, vallásra vonatkozó kérdések kapcsán elmondta, nagyon kevés azoknak az íveknek a száma, amelyekben a polgárok ezekre nem válaszoltak. Ez többek közt annak is köszönhető, hogy az elektronikus ív a kérdések átugrására csak nagyon körülményes lehetőséget biztosított. Az első adatokat, beleértve a nemzetiségek számarányára vonatkozó információkat a hivatal az év végéig szeretné közölni.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
