Letelepedési kötvény fél áron

Letelepedési kötvény fél áron

Már a látszatra sem adnak a letelepedési kötvényt forgalmazó offshore cégek, miután hitelre is árulják a magyar tartózkodási engedélyt. Sőt, fél áron is hozzá lehet jutni a papírokhoz, igaz, akkor a befizetett összeg nem jár vissza.

A kínai ügyfelek akár hitelre is vásárolhatnak letelepedési kötvényt, sőt nem kell kifizetni a teljes árát sem a 300 ezer euróba, azaz 93 millió forintba kerülő állampapírnak. Lapunk információi szerint fél áron, 130-150 ezer euróért is letelepedési engedélyhez juthat a kevésbé módos kínai és vietnami állampolgár. A Kajmán-szigeteken bejegyzett Hungary State Special Debt Fund (HSSDF) nevű közvetítőcég ebből nem is csinál titkot, hiszen honlapján is nyíltan hirdeti a hitellehetőséget. (A cég angol nyelvű honlapja ezeket az információkat nem tartalmazza, csak a kínai verzióban lehet róluk olvasni.) A bankhitelt információink szerint a China Construction Bank nevű pénzintézet nyújtja.

A hitelkonstrukció alapján a bank kiegészíti a kötvény árát, viszont az állampapír futamidejének lejártakor az ügyfél nem kapja meg az általa befizetett 130-150 ezer eurónyi összeget. Az alku része, hogy a visszajáró pénzt a közvetítővállalkozás és a bank osztja el egymás között. De nem akárhogyan: az ügyre rálátó forrásaink szerint a bank csak a – nemzetközi viszonylatban is kiugróan magas – kamatot kapja meg, ami több mint kilencmillió forintot kóstál. A kajmán-szigeteki közvetítőcég azonban még ennél is jobban jár, hiszen az elvileg jogos kamatnak a többszörösét, 130-150 ezer eurót tehet zsebre, a 45 ezer eurós közvetítői díjon felül. Ez lényegében azt jelenti, hogy a 93 millió forintos kötvény eladásából 54-60 millió forintos haszonra tesz szert a cég, ami felfoghatatlan mértékű, 58-64 százalékos profitnak felel meg. (Az állampapírpiacokon a kötvényforgalmazás átlagos jutaléka bőven egy százalék alatt mozog.)

Az HSSDF egyébként az a cég, amelynek kínai vezérkara – mint arról a Heti Válasz korábban írt – kapcsolatban állhatott Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadóval, legalábbis erre utal, hogy a társaság 2013-ban az ő közreműködésével akarta megvásárolni a TV2 csatornát. Egy másik közvetítőcégnek, az Arton Capital Kft.-nek pedig ugyanaz az ügyvédje, mint aki Habony Árpád médiavállalata számára megszerezte a 888.hu doménnevet, illetve Rogán Antal – akinek nevéhez fűződött az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnökeként 2012-ben a kötvényprogram – vezetése idején dolgozott már a Fidesz frakciójának és a belvárosi önkormányzat cégeinek is.

Az évtized korrupciós története

Mindez azért is érdekes, mert a kormányzati kommunikáció folyamatosan azt harsogta, hogy a migránsokkal szemben – akik közül 1294 főt kellene hazánknak az Európai Unió döntése nyomán befogadni – azért adtak 16 ezer külföldi bevándorlónak letelepedési engedélyt, mert ők gazdagok, és Magyarországon egyéb befektetéseket is hajlandók megvalósítani. Ha azonban annyi pénze sincs, hogy lejegyezze a magyar államkötvényt, amely egyébként a világ legolcsóbb letelepedési programja, nehéz azt állítani a külföldiről, hogy nagyon módos befektető lenne.

Egyre több jel mutat arra, hogy a magyar letelepedésikötvény-program az elmúlt évtized egyik legsúlyosabb korrupciós története. A kormánypártok még 2012-ben szavazták meg a törvénymódosítást, amely lehetővé tette az állampapír-vásárláson keresztül történő letelepedést. Ha egy külföldi 300 ezer euróért megvásárolja a magyar állam erre a célra kibocsátott papírját, végleges letelepedési engedélyt kap Magyarországon, amellyel szabadon mozoghat az Európai Unióban. A kötvényt azonban csak közvetítővállalkozásokon keresztül lehet lejegyezni. Erre engedélyt pedig csak az Országgyűlés fideszes többségű gazdasági bizottsága adhat. Jelenleg öt cégnek van forgalmazási engedélye, ebből négy az offshore vállalkozások körében népszerű helyszíneken van bejegyezve. Egy magyar is van köztük, de az Arton Capital Kft. az Egyesült Arab Emírségekben bejegyzett cégén keresztül szerződik az ügyfelekkel, vagyis ebben az esetben is ismeretlen a vállalkozás valódi tulajdonosi köre.

A kormány arra sem adott magyarázatot, hogy miért fizetnek közpénzből a piaci árnál négyszer magasabb kamatot a kötvények után. A letelepedési állampapír euróban kibocsátott ötéves futamidejű kötvény, ugyanilyen papírt a másodpiacokon jelenleg 0,5 százalékos kamattal lehet értékesíteni, tisztán piaci körülmények között. A fideszes többségű parlament azonban törvényben rögzítette a letelepedési kötvények után járó 2 százalékos kamatszintet. Sőt, a kamatot nem a külföldi kapja meg, hanem a közvetítőcégek teszik zsebre. Hazánkban eddig 3917 kötvényt adtak el, családtagokkal együtt pedig 16 ezren szereztek nálunk letelepedési engedélyt. A kormánypártok által favorizált közvetítőcégek 90-108 milliárd forint bevételhez jutottak, amelyből 35 milliárd forint közpénz.

Problémás az átvilágítás

Az állami korrupció mellett komoly kételyek merültek fel a külföldiek nemzetbiztonsági átvilágítása során. Ahogy lapunk korábban megírta, egy jogerősen elítélt orosz állampolgár is letelepedési engedélyhez jutott hazánkban a programnak köszönhetően. A magyar hatóságokat úgy játszotta ki az – adócsalásért elítélt – orosz állampolgár, hogy a Karib-tengeri adóparadicsom, Saint Kitts és Nevis hatóságától szerzett be erkölcsi bizonyítványt. Ezt azért tehette meg, mert a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal a kötvényvásárlótól a „Magyarországra történő beutazását megelőző állandó vagy szokásos tartózkodási helye szerinti ország hatósága által kiállított, büntetlen előéletet igazoló, hat hónapnál nem régebbi okiratot” követel meg. Vagyis azáltal, hogy nem az állampolgárság szerinti hatóságtól kell a makulátlan előélettel kapcsolatos igazolást a külföldinek beszerezni, hanem a lakcím szerintitől, könnyen kijátszható a szabályozás. Elég csak egy adóparadicsomban lévő lakcímre bejelentkezni, máris igényelhető a patyolattiszta erkölcsi bizonyítvány.

Ha pedig fél áron is hozzá lehet jutni a kötvényhez, ez még kedvezőbb lehetőséget biztosít a „továbblépéshez” azoknak a bűnözőknek – nem is beszélve a potenciális terroristákról –, akiknek valamiért gyorsan el kell hagyniuk a hazájukat.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 10. 01.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »