A kisebb testvéreknek a kincses városba való három évszázaddal ezelőtti visszatelepedésének jubileumára az elmúlt három évben több eseménnyel is készült a kolozsvári ferences közösség.
Ezek fontos állomása volt a tavaly és tavalyelőtt novemberben megtartott műhelykonferencia két alkalma, amelyen domonkos, unitárius, református és jezsuita egyháztörténészek, valamint művészettörténészek, történészek és építészek mutatták be az óvári kolostor 1725 előtti közösségeinek történetét. A konferencia-sorozat harmadik és egyben utolsó alkalmára november 22-én került sor a kolozsvári ferencesek kolostor refektóriumában, központi témája pedig az óvári kolostor és templom 20–21. századi élete volt.
A jelenlévőket Orbán Szabolcs OFM köszöntötte a kolozsvári ferences közösség nevében. Ezt követően Urbán Erik OFM a Kisebb Testvérek Szent István Királyról nevezett Erdélyi Rendtartomány elöljárója mondott köszöntő beszédet, amelyben rámutatott arra, hogy
Éppen ezért fontos, hogy újra felfedezzük és értelmezzük a helyi egyházi és kulturális közösség közös értékeit.
Az előadás-sorozatot egy imádsággal nyitotta meg Urbán Erik, hálát adott a kisebb testvérek 300 éves szolgálatáért a kincses városban, majd az Úr áldását kérte az előadók munkájára.
Bodó Márta, a Verbum Kiadó főszerkesztője, irodalom- és színháztörténész tartotta az első előadást A Szent Bonaventúra nyomda és könyvkötészet jelentősége címmel. Őt Hunyadi Attila, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem történésze követte, aki a kolozsvári Alverna történetét és jelenlegi helyzetét ismertette; előadásának középpontjában az Alverna épületegyüttes története állt, a tervezési fázistól egészen a jelenlegi állapotáig. Ezt Orbán Szabolcs OFM kiegészítette azokkal az adatokkal és összefüggésekkel, amelyek a visszaszolgáltatás rendszerváltástól napjainkig húzódó, rendkívül összetett folyamatából említésre méltóak.
Rövid szünet után Hegedűs Enikő művészettörténész A kolozsvári ferences kolostor liturgikus tárgyai című előadása következett, majd a délutáni szakaszban Sipos Dávid hivatásos idegenvezető Sámuel szamár! – Elmélkedés a kolozsvári ferences épületegyüttes turisztikai hasznosításáról című előadásában azon lehetőségeket bontotta ki, hogy hogyan lehetne megnyitni, érdekessé tenni a látogatók számára a kolozsvári ferences kolostort és templomot, hogy az aktív szerzetesi élet és a turizmus megvalósulhasson anélkül, hogy zavarnák egymást.
A konferencia zárásaként Urbán Erik OFM lépett a hallgatóság elé. A kolozsvári ferences jelenlét és szolgálat napjainkban című előadásában arra vállalkozott, hogy bemutassa, hogy a kolostorban és templomban ma is aktív élet folyik, az ott lakó ferences közösség munkája ma is kulcsszereppel bír a kolozsvári vallásos és kulturális életben egyaránt.
A konferenciát Szélesné Hermann Ágnes konzul köszönő beszéde zárta, amely kiemelte a ferences örökség sokrétűségét és gazdagságát, amellyel gazdagítják a város szellemi és kulturális értékeit mind a mai napig. A műhelykonferenciát a kolozsvári ferencesek YouTube-csatornáján élőben közvetítették.
Az elmúlt három év műhelykonferencia-előadásainak írott változata várhatóan jövőre jelenik meg. Az idei jubileumi év ugyanakkor nem maradt nyomtatott ajándék nélkül: megjelent A mi templomunk és kolostorunk 1725–2025 – a kolozsvári ferencesek 300 éve című kiadvány (szerk. Orbán Szabolcs OFM és Szabó Xénia), amely a Havas Boldogasszony-templom és a ferences kolostor három évszázados történetét foglalja össze, illetve jelenlegi állapotát mutatja be. A könyv megvásárolható a kolozsvári ferences templom kegytárgyüzletében.
Szöveg: Tankó-Erdély Boglárka
Fotó: Tankó-Erdély Csanád
Forrás: Romkat.ro
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
