A több évtizedes hagyományhoz szükség volt összetartó emberekre, a szakma tiszteletére, elhivatottságra, és persze kellett hozzá egy intézményrendszer, amely nyilván a kor követelményeinek megfelelően változott, de végül állandósult – mondta Lezsák Sándor.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke beszédet mond a Magyar Levéltárosok Egyesületének (MLE) lakiteleki vándorgyűlésén 2023. július 24-én. MTI/Ujvári Sándor
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a lakiteleki Népfőiskola Alapítvány kuratóriumának elnöke a Magyar Levéltárosok Egyesülete (MLE) 2023. évi vándorgyűlésének megnyitóján elmondta: az egyesület harmincötödik vándorgyűlése jó példája és bizonyítéka annak, hogy „ember nélkül semmi nem lehetséges, intézmény nélkül semmi nem tartós”. A több évtizedes hagyományhoz szükség volt összetartó emberekre, a szakma tiszteletére, elhivatottságra, és persze kellett hozzá egy intézményrendszer, amely nyilván a kor követelményeinek megfelelően változott, de végül állandósult.
Mint hétfőn Lakiteleken kiemelte: a jelenkori levéltári kultúra lényege éppen az – és ezt követi a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár, a Retörki is -, hogy minden ismeretet, amit az elmúlt évszázadokban, évezredekben felhalmoztak, elérhetővé kell tenni azok számára, akik ezt hasznosítani akarják.
Kenyeres István, a Magyar Levéltárosok Egyesületének elnöke arról beszélt, hogy az éves vándorgyűlés a levéltáros szakma legnagyobb rendezvénye, amelyet az egyesület alakulása, vagyis 1986-os újraalakulása óta a 35. alkalommal tartanak meg, és amely a 2012 óta zajló nyitott levéltárak országos programsorozat egyik fő eseménye is.
Kiemelte: a 2023. évi lakiteleki vándorgyűlésre közel kétszázan regisztráltak, köztük Ausztria, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Németország, Szlovákia és Szlovénia levéltáros egyesületeinek képviselői, valamint Bosznia-Hercegovina, Románia és Szerbia levéltárainak munkatársai is. Jelentős számban képviseltetik magukat továbbá a határon túli magyar levéltárosok közösségei is főként felvidéki, erdélyi, vajdasági és kárpátaljai területekről.
Az elnök elmondta: a vándorgyűlésen rendszeresen egy-egy fontos szakmai kérdéskört állítanak a középpontba. A nyitó plenáris tanácskozás ezúttal a levéltár és államiság témakört járja körül, amelynek apropója, hogy az idén ünnepli a magyar levéltárügy az Archívum Regni megalapításának és a megyei levéltárak építésének 300. évfordulóját.
A második napon nemzetközi, állományvédelmi, forráskiadási, informatikai, oktatás- és tudománytörténeti, valamint gazdasági szekcióüléseket tartanak. A harmadik napon pedig a nyitott levéltárak országos programsorozat keretében egy különálló konferenciának ad helyet a vándorgyűlés, amelyen Budapest létrehozásának 150. évfordulójával foglalkoznak.
A vándorgyűlés megnyitóján tizedik alkalommal adták át a Magyar Levéltárosok Egyesülete Dóka Klára-díjait, valamint a 2021-ben alapított Osváth Lajos-díjat.
Fontos megismertetni az emberekkel, hogy a levéltár nem egy zárt kutatói világ, nem egy elitista rendszer, hanem az egyén közösségének, saját történetének a kulcsa – fogalmazott a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára hétfőn Lakiteleken.
Vincze Máté a Magyar Levéltárosok Egyesülete (MLE) 2023. évi vándorgyűlésének megnyitóján kiemelte: „az egyéni múlt feltárásában a legfontosabb kérdés manapság az, hogy kik vagyunk mi”.
A helyettes államtitkár szerint a mai poszt-posztmodern világban különösen fontos az identitás megtalálása, hogy annak legyen egy megkérdőjelezhetetlen forrása, és ezért olyan népszerűek a családfakutatási szolgáltatások.
Manapság oda lehet menni a levéltárakba és ki lehet kérni a saját múltra vonatkozó történeteket, el lehet olvasni ezeket a kutatásokat, és érdemes is ezekkel élni – tette hozzá.
Rámutatott arra, hogy ha megfelelő digitalizációval elérhetővé teszik ezeket a forrásokat, akkor a levéltár is egy nyílt szolgáltató rendszerré válhat, nagyobb léptékben az egyén saját történelmének, a saját közössége történelmének is a bemutatója lehet.
Vincze Máté hangsúlyozta: természetesen fontos a meglévő állomány feldolgozása, az állományvédelem, a dokumentumok megfelelő kezelése és tárolása is, de nagyon fontos az is – ahogy Kányádi Sándor fogalmazott -, hogy „fölhurcolkodjunk” az internetre, fölköltözzünk a felhőbe, megtanítsuk az internetet a saját történetünkre, a saját történeti narratívákra. Ilyen szempontból is nagyon fontos a digitalizáció és az előremutatás – fűzte hozzá.
A helyettes államtitkár emlékeztetett arra, hogy egy különleges kezdeményezést is elindítottak, nemrég ugyanis levéltári szakdiplomatákat küldtek ki külföldre.
Azokba az országokba – Isztambulba, a Vatikánhoz, Bécsbe és Moszkvába – utaztak delegátusok, ahonnan azt gondolják, hogy „a magyar történelem hiányzó vagy eltűnő részeit újra lehet építeni” – mondta Vincze Máté.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
