Albert Einstein 1917. április 29-én levelet írt barátjának, Michele Bessónak, az egyetlen embernek, akinek speciális relativitáselméletről szóló munkájában köszönetet mondott felbecsülhetetlen tanácsaiért. A tudós a levélben a kvantumfizika és a relativitáselmélet kérdését is érintette, ám emellett egy néhány hónappal korábban gyilkosságot elkövető közeli barátjával kapcsolatos véleményét is megosztotta Bessóval.
A barát, Friedrich Adler 1916 októberében a bécsi Meißl und Schadn szálló éttermében három pisztolylövéssel megölte Karl von Stürgkh osztrák miniszterelnököt. Adler pere nem sokkal azt követően kezdődött, hogy Einstein megírta a levelet. A tudós barátjának felsorolta, hogy milyen személyiségjegyekkel rendelkezik Adler, és azon töprengett, hogyan tudna segíteni rajta.
„A. bizonyította, hogy egy önzetlen, nyugodt, keményen dolgozó, jóindulatú, lelkiismeretes ember, akit mindenki nagyra becsül, így és ezért szívből jövő vágyam, hogy közbenjárhassak az érdekében” – állt a levélben. A tudós hozzátette azonban, hogy a tudós természetének vannak árnyoldalai is. „A. egy meglehetősen haszontalan rabbinikus elme, a valóságra való rálátás nélkül. Végtelenül önzetlen, erős önkínzó, már-már szuicid hajlamokkal. Egy igazi mártírtípus.”
Adler korábban a relativitáselméletről is írt Einsteinnek, aki azonban nem tartotta túlságosan hasznosnak a gondolatait. „Kaptam egy, a relativitáselméletről szóló, néhány nappal ezelőtt befejezett kéziratot tőle [Adlertől], amelyben egy próféta meggyőződésével, hosszasan fejt ki érdektelen finomságokat, így aztán komoly fejtörést okoz, hogyan válaszoljak rá” – írta a fizikus. Einstein tanácsot kért Bessótól: „Nos, biztos vagyok benne, hogy te tudod, milyen hangot üssek meg, tekintve, hogy nálam sokkal bölcsebb vagy az emberi viszonyok terén.”
1978-ban a German Studies Review nevű folyóirat így írt Adler és Einstein viszonyáról: a két fiatalember kapcsolata „mind a fizika, mind a szocializmus terén összefonódott egymással, vagyis jóval az iskolás éveik után is kitartott. Fritz [Adler] már nagyon korán felismerte, hogy új barátja egy nagyszerű tudós.”
Míg azonban Einstein a relativitáselmélettel szerzett hírnevet magának, Adler nevét az első világháború kitörését követően az országot a parlament felhatalmazása nélkül irányító, az ellenzéket elnyomó von Stürgkh megölése tette széles körben ismertté. Adler tudta, hogy a gróf minden nap a Hofburg közelében található Meißl und Schadn szálló éttermében ebédel. Ezért 1916. október 21-én úgy döntött, itt fogyasztja el az ebédjét. Nyugodtan megvárta, míg a néhány asztallal arrébb ülő von Stürgkh és saját maga megebédel, majd nagy nyugalommal lelőtte a miniszterelnököt. Néhány órával később már a börtönben raboskodott. A gróf meghalt, Ausztria lakossága pedig döbbenten értesült az eseményről.
1917-ben Adlert halálra ítélték, ám végül úgy döntöttek, nem szeretnének mártírt faragni belőle. Büntetését 18 év kényszermunkára enyhítették, ám I. Károly császár (IV. Károly osztrák király) 1918-ben megkegyelmezett neki. „Népi hősként hagyta el a börtönt” – írta a German Studies Review.
Einstein – a Los Angeles-i Nate D. Sanders aukciósház birtokában lévő – levelének árverése január 25-én ér véget. A kikiáltási ár 22 ezer dollár.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
