Share 0 Post 0 Share Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Március végén lezárult a Kárpát-régió nagyragadozóinak védelmét célzó Interreg LECA projekt, amelyben hat ország tizenegy szervezete, köztük a WWF Magyarország és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság vett részt – tájékoztatták a résztvevő szervezetek az MTI-t. A közlemény szerint a 2023 áprilisában indult, hároméves program elsődleges célja a Kárpát-régió nagyragadozóinak, így a szürke farkas, az eurázsiai hiúz és a barna medve állományának védelme, valamint a határokon átnyúló természetvédelmi együttműködés megerősítése volt. A projekt keretében Magyarországon a kutatók az Északi-középhegység területén száz vadkamerával végeztek folyamatos megfigyelést. A mintegy kétmillió órányi felvétel alapvető információkkal szolgál a hazai nagyragadozókról és prédafajaikról. A közleményben idézik Sütő Dávidot, a WWF Magyarország Nagyragadozók programjának vezetőjét, aki elmondta: a hazai kamerák összesen 587 alkalommal rögzítettek valamilyen nagyragadozót, döntő többségben farkast. Medvéről 23 felvétel készült, viszont hiúzt nem észleltek a vizsgált magyar területeken. Kitért arra is, hogy a projekt ideje alatt hat farkas ember által elpusztított teteme került elő, további két állat elpusztulásának körülményeit pedig jelenleg is vizsgálják a szakemberek.
A projekt során gyűjtött adatok alapján Magyarországon a haszonállatokban okozott károk továbbra is ritkák. Az érintett gazdálkodók azonban a megelőző eszközökkel szemben gyakran bizalmatlanok, és nem rendelkeznek a kiépítésükhöz szükséges forrásokkal sem – írták. Az adatok alapján az ember-nagyragadozó konfliktusok Magyarországon is jelen vannak, amit egyrészt az illegális elejtések jeleznek, másrészt az, hogy az északi országrészben jelenleg is számos olyan terület akad, amely ugyan alkalmas lenne a nagyragadozók számára, mégis betöltetlen. A projekt keretében Észak-Magyarországon kiemelt figyelmet fordítottak az ember és a vadvilág közötti konfliktusok kezelésére. A gazdák ragadozóbiztos villanypásztor-rendszereket kaptak, amelyek összesen több mint 800 haszonállat védelméhez járulnak hozzá. Emellett egy állattartó két kuvasszal egészíthette ki nyája védelmét.
Hangsúlyozták: a nagyragadozók hosszú távú fennmaradásának biztosítása a Kárpátokban az egész térségre kiterjedő összefogást igényel. Bár ezen fajok jogi védelem alatt állnak, az orvvadászat, az élőhelyek feldarabolódása, a közúti gázolások, az intenzív földhasználat, valamint az ember és a vadvilág közötti konfliktusok továbbra is komoly veszélyt jelentenek. A szakemberek rámutattak, hogy a megfigyelési módszerek országonkénti eltérése nehezíti az adatok összehasonlítását. A projekt középpontjában ezért a konfliktusmegelőzés és a védett fajok elleni bűncselekmények visszaszorítása mellett az egységes monitoringmódszerek kidolgozása állt. Magyarországról a WWF Magyarország és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság teljes jogú partnerként, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, az Agrárminisztérium és a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) pedig társult partnerként vett részt a projektben.
„A nagyragadozók nem ismernek határokat, hatékony védelmük érdekében az érintett államok és a különféle szereplők közötti együttműködésre és tudásmegosztásra van szükség” – emelte ki a közleményben Sütő Dávid. A projekt teljes, hat országot érintő területén összesen több mint 560 kameracsapdát helyeztek ki 37 ezer négyzetkilométernyi területen. A kutatók 108 állatot azonosítottak egyedileg, közülük 27-re telemetriás nyakörvet helyeztek fel, ami értékes adatokat szolgáltatott mozgásukról, territóriumaikról és viselkedésükről. A vadkamera-felvételekből készült válogatás megtekinthető a WWF Magyarország YouTube-csatornáján.
Share 0 Post 0 Share
Forrás:alternativenergia.hu
Tovább a cikkre »
