Március 16-án a szombathelyi püspöki palota konferenciatermében rendezett sajtótájékoztatón közölték: március 19-én, vasárnap délelőtt a németújvári kisbazilikában, püspöki szentmise keretében jelentik be, hogy elindul Boldog Batthyány-Strattmann László feleségének, Coreth Mária Teréziának boldoggáavatási eljárása. A kanonizációt a szombathelyi és a kismartoni egyházmegye együtt kezdeményezte.
A sajtótájékoztatón jelen volt Székely János szombathelyi megyéspüspök; Michael Wüger, a kismartoni egyházmegye általános helynöke és Pál László, az egyházmegye magyar vikariátusának püspöki helynöke.
Az esemény moderátora Molnár Péter, a Szombathelyi Egyházmegye sajtóreferense volt. Kérdésére Székely János püspök felidézte: amikor húsz évvel ezelőtt, 2003. március 20-án II. János Pál boldoggá avatta Batthyány-Strattmann Lászlót, nagyon sokan – püspökök, papok, hívek, történészek – mondták, és mondogatják azóta is, milyen kár, hogy nem a feleségével együtt avatták boldoggá.
Boldog Batthyány-Strattmann László ugyanis nagyon nagy mértékben
A Szombathelyi Egyházmegye főpásztora ismertette: Coreth Mária Terézia apai ágon osztrák, anyai ágon orosz származású volt; a nagyapa Kijev, később Cherson kormányzója volt, ortodoxnak született.
Coreth Mária Terézia nagyon vidám, gyermekien vallásos, csupa szív teremtés volt, a férje csak úgy nevezte: „az én aranyszívű feleségem” (Székely János Coreth Mária Terézia, az aranyszívű feleség címmel írt könyvet, amely a közelmúltban jelent meg a Martinus Kiadónál – B.D.). Legidősebb lányuk, Lili így vallott a szüleiről: „Még életemben nem láttam ilyen boldog párt, legalábbis nem olyan emberpárt, akikben az egymás iránti érdeklődés mindkét részről ennyire teljes volt. E helyen különösen anyám mély vallásosságát kell megemlítenem, amelyet a nyolcévi bécsi Sacré Coer-beli neveltetése során mélyített el, s amelyet apámra átvitt, mivel ő volt az, aki embert faragott belőle, akivel orvosi pályafutását megosztotta, akinek asszisztált a műtéteknél, s akinek tizennégy gyermeket ajándékozott.” Egyes körmendiek szerint a feleség nagyobb szent volt, mint a férje – tette hozzá Székely János.
A szombathelyi megyéspüspök szerint: ha a házaspár naplóit olvassuk, úgy érezzük, a béke szigete a házasságuk. Gyermekeik is így élték ezt meg, egyikük írja: „Amikor idősebb lettem, észrevettem, hogy otthonunk, az egész családi harmónia egyszeri volt. Úgy nőttünk fel, mintha egy szigeten, idegenül és zárdaszerűen nőttünk volna fel, de számunkra megismételhetetlenül. Csak később értettem meg, egyes minket látogató embereknek miért van felejthetetlen benyomása, amit sok-sok év múlva is szép emlékként őriznek. Ez példa nélküli.” A húszévesen elhunyt Ödön fiuk pedig így vall: „Hogy milyen az anyám? Kedves olvasó, legjobban akkor látnád, ha elolvasnád lelki naplócskám e lapját. Amint én őt ismerem, sokkal jobban örül, hogy férjének némely jó tulajdonságát törekedtem leírni, mintha saját magáról lapokat írtam volna. Hű és szerető, segítő társa apámnak mindenben. A cselédséggel, a házban, a kertben mindenütt kell éber szemének lennie. Minden csekélység az ő vállára nehezedik… anyám az egész ház lelke.. Boldogabb családot azt hiszem egykönnyen nem lehet találni széles e világon a miénknél.”
Coreth Mária Terézia tizennégy gyermeket hozott a világra, közülük három kiskorában meghalt. Soha nem panaszkodott, derűsen fogadta a nehézségeket, amelyekkel ennyi gyermek ellátása és a ház körüli teendők jártak. Mivel nagyon ügyes keze volt, a műtéteknél gyakran segédkezett a férjének. Ő volt az, aki átsegítette a búskomorságra hajlamos Batthyány Lászlót hangulati mélypontjain. A gyógyítás mellett rendszeresen segítették a szegényeket, ezt is elsősorban az édesanya intézte, csakúgy, mint a kórház adminisztratív ügyeit. „Úgy gondolom, hogy
– mondta Székely János püspök.
Fontos lenne jelként felmutatni a világ felé, hogy létezik boldog házasság, lehetséges szeretetben élni – tette hozzá a szombathelyi megyéspüspök. – Ha Boldog Batthyány-Strattmann László után feleségét, Coreth Mária Teréziát is boldoggá avatnák, az azt hirdetné: a házasság lehet beteljesült és örömadó egy családnak.
Kérdésre válaszolva a főpásztor arról is beszélt, hogy a boldoggáavatási folyamatnak két fő szakasza van, az egyházmegyei és a római. Az egyházmegyei szakasz előtt szükséges meggyőződni arról, hogy nagyon sok embernek – családtagoknak, leszármazottaknak, helyieknek – az a határozott véleménye, hogy az illető személy valóban példaszerű életet élt. Szükséges a boldoggá avatás elindításához az is, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) jónak lássa ezt. Jelen esetben az engedélyt megkapták. Szükséges annak az egyházmegyének is az engedélye, amelyben az illető elhunyt. Ez a bécsi egyházmegye. Az egyházmegyei szakaszban minden írott dokumentumot és tanúvallomást – ebben az esetben családtagok, egykori betegek, szegények leszármazottainak a vallomásait – össze kell gyűjteni, amely a boldoggá avatandó személlyel kapcsolatos. Az összegyűjtött dokumentumokat elküldik Rómába, a Szenttéavatási Ügyek Dikasztériumához, a pápai hivatalhoz.
A római szakasznak három fő eseménye van – hangzott el a sajtótájékoztatón. – Egy történészbizottság átnézi a teljes anyagot, megvizsgálja annak hitelességét. Ezt követően egy teológiai bizottság véleményt formál arról, hogy valóban szent életű emberről van-e szó. Végül a dikasztériumnak van egy legfelsőbb szintje, amely bíborosokból, püspökökből áll: ők szavaznak arról, hogy javasolják-e a boldoggá avatást. Ha mindhárom testület igent mond, akkor az ügyet a Szentatya elé terjesztik. A boldoggá avatáshoz két pápai döntésre van szükség: az egyik, hogy az illető valóban szent életet élt, a másik pedig, hogy történt csodás gyógyulás vagy esemény a közbenjárására.
Pál László, a kismartoni egyházmegye magyar vikariátusának püspöki helynöke elmondta: nagyon jó a szombathelyi és a kismartoni egyházmegye között a kapcsolat, már Batthyány-Strattmann László húsz évvel ezelőtti boldoggá avatásának előkészítésénél is kiválóan együttműködtek. Agidius Zsifkovics püspök többször is emlékeztetett rá, hogy az általa vezetett egyházmegye „szülei” a győri és a szombathelyi egyházmegye, ebből a két egyházmegyéből szakadt ki a kismartoni 1921-ben. Nagy öröm számukra, hogy belekapcsolódhatna Coreth Mária Terézia boldoggáavatási eljárásába.
A kismartoni magyar vikariátus püspöki helynöke elismerte: egyházmegyéjükben még nem eléggé ismert Coreth Mária Terézia személye. Ezért a március 19-i ünnepségre emléklapokat állítottak össze, amelyeket nagy számban fognak osztogatni a híveknek. Coreth Mária Teréziának ugyanis valóban nagy szerepe volt abban, hogy férjét, Batthyány-Strattmann Lászlót boldoggá avatták, hiszen az ő hatására tért meg, és kezdett valóban keresztény életet élni.
– mondta Pál László püspöki helynök.
Egyúttal ismertette a március 19-i ünnepség részleteit: a szentmise délelőtt fél tízkor kezdődik a németújvári kisbazilikában, Batthyány-Strattmann László húsz évvel ezelőtti boldoggá avatásához időzítve. A szentmise keretében imádsággal indítják el Coreth Mária Terézia boldoggá avatásának eljárását.
A kismartoni egyházmegye általános helynöke, Michael Wüger felidézte: amikor húsz évvel ezelőtt Rómában II. János Pál pápa boldoggá avatta Batthyány-Strattmann Lászlót, Rómában tartózkodott szeminaristaként. Ministrált is az ünnepi szentmisén, ő adta oda a törlőt a Szentatyának a kézmosásnál.
Michael Wüger visszaemlékezett arra is, hogy az anyai dédnagymamájának testvérét Batthyány-Strattmann László gyógyította Köpcsényben, és elmesélte, „milyen jóságos volt ez az orvos”.
Szerző: Bodnár Dániel
Fotó: Molnár Péter/Szombathelyi Egyházmegye
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
