Léva és az operett

Léva és az operett

A Lévai Szépítő Egylet szerteágazó tevékenységet folytat a városban. Egyik fő céljuk a történelmi és részben kulturális témájú ismeretszerző előadások szervezése. Ennek sorába tartozik a december 10-én este megtartott Hogyan került az operett a lévai várba? című eseményük is. A Barsi Múzeum koncerttermében Wurczer Péter opera- és operetténekessel beszélgetett Jozef Kubovič, az egyesület elnöke. Az est folyamán az elméleti sík mellett az operett történetében s főleg Léva városnak az operettvilágban betöltött szerepéről esett szó.

Mint a bevezetőben Jozef Kubovič elmondta, Léván nagy hagyományuk van az operettelőadásoknak,

a jelentős múlt mellett napjainkban újra reneszánszát éli ez a műfaj a városban.

Magyar és szlovák nyelvű előadások egyaránt igen népszerűek a lévaiak és a környékbeliek körében.

Wurczer Péter első körben a operett műfaját határozta meg. Szólt a franciaországi megszületéséről, Offenbach munkásságáról. Kitért a Bécshez kötődő osztrák és magyar komponistákra.  Mint mondta, Johann Strauss, Lehár Ferenc, Kálmán Imre adta az operett aranykorát. Későbbiekben megjelent a szlovák zeneirodalomban is. Főleg Gejza Dusíknak köszönhetően vált népszerűvé e műfaj a szlovák közönség körében.

Wurczer Péter és Jozef Kubovič (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

Ugyancsak szólt a fiatal előadóművész az operett jelenlegi helyzetéről. Fiatal kora ellenére Wurczer Péter számos országban vendégszerepelt, így jelentős tapasztalatokra tett szert e téren. Jelezte, Magyarországgal ellentétben Szlovákiában nincs önálló társulata és kőszínháza az operettnek.  Amolyan megtűrt műfaj az egyes teátrumokban. Pozsony mellett Besztercebányán és Eperjesen is bemutatásra kerülnek operettek, ám állandó társulat híján nehézkes huzamosabb ideig megmaradni egy-egy helyszínen.

Európa több államában szerveznek operettfesztiválokat, Szlovákiában ennek sincs hagyománya

– fejtette ki Wurczer Péter. Ezen szeretett volna változtatni. Az ötletet tettek követték, így jött  létre a Nemzetközi Gejza Dusík Operettfesztivál, melynek a barsbaracskai Kelecsényi-kastély ad otthont.

Az ezzel tájoló előadások ma is igen népszerűek. Ahogyan a múltban az amatőr, s félig amatőr színjátszó csoportok is előszeretettel nyúltak az operettdarabokhoz.

Ennek jelentős hagyománya volt a két világháború közötti polgári Léván. Majd az 1938-as visszacsatolást követően grandiózus előadások jelentek meg a város főterén

Hírdetés

– hangzott el a keddi beszélgetésen.

„Az említett időszakban heti rendszerességgel akár több előadást is szerveztek a városban. Az egyik legemlékezetesebb a 1927-es bemutatású Csókos asszony” – mondta Wurczer. Az itteni csoport igen nívós előadásokat hozott össze. Ám nem csupán jeles operettszerzők munkáit állították színpadra, Kersék János fia maga is komponált operetteket, melyeket még a tengerentúlon is bemutattak. Léva városának is írt művet.

A második bécsi döntés után a jelenlegi Hősök terén mutatták be a János vitézt. A tér teljes szelessége alkotta a színpadot. Óriási díszletek közt lovas szereplői is voltak a darabnak. A monumentális előadásról sajnos csak pár fotográfia és újságcikk maradt ránk.

A Barsi Múzeum koncertterme adott otthont a rendezvénynek (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

1942-ben Kodály Zoltán Háry Jánosát állították színpadra a lévaiak. Ezt az előadást a kálvárián mutatták be. Több százan, ezren tekintették meg az előadást. Erről sem maradt fenn dokumentum, csupán cikkekben olvashatunk róla.

A második világháború után Nagy László alapított egy társulatot a városban a Csemadok támogatásával. A Garam Menti Színpad is számos operettet mutatott be. A legemlékezetesebb a Csárdáskirálynő volt, melyet 63 alkalommal mutattak be országszerte.

Mindez hozzájárult ahhoz, hogy ebben az időszakban egyfajta operettközponttá váljon a város

– jegyezte meg.

Napjainkban a Csemadok égisze alatt zajló újévi operettgálaestek formájában folytatódik a jeles hagyomány a városban.

Az idei évben újdonságként a Barsi Múzeumot is magába foglaló lévai vár szabadtéri színpadán mutatták be a Csárdáskirálynő operett keresztmetszetét Wurczer Péter és barátainak előadásában. A  formálódó Wurczer Teátrum neves művészekkel a nyár folyamán először magyar nyelven, majd szlovák nyelven mutatta be az egyik legismertebb operettdarabot.  Ez már a Lévai Szépítő Egylet közös szervezésében valósult meg.

Mindkét előadás telt házat vonzott, ez is mutatja, hogy napjainkban is igen népszerű az operett a lévaiak körében.

Az esten Wurczer Péter beszélt a műfajhoz való szoros kötődéséről, pár humoros történetet is megosztott. A tervekkel kapcsolatban pedig kifejtették, szeretnék folytatni és elmélyíteni az idén elkezdett közös munkát az egylettel. Így az együttműködésnek köszönhetően 2025-ben is több zenés, kulturális rendezvény valósul meg.

Wurczer Péter előadás közben (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

A Lévai Szépítő Egylet jogelődje 1875-ben alakult. A civil szervezet az ismeretterjesztő előadások mellett rendszeresen szervez városnéző sétákat. Hathatós támogatásnak köszönhetően 2023 májusában átadták a felújított történelmi sétányt a kálvária tövében. A promenádon azóta több, a polgári Léva hangulatát felelevenítő rendezvényt tartottak.

Pásztor Péter/Felvidék.ma


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »