Oroszország az elmúlt napokban jelentősen visszavágta az Európába érkező földgázmennyiségeket. A legvalószínűbb, hogy Moszkva igyekszik sarokba szorítania szankciózó Európai Uniót, megakadályozva azt, hogy a következő, októberben kezdődő fűtési szezonra megfelelő szintre tudja növelni tárolókban raktározott készleteit. Mutatjuk, hogy áll ma Európa gáztartalékok terén.
A legutóbbi adatok szerint az európai gáztárolók együttes kapacitásának 52 százaléka van kihasználva. Ez egyébként egy igen tekintélyes eredmény. Az európai tárolók 11 éve nem látott ütemben szívták magukba a földgázt az idén, hogy minél hamarabb minél hosszabb időre elegendő gázmennyiséget tudjanak, nem mellesleg, új rekordot döntött az LNG, a cseppfolyosított gáz importja is. Nagyon eltérő azonban az egyes uniós tagállamok felkészültsége.
A részletek bemutatása előtt annyit mindenképp érdemes elmondani, hogy Európa a tavalyi fűtési szezont a gázárak elszállása miatt rekordalacsony szintű készletekkel kezdte meg (73 százalékos átlag volt a megszokott 90-95 százalék helyett), és tavaszra rekordalacsony szinttel (25 százalék alá) vágott neki a tartalékok feltöltésének.
Ehhez képes a mostani 52 százalék jelentős előrelépés. Csak májusban 15,6 milliárd köbméter földgázt tároltak be, ami a felével több a tavaly májusban készletezett mennyiségnél.
Ugyanakkor logikus következmény, hogy Oroszország nem engedi meg, hogy a sok tekintetben vitatott hatékonysággal szankció EU kényelmes biztonságban várja ki a háború végét. Ahogy az várható volt, a kapacitások felének elérése után az oroszok elkezdték elzárni a gázcsapokat. Így jutottunk el a mai helyzetig.
A lengyelek felkészültek
Az uniós tagállamok gázkészletei elég változatos képet festenek. A legjobb helyzetben a legradikálisabb oroszellenes politikát szorgalmazó lengyelek vannak, ők 96 százalékra töltötték fel gáztároló kapacitásaikat, ráadásul október elején már üzembe helyezik a Norvégiából Lengyelországba vezető gázkorridort is.
Portugália tárolói 90 százalékon állnak, ugyanakkor Portugália ki van szolgáltatva az LNG szállításoknak, mert nem csatlakozik az Európai gázvezeték-hálózathoz.
Az Egyesült Királyság, Csehország és Dánia 70 százalékon állnak, ez viszonylagos nyugalmat adhat nekik.
Ellenben Svédországban – amely épp most kekeckedik a NATO-tagsággal – csak 10 százalékos a tárolók telítettsége, Horvátországban és Bulgáriában pedig csak 30.
Európa legnagyobb gázimportőrei, Németország és Oroszország félúton vannak (56 illetve 54 százalékkal). Németországban vannak az EU legnagyobb gáztárolói, így kvázi Németország az EU gázelosztó központja.
Szlovákiáról már kevesebb információ van. Richard Sulík (SaS) gazdasági miniszter szerint az általuk július 10-i határidővel célul kitűzött gázkészlet 78 százalékán állnak. Ez azonban nem a gáztárolók feltöltöttségét mutatja. Ezt azt jelenti, hogy jelenleg annak a minimális mennyiségnek a 78 százalékán állunk, ami (a minisztériumban számítasai szerint) a következő fűtési szezon lefedéséhez szükséges. A tárolók feltöltöttségének aránya ennél jóval alacsonyabb szám lehet.
vannak még európai gáztárolók Ukrajna területén is,ám ezek június 16-án alig 19 százalékra voltak feltöltve, így különösebb készletpotenciált nem jelentenek.
Jelenleg Oroszországból a megszokott napi 167 millió köbméter helyett mindössze 67 köbméter érkezik az Északi Áramlat 1-es csővezetéken keresztül. Hivatalosan műszaki problémákra hivatkoznak, ám nyilvánvaló, hogy ez a gazdasági hadviselés része. Csökkentek az Ukrajnán keresztül érkező gázmennyiségek is.
Mire elég az LNG az új helyzetben?
A kérdés az, hogy Európa képes lesz tárolóit feltölteni az igen ajánlott 90 százalékra. Ezzel kapcsolatban több probléma is van.
Az egyik, hogy a mostani 52 százalékos telítettségi szintet is úgy sikerült elérni, hogy rekordmennyiségű LNG-t importált, például az Egyesült Államokból (15 milliárd köbméter). Csak májusban 10,8 milliárd köbméter LNG csordogált át az európai gázterminálokon.
A dilemma abból adódik, hogy a további feltöltéshez újabb LNG mennyiségekre lenne szükség, ám a kínálatnak megvannak a maga technológiai és anyagi korlátai is. Eddig ugyanis a feltöltés lendületét az LNG és az orosz gáz együtt adta. Most az egyik kezd kiesni, és aligha valósínű, hogy önmagában az LNG-vel a kívánt időre fel lehet tölteni a tárolókat a megfelelő szintre. Nem véeltlenül csökkentették a 90 százalékos tárolási iránycélt később 80 százalékosra.
Arról nem is beszélve, hogy a gázárak ismét az egekbe szöktek.
Sokan ugyanakkor arra számítanak, hogy Oroszország majd újraindítja a szállításokat, mert szüksége van az európai bevételekre. Ez azért ellentmondásos feltételezés, mert Brüsszel már a gázembargón dolgozik, tehát Moszkva nem érezheti biztosnak a bevételeket. Másrészről, az Egyesült Államok Ázsiából Európába irányította LNG-kínálatának egy részét, vagyis van felvevőpiac Európán kívül az orosz gázra. Nem véletlenül folynak intenzív tárgyalások Moszkva és Peking közt a témában.
KÖrkép.sk, intellinews.com
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
