A Római Birodalom arénái (köztük a híres Colosseum) évszázadokon át véres gladiátorviadalok színterei voltak. Felmerülhet bennünk a kérdés: vajon csak férfiak űzhették ezt a műfajt?
Egyes fennmaradt források — történeti feljegyzések, feliratok és néhány korabeli műalkotás — egyértelműen bizonyítják: léteztek női gladiátorok is, bár jelenlétük jóval szokatlanabb volt férfi társaikénál.
A római szenátus Kr. u. 11-ben és Kr. u. 19-ben is hozott olyan törvényeket, amelyek megtiltották, hogy előkelő származású vagy húsz év alatti, szabadon született nőket gladiátorként alkalmazzanak. Később, Kr. u. 200 körül Septimius Severus császár ennél szigorúbb döntést hozott és teljesen betiltotta a nők gladiátorként történő használatát, miután egy előadás után a nézők a nők vadságáról szóló tréfákkal kezdték el lejáratni a birodalom vezető asszonyait.
A férfi gladiátorok nagy része rabszolga volt, és úgy tűnik, ez igaz volt a nőkre is. Anna Miączewska történész szerint a női gladiátorok többsége valószínűleg büntetésként került az arénába, míg mások eladósodott szabad nőként kényszerültek eladni magukat egy gladiátoriskolának.
Ugyanakkor egyes források szerint néhány előkelő származású asszony is vállalkozott gladiátorviadalra. Tacitus például arról írt, hogy Kr. u. 63-ban Nero egy olyan látványos játékot rendezett, amelyen előkelő hölgyek járathatták le magukat az arénában.
A férfi gladiátorok jellemzően sisakot, pajzsot és különféle páncélokat viseltek – ezt viszonylag könnyen rekonstruálták a szakértők. A női gladiátorok felszerelését azonban jóval nehezebb meghatározni, mivel kevesebb leletanyag áll a kutatók rendelkezésére.
A Halikarnasszoszból származó híres dombormű két női harcost ábrázol – Amazon és Akhillia néven –, akik pajzsot és kardot tartanak, sisak azonban nincs rajtuk. Hasonló a helyzet egy másik szobornál, amely egy thraex-típusú női harcost ábrázol: ő is sisak nélkül, csupán ágyékkötőben és lábszárvédővel jelenik meg. A kutatók szerint ez az ábrázolásmód nem a véletlen műve: a női gladiátorok arcát látni akarta a közönség, így valószínűleg szándékosan nem viseltek sisakot.
Semmilyen forrás nem említi, hogy női gladiátor meghalt volna a küzdőtéren, és jelenleg nincs ismert női gladiátorsír sem. Ez arra utal, hogy a nőket valószínűleg csak ritkán, inkább bemutató jelleggel, szórakoztatás céljából küldték az arénákba.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
